Ötvenedik évfolyamához érkezett és megújult külsővel jelenik meg az Állam- és Jogtudomány, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének folyóirata. Az évforduló - ahogy ez szokásos - alapot ad nemcsak egyfajta számvetésre, hanem a jövőbetekintésre is.
A lap - az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője elnevezéssel - 1957-ben indult, s 1962-ben (az V. évfolyammal) Állam- és Jogtudománnyá változott.
Alapításkor felelős szerkesztőként az intézmény Tudományos Tanácsát tüntették fel, majd 1962-től a felelős szerkesztő - az intézet akkori igazgatója - Szabó Imre, aki 1966-tól 1985-ig főszerkesztő. 1972-ben a felelős szerkesztő Mádl Ferenc lett, míg a főszerkesztő 1986-tól Kovács István intézetigazgató. 1991-ben a főszerkesztői tisztséget - az Intézet igazgatói posztjával együtt - Lamm Vanda vette át, a felelős szerkesztő pedig Bragyova András lett, akit 1999-től Hollán Miklós követett. 1962-től az impresszumban nevesítve szerepeltek a szerkesztőbizottság tagjai, az intézet akkori vezető tudósai: Eörsi Gyula, Péteri Zoltán, Horváth Tibor, Schmidt Péter, Kovács István. 1971-től Schmidt Péter és Szabó Imre helyett Török Lajos, Halász József és Vermes Miklós lettek a szerkesztőbizottság új tagjai. 1986-tól szerkesztőbizottságként a kutatóhely mindenkori Igazgatótanácsa jár el.
Az orgánum a kezdetekben kizárólag Tanulmány és Szemle rovatra tagolódott, amit 1968 és 1994 között a Tájékoztató külföldi könyvekről, illetve 1973-tól a Jogirodalom című rovatok egészítettek ki. Az előbbi rovat elnevezése 1991-től Külföldi könyvekre, később 1994-től Külföldi jogirodalomra változott, majd lényegében betagolódott a jogirodalomba. A tanulmányok kezdetben francia és orosz, majd 1991-től kizárólag angol nyelvű rezümével jelennek meg, lehetővé téve, hogy a hazai jogtudomány legfontosabb eredményeiről a külföldi olvasók is egyfajta tájékoztatást kapjanak.
Az elmúlt fél évszázad alatt a lap több száz tanulmányt adott közre, s a szerzők között az állam- és jogtudományok hazai művelőinek legkiválóbbjai találhatók. Évtizedeken át a folyóirat csak az Intézet kutatóinak írásait közölte. 1991-től nyitva áll valamennyi hazai elméleti és gyakorlati szak-
- 3/4 -
ember számára. A publikációk szakmai színvonalát - a külföldi és a hazai gyakorlatot követve - anonim lektorálás biztosítja.
Az évforduló kapcsán köszönet illeti azokat, akik a korábbiakban közreműködtek az Állam- és Jogtudomány szerkesztésében és előállításában, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Lap- és Folyóiratkiadó Bizottságát a lap kiadásához nyújtott anyagi támogatásért.
A kiadvány fő célja továbbra is az, hogy fórumot biztosítson az állam- és jogtudományi alapkutatások eredményeit tartalmazó tanulmányoknak, tájékoztasson a hazai és külföldi tudományos rendezvényeken zajló vitákról, ismertetést adjon a közelmúltban megjelent szakkönyvekről. A fejlesztési tervek között szerepel a régebbi lapszámoknak - a lehetőségekhez képest - digitalizálása és az interneten való közzététele.
A Szerkesztőbizottság bízik benne, hogy az Állam- és Jogtudomány - a múlt értékeire építve és a jövő jogtudományának igényeihez alkalmazkodva - továbbra is a hazai jogi szaklapok egyik legrangosabb orgánuma marad.■
- 4 -
Visszaugrás
