E gondolatok lejegyzésére többek között az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: EBH) megszűnése, az egyenlő bánásmód (továbbiakban: EB) követelménye érvényesítésének megváltozása, az egyenlő bánásmód követelményének hathatósabb érvényesítése,[1] és az egyenlő bánásmód funkcióinak átgondolása vezetett.
A jogalkotó az egyenlő bánásmód követelményének hatékonyabb érvényesítését űzte ki célul, melyet a 1107/2006/EK rendeletnek,[2] a 86/613/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010/41/EU irányelvnek,[3] és a 2000/43/EK irányelvnek,[4] valamint a 2004/113/EK irányelvnek,[5] és a 2006/54/EK irányelvnek[6] való jobb megfeleléssel támasztott alá. A törvény megszüntette az EBH-t, és feladatait az alapjogi biztos feladatai közé emelte. A módosítás érintette az Ebktv. 1-7 §-át, a 2010. évi XLIII. törvény[7] 8. §-át, a 2011. évi CXI. törvény[8] 9-14. §-át, a 2012. évi XXXVI. törvény[9] 15. §-át, a 2015. évi CXLIII. törvény[10] 16. §-át, és a 2016. évi XXX. törvény 17. §-át, valamint a 2019. évi CVII. törvény[11] 18. §-át is.
Az EBH megszüntetése a 2020. évi CXXVII. törvény indokolása[12] alapján a korábbiakkal szemben jogsértés esetén a hatékonyabb jogérvényesítést szolgálja, mert:
- az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az e törvényben meghatározott ügyekben,
- az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az Ebktv. szerinti döntéseivel szemben indított közigazgatási perre a továbbiakban a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan lesz illetékes,
- az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (a hatóság) haladéktalanul törli azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek kezelése [...] hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükséges.
Azonban kikerült az Ebktv. szövegéből, hogy a hatóság "az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jog érvényesítése iránti pert, munkaügyi pert, valamint közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert indíthat".
Bíznunk kell abban, hogy a jogalkotó az EB ideáját, vagy ha úgy tetszik követelményét hatásosabb módon tudja védeni. Hatásosabban kívánja védeni, de tulajdonképpen milyen elvet, követelményt, parancsolatot?
Izolálnunk szükséges az EB-t más hasonló tartalmú elvektől, követelményektől, normáktól, előírásoktól, az általánostól az egyre konkrétabb meghatározások irányába haladva, amennyiben azt a tömény tartalmat akarjuk megragadni, amely a maga szűk értelmében is magában hordozza lényegét.
Az egyenlő bánásmód fogalmát megkíséreljük elhelyezni több megközelítés metszéspontjában. Az ember ugyanis értelme, képessége, tudása, és azzal időnként szemben álló érzéseivel, valamint helyes döntései segítségével fedheti fel igazságát.
Hatását tekintve csak egyenlő, előnyben és hátrányban részesítő bánásmódról beszélhetünk. Aritmetikailag úgy írhatnánk le, hogy A = B-vel, vagy A és B közül valamelyik nagyobb. Azonban mértanilag már más eredményre jutunk. 1 m[3 ]téglatest térfogata nem azonosan egyenlő 1 m[3] tartalmú gúláéval, mert bár mennyiségileg azonosak, minőségükben különböznek. Térbeli vektoroknál és halmazoknál ugyanerre az eredményre jutunk. Úgy gondoljuk, az ember képtelen létrehozni két pontosan ugyanolyan tömeget, hosszúságot, vagy térfogatot. További bizonyítás nélkül azt állíthatjuk, hogy az ember által alkalmazott viszonylatokban 1 sohasem egyenlő 1-gyel, csak (1 +/- hibával). A matematikai következtetés analógiája azt sugallja, hogy két ember csupán bizonyos tekintetben lehet egyenlő.[13]
Az EB-t tarthatjuk üres héjnak,[14] melyet mindig az akarat iránya tölt meg tartalommal. Tartalma a bemenettől függetlenül lehet pozitív vagy negatív, vagy ahhoz tartó tartalmú. A tiszta logika az inputot és az outputot is relativizálja. Értéksemleges is lehet, mert bármely érték mellett, egyik érték mellett sem, és mindkét érték mellett is elköteleződhet. Fókuszpont változás jellemzi. Az EB-nek több szemlélete létezik, egyik a fogalomban az egyenlőségre,[15] másik a bánásmódra fókuszál.[16] Az első csak akkor ad egyenlő eredményt, ha a bemeneti tényezők egyenlők, például két egyenlő fél egyenlő juttatásban részesül. Jelzőszavai a "mindenki," vagy a "senki". A másik szemlélet a bánásmódra fókuszál, ha a bemenetnél a feltételek nem egyenlők, a kimenetnél az eredmény legyen egyenlő.[17] Jelzőszavai, "ha-akkor," amennyiben, abban az esetben, ha, stb. A "legyen" feltétel azonban valamilyen rendező elvre utal, pl. "igazságosság."
