Az előadás első részében a felelősség néhány általam fontosnak vélt ismérvéről fogok beszélni. A második, hosszabb részben pedig a szoftverekkel kapcsolatos felelősség kérdését próbálom meg felvázolni. Végül még egy-két, az informatikai tevékenységet érintő felelősségről fogok egy-két szót mondani, illetve néhány dilemmámat szeretném megosztani, költői kérdések formájában.
Mielőtt azonban belevágnék - anélkül, hogy magyaráznám a bizonyítványomat - megpróbálom felvázolni miért is időszerű ez a téma.
Időszerű egyrészről azért, mert a szoftverek speciális részei az életünknek. Lassan minden második tárgyban valamilyen programozott algoritmus működik. Ráadásul ezek nélkül már valószínűleg sokan nem is lennének életképesek. Az emberek többsége ritkán ír már kézzel. A mindezt lehetővé tevő szoftvereknek, mint olyanoknak éppen ezért igen szigorú megítélés alá kell esniük. Sok cég jövője múlik az általuk használt szoftverek megbízhatóságán. Meg a miénk is, ha csak a bankomra gondolok, ahol az utóbbi néhány évben többször találtam magam kellemetlen szituációban a kártyarendszer átmeneti üzemzavara miatt. És fogom is valószínűleg, épp egy szoftver hibás működése miatt.
A felelősséghez három dolog szükséges: egy fennálló kötelem, ezen kötelmet sértő esemény, és szankció, ami a kötelem megsértése esetére vonatkozik.
"Kötelem felelősség nélkül semmi. Hogy valakit olyan kötelezettség terheljen (olyan személyes alanyi kötöttség), melynek megsértésével felelősséget von magára, fel kell tételeznünk szükségszerűen, hogy létezett olyan objektív norma is, amelyből ez a kötelem levezethető." (Marton Géza)
A szó szorosabb értelmében vett felelősség pedig abban a pillanatban jön létre, ha egy fennálló kötelmet sértő esemény bekövetkezik. Azon nyomban el is illan viszont, ha nem tudunk hozzá szankciót kapcsolni. Ugyanez a helyzet a kötelemmel is, amely szankció nélkül tartalmatlan.
A kötelmet sértő események lehetnek:
- Negatív kötelezettség abszolút joggal szembeni megszegése ("alterum non laedere" - Ulpianus)
- Pozitív kötelezettség megszegése (eredhet kötelemből, vagy más extrakontraktuális kauzából); pl. adós nem vagy nem kellően teljesít (hibás teljesítés), vagy más a teljesítést megakadályozza stb.
Hozzátartozik a káresemény tisztázásához magának a károkozó személyének a kárt előidéző eseménnyel való összekapcsolása. Ezt általában a jóhiszeműség és tisztesség elveinek mentén való kimentés szabályozhatja. (Például ha valaki úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.)
A szankciónak történetileg két - számunkra most releváns - fajtáját különböztetjük meg. A represszív, illetve a restitutív szankciót.
A represszív szankció maga is egy kárrendező elvű szankció, ám ezen túlmenően preventív elemek gazdagítják. Ezt a modern jogrendszerek már nem ismerik. A prevenció itt néhol a rosszhiszemű vagy súlyosan gondatlan károkozás tekintetében más jogágban jelentkezhet.
A restitutív szankció célja az okozott kár helyreállítása. Ez az a szankciórendszer, amit a modern jogtudomány a leghatékonyabbnak gondol.
A szankciókat - mivel más-más jogviszonyként jelennek meg a károsult és a kárt helyreállítani hivatott között - fajtánként megkülönböztetjük, illetve elhatároljuk. Fakad ez abból is, hogy a szankció nem mindig azt sújtja, akinek tevékenysége folytán a kár bekövetkezett:
1. Léteznek az úgynevezett szankcióobligációk. A legtöbb szankciótípus ide tartozik. Nevezzük megtérítési kötelemnek is. Az ide tartozó károkozási típusok mind jogellenes károkozásból fakadnak, legyen az akár egy abszolút jog megsértése, vagy akár egy kontraktuális jogviszony megsértése.
