1. A munkajogi igények többféleképpen érvényesíthetőek. A munkáltató több jogintézmény közül választhat, mint például a felek megegyezése, a közvetlen igényérvényesítés (fizetési felszólítás), a munkaügyi per, vagy a fizetési meghagyásos eljárás - bizonyos törvényi kivételek mellett (pl.: az ügy tárgya nem a munkajogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése). A fizetési felszólítás intézményével napjainkban akkor találkozunk, ha a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényét gyorsabban, egyszerűbben és olcsóbban szeretné érvényesíteni annál, mint amelyet a hagyományos munkaügyi jogvita jelentene számára.
A munkáltató több esetben érvényesítheti fizetési felszólítással kapcsolatos igényét, ha fennállnak a jogszabályok adta lehetőségek. Ilyen lehetőség például, ha a munkabér kifizetésekor a munkáltató több bért utal a munkavállaló számlájára, mint amennyi őt megilletné, és a munkavállaló nem fizeti vissza a részére átutalt bértöbbletet. Olyan helyzet is előfordulhat, hogy a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Erre tipikus példa a tanulmányi szerződésben foglaltak megszegése. Így a munkáltató jogosult visszakövetelni a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatást. Gyakran adódik olyan körülmény is, amikor a munkavállaló munkájával kapcsolatban kárt okoz a munkáltatónak, amelyet köteles megtéríteni.
A fizetési felszólításra koncentráló cikk két részre tagolódik, amelyek a következők: a fizetési felszólítás általános szabályai, és a fizetési felszólítás érvényesítése a végrehatási eljárás során. A fizetési felszólítás általános szabályai alcímen belül a jogintézmény fogalma, és annak általános jellemzői kerülnek bemutatásra. A következő alcím tárgyalja a fizetési felszólítás végrehajtási eljárás során történő érvényesítését. A második alcím tehát a munkáltató érdekérvényesítési lehetőségét mutatja be e nemperes úton a munkavállalóval szemben.
2. Ahogy fentebb már említésre került, ebben az írásban csak a közvetlen igényérvényesítés, a fizetési felszólítás, azaz annak végrehajtási eljárás során történő érvényesítése kerül tárgyalásra. A végrehajtási eljárás a fizetési felszólítás érvényesítésének nemperes útja.
A fizetési felszólítás az igény érvényesítésének hatásos, olcsó és viszonylag egyszerű módja. Ezzel párhuzamban azonban figyelembe kell venni azt, hogy a jogirodalom szerint, a fizetési felszólítás egy kivételes perelkerülő eszköz a munkáltató részére.[1] Ugyanis a munkáltató a munkavállalóval szemben fennálló követelését általános szabály szerint munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti sikeresen.[2] Az Mt. azonban megengedi, hogy a munkaügyi per elkerülhető legyen nemperes úton. Ahogy arra már korábban utalás történt, a fizetési felszólítás az igényérvényesítés kivételes perelkerülő eszköze, amit az Mt. nagykommentára is alátámaszt.[3] Az Mt. szerint, ha a munkavállaló nem vitatja a megfelelő törvényi határidőn belül keresetével a munkáltató fizetési felszólításában foglaltakat, akkor az a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szerint végrehajtható lesz [Mt. 287. § (1) bek. d) pont; Vht. 23. § (1) bek.].
- 43/44 -
A fentiekben említésre került, hogy a munkáltató, az Mt. alapján általános szabály szerint, igényét a bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Azonban az Mt. deklarálja azt a lehetőséget, hogy eltérően az általános szabályoktól, a munkáltató igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2) bek.]. A Vht. pedig egyértelművé teszi, hogy a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a munkavállalóval közölt, és meg nem támadott fizetési felszólítását [Vht. 23. § (1) bek. a) pont]. A végrehajtási eljárás nemperes jellegére a Vht. 9. §-a utal, a fizetési felszólítás nemperes jellegét pedig a Vht. 1. §-a emeli ki, ugyanis e § szerint az egyes okiratokon alapuló követeléseket (pl.: ilyen a fizetési felszólítás is) bírósági végrehajtás útján, a Vht. szerint kell végrehajtani. A végrehajtás nemperes jellegét a jogszabályi hivatkozásokon túl, a jogirodalom és a bírói gyakorlat is alátámasztja.[4] Erre mutat rá Kapa Mátyás meghatározása is, amely szerint a végrehajtás olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás, amely szervezeti és eljárási sajátosságai alapján a polgári nemperes eljárások közé tartozik.[5]
A fenti okfejtés, és az ebben meghatározott jogszabályi hivatkozások, valamint a jogirodalmi álláspont alapján egyértelműen megállapítható, hogy a fizetési felszólítás (végrehajtása) egy speciális, nemperes eljárási lehetőség a munkáltató számára.
3. A fizetési felszólítás egyoldalú, címzett joghatás kiváltására alkalmas jognyilatkozat. A fizetési felszólításnak a jogirodalmi álláspont szerint közvetlen igényérvényesítő hatása van, amely szintén a munkáltató igényérvényesítésének gyorsaságát szolgálja.[6] Emellett pedig kevesebb költséggel jár a munkáltató számára, mint a peres eljárás lehetősége. Az előző két állítással kapcsolatban, érdemes röviden említést tenni a fizetési felszólítás jognyilatkozati jellegéről.
A jognyilatkozat egy polgári anyagi jogi jogintézmény, amelyet a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:4-6:10. §§-ai (a továbbiakban: Ptk.) szabályozzák. A téma szempontjából csak a lényeges pontok kerülnek ismertetésre. A jognyilatkozatokról a Ptk. a kötelmekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik.[7] A jognyilatkozat valamely jogalany joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata, amely szóban írásban vagy ráutaló magatartással tehető meg [Ptk. 6:4. § (1)-(2) bek.]. A jelenlévők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Tehát a címzettnek a jognyilatkozat tartalmáról annak megtételekor rögtön tudomást kell szereznie. A távollévők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezésével válik hatályossá [Ptk. 6:5. § (1)-(2) bek.]. A Ptk. a jognyilatkozat alakiságával kapcsolatban is tartalmaz szabályt. Itt egy formális lehetőséget biztosít a felek számára, amely szerint, ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes [Ptk. 6:6. § (1) bek.]. Bár a jognyilatkozat szóban, írásban, ráutaló magatartással tehető, azonban a jogszabály meghatározott alakhoz kötheti a jognyilatkozat megtételét.[8] Ennek megfelelően, ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, akkor a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is meghatározott alakban érvényes [Ptk. 6:6. § (2) bek.].
Ezeknek a szabályoknak a kötelmi jogviszony mellett, a munkaviszonyban, mint speciális, alá-fölé rendeltségi jogviszonyban is jelentősége van, de ott az Mt. szerinti eltéréseket figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy a Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó általános szabályait akkor kell alkalmazni, ha valamely kérdést az Mt. nem szabályoz. Fontos megjegyezni, hogy a fizetési felszólítás szabályaira elsősorban az Mt. szabályait kell figyelembe venni, a Ptk. rendelkezéseit pedig kiegészítő jelleggel akkor, ha szükséges.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