Azt állítjuk, az EB értékkereső és értékhasználó elmélet és gyakorlat.
Elutasítja a materialista megközelítést, az eszme az elsődleges, az emberi méltóság korlátozott értelmezése.[18] Felfogása alapján minden emberben születésétől fogva bele van kódolva az "igazság." Többféle vallás azonban több igazságot hirdet, de mindben az a közös, hogy saját igazságát előrébb valónak tartja másokénál. Esetleg előfordulhat, hogy több igazságot is elfogadhatónak tart.[19] Mivel azonban a hit szerepe mint magatartáskorrekciós tényező jelentős az előítéletek[20] csökkentésé-
- 17/18 -
ben,[21] közvetve alkalmas az indokolatlanul egyenlőtlen bánásmódok kiküszöbölésére.
A vallás nélküli meggyőződés materialista alapon nyugszik, mely csak a belátható dolgokat fogadja el.[22] Lehet embertelen, pl. nácizmus, sztálinizmus, emberkerülő,[23] de emberfókuszú is, pl. a humanizmus eszméi.
Sajátos bipoláris ideológia vezeti,[24] hatalommal rendelkezni, vagy a hatalom nélküliséggel rendelkezni. Alapvetően vallás nélküli, a materializmushoz és a valláshoz is közel állhat, azonban rendszerint érdek vezérli.
Az EB szöveg szerinti értelmezése az EB szavakkal leírható valóságát ábrázolja. A szöveget a jogalkotó alkotja, aki a nép akaratának megtestesítője. Azonban a jogalkotó akarata és a nép akarata között akkor lehet a legnagyobb a diszkrepancia, ha a választásokon a választásokra jogosultak döntő hányada nem jelenik meg. Ilyenkor képviselheti "a többség akaratát" a kisebbség. A szövegértelmezés lehet szimpla és lehet többrétegű, mély jelentéstartalommal bíró. Azt, hogy a szöveg milyen mély jelentéstartalommal bír, az embertől függő, egyéni sajátosság, mely lehet genetikai eredeű, lehet körülményei által kikényszerített, de lehet elsajátított ismereteiből fakadó is.
Az EB jogi értelmezését[25] a jogászok tradicionálisan történeti, logikai, nyelvtani, és rendszertani értelmezésre bontják. A jogi értelmezés közmegegyezés értelmezés, de sajátos, rétegzett értelmezés is, ahol az egyes rétegeket, az azonos, vagy nagyon hasonló körülmények hatására bekövetkező értelmezések értékelése jellemzi. A jogi szövegek értelmezésére hatással vannak mindazon értelmezések, melyekről szót ejtettünk, megjelennek benne a számtani, mértani értelmezések, fogalomalkotások, a logikai, vallási, és ideológiai megfontolások, vagy a nyers tények mérlegelése, melyet nem befolyásolhat a hatalom, csak annak keresése, de legjellemzőbb rá e tényezők közül több, egy jogszabályban történő megjelenítése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