2. A nem szankcióobligációk csoportba azokat a szankciókötelmeket soroljuk, melyek nem köthetőek a káresemény kiváltásához, illetve bekövetkeztéhez. Ezen kötelmek többsége szerződésen vagy ügyleti felvállaláson alapul. A szoftverfelelősség szempontjából talán leginkább ez az említésre méltó. Ide tartoznak azonban az olyan extrakontraktuális megtérítési kötelmek is, amelyeket például egy káresemény miatt előállott kár- vagy veszélyközösség keletkeztet.
3. A harmadik fajtája a szankcióknak a kétes természetű szankciókötelmek, amikor a károkozótól látszólag teljesen független személy nem felvállalás alapján kötelezett a kár megtérítésére. Számunkra itt lényegesnek tűnő eset lehet az ingyenes szolgáltatást elfogadó fél felelőssége. (Például ingyenes termék rejtett hibájával igen nagy kárt tud okozni informatikai rendszerekben. A kárt az viseli, aki az ingyenes terméket felhasználóként kvázi használatba vette.)
Fenti típusokból kitűnik, hogy a felelősséggel kapcsolatos szereplők igen sokféle módon kötődhetnek az adott jogviszonyhoz.
Most térjünk át a szűkebben értelmezett témára, a szoftverért való felelősség kérdéskörére! Mi a szoftver? Informatikai értelemben: működő algoritmusok összessége. Jogi értelemben pedig egy speciális szellemi alkotásnak aposztrofálhatjuk. Azt, hogy informatikai értelemben miért algoritmusok összessége, most nem feszegetném. Reményeim szerint sikerült kiemelnem, ami számunkra most fontos.
Jogi értelemben sem kívántam meghökkentőt mondani , remélem senki sem ijedt meg e kijelentésemtől. Amire utalni szerettem volna, az az, hogy a szoftver maga egy olyan szellemi termék, amely él. Működik, ráadásul a működése során bizonyos funkciói változhatnak. Például nagyobb adathalmaz kezelése során lelassulhat, kiszámíthatatlanná válhat. Sőt, akár elérhetjük azt az állapotot is, hogy sose működjön többé. Viccesen szólva azt is mondhatnánk: gyakorlatilag ez az egyetlen olyan használati cikkünk, ami nem a miénk mégsem kérik vissza soha. Legfeljebb törölnünk kell. De a meghatározása - szerintem nem elég finom, nem elég pontos. Akármennyire próbálom alázattal értelmezni és elfogadni a szoftverre vonatkozó szabályokat, az a véleményem, hogy rosszul, rossz helyen tartjuk azokat és néha hibás következtetéseket vonunk le belőlük. Máshogy kifejezve, szerintem éles a szakadék a jogi gyakorlat és az átlagpolgár gondolatvilága között. Nem tudom, hányan próbálták már könyvelőnek elmagyarázni leltározás közben, hogy a száz felhasználó licenszes szoftvernek nem hiányzik kilencvenkilenc CD-je, mert nem is volt. Jómagam már voltam ilyen helyzetben, és higgyék el, nem egyszerű!
Véleményem szerint a problémát nem látnánk ilyen borúsan, ha a szoftver-fogalmat és a szoftvereink jórészét nem az angolszász jogi kultúrából recipiáltuk volna. Bár lehet, hogy ezek a nézetek ettől függetlenül is hibásan alakultak volna ki, magának a gyors fejlődésnek köszönhetően.
Hogyan lehet kárt okozni a szoftverrel? Ugyanúgy, mint bármi mással. Az, hogy a kárt szoftverrel okoztuk, nem szabad, hogy bármin
- 11/12 -
változtasson!
A felelősség alapja a szoftver esetében többféle. Egyrészt ugyanúgy vonatkoznak ezekre az esetekre a Ptk. szabályai. Másrészt szerződésszegő magatartás is lehet a felelősség alapja, vagy külön szerződés is. "339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
