A szerződés megerősítésének esetei mind valamely (nevesített vagy nem nevesített) szerződésszegéshez kapcsolódnak, annak a kötelezett által önként felvállalt többletszankcióit jelentik. Míg azonban a szerződésszegés szankciói a törvény erejénél fogva, a felek külön kikötése nélkül járulnak a szerződésszegéshez és érvényesíthetők a sérelmet szenvedett fél által, addig a szerződés megerősítésének többletszankciói szerződésszegés esetén is csak akkor érvényesíthetők, ha azt a felek a szerződésben előre kikötötték. A hasonló jellegű jótállást, a Javaslat - a szorosabb tartalmi kapcsolódásra tekintettel - nem ebben a Fejezetben, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezményei között helyezi el.
A szerződés megszegése esetére kiköthető többlet-jogkövetkezmények egy része olyan, amely többletfizetési kötelezettséggel, illetve a kár egyszerűbb megtérülésével hozza a sérelmet szenvedett felet kedvezőbb helyzetbe, más részük pedig nagyobb biztonságot, fokozott kielégítési lehetőséget nyújt a fizetés elmaradása (nemteljesítése) esetén (biztosíték kikötése).
A Javaslat nem a szerződések általános szabályai között, hanem vagy a dologi jog szabályainál (zálogjog), vagy az egyes szerződéstípusok körében (kezesség, zálogszerződés, garancia) rendelkezik a szerződés megerősítését szolgáló további fontos intézményekről.
5: 159. § [Foglaló]
(1) A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás megerősítéseként meghatározott pénzösszeget lehet adni (foglaló). A pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből egyértelműen kitűnik.
(2) Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
(3) A szerződés teljesítésének meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.
(4) A foglaló elvesztése, vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbérbe és a kártérítésbe a foglaló összege beszámít.
1. A szerződésszegés egyik nevesített esetéhez, a szerződés meghiúsulásához kapcsolódó önként felvállalható többletszankció a foglaló. A Ptk. -hoz képest változás, hogy a Javaslat a foglalót csak pénzösszegre korlátozza; "más dolog" átadása a gyakorlatban nem fordult elő, és a foglaló funkcióját elvileg is megkérdőjelezi, miután "más dolog" kétszeresen az esetek többségében nem adható vissza. A szabályozás diszpozitív jellege mellett ugyanakkor nem lehet akadálya annak, hogy a felek foglalóként például meghatározott mennyiségű aranyat vagy más fajlagos szolgáltatásként megjelölt dolgot határozzanak meg. A Javaslat hangsúlyossá teszi, hogy foglalót fizetni nem a kötelezettségvállalás "jeléül" szokás (erre éppen az előleg szolgál), hanem a foglaló a kötelezettségvállalás megerősítéseként, felvállalt többletszankcióként kerül átadásra. Változatlanul irányadó viszont, vita esetén az arra hivatkozó félnek kell egyértelműen bebizonyítania, hogy a fizetett pénzösszeg foglaló szerepet tölt be (és nem csupán előleg), ez a rendeltetése a szerződéskötés körülményeiből tűnjön ki.
2. A foglaló a ki nem mentett meghiúsulás többletszankciója, ezért ha a szerződés teljesedésbe megy, a foglalót a szolgáltatás ellenértékeként kell elszámolni. Ha pedig a szerződés meghiúsul ugyan, azonban olyan okból, amelyért nem felelős egyik fél sem, vagy mindkét fél felelős, a foglalót vissza kell adni.
3. Tartalmilag nem újként, a Javaslat mégis félreérthetetlenül fogalmazza meg a foglaló szankciós vonását: az a fél, aki a szerződés meghiúsulásáért felelős a foglaló összegével tartozik helytállással - akár úgy, hogy az adott foglalót elveszti, akár úgy, hogy a kapott foglaló visszatérítésén felül a foglalóval azonos összeget megfizetni köteles.
4. A foglaló kárátalány szerepet tölt be, akkor is "elvész", ha a másik fél a meghiúsulással összefüggő kárát nem bizonyítja, ha viszont kártérítést követel, abba a foglaló összege beszámít. Egyebekben a foglaló a szerződésszegés más jogkövetkezményei alól nem mentesít. A Javaslat az elvesztett vagy kétszeresen visszatérítendő foglaló értékét nem csak a kártérítésbe, hanem a kötbérbe is beszámítani rendeli, A javasolt szabályt az indokolja, hogy a kötbérkövetelés szerződésszegési kár bizonyítása nélkül is megáll, míg a kártérítési igényhez kárt kell bizonyítani.
5: 160. § [Kötbér]
(1) A kötelezett a szerződés megerősítéseként írásban meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít.
(2) A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
1. A kötbér a szerződés önkéntes megerősítésének az az esete, amikor a kötelezett a nem teljesítés vagy nem szerződésszerű teljesítés - vagyis bármilyen szerződésszegés - esetére vállalja meghatározott pénzösszeg megfizetését. A kötbérfizetési kötelezettséget (a pénzösszeg előzetes átadása nélkül) az írásbeli megegyezés alapozza meg. Megjegyzendő, hogy a kötbérfizetés teljesítése az alaki hibát orvosolja. A Javaslat a kötbérfelelősséget a szerződésszegésből eredő kártérítési felelősséggel azonos módon szigorítja: a szerződésszegő fél a kötbérfelelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan körülmény okozta, amely a szerződéskötés idején nem volt előrelátható.
A Javaslat a bírósági úton nem érvényesíthető követelések biztosítására kikötött kötbér naturalis obligatio jellegét külön nem mondja ki, de ez a szabály következik a naturalis obligatiok biztosítására kikötött mellékkötelezettségek bírósági úton nem érvényesíthető voltára vonatkozó rendelkezésből.
2. A kamatkorlátozó rendelkezések megkerülésének megakadályozása érdekében a Javaslat a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre - a Ptk. 247. § (2) bekezdésével egyezően - a késedelmi kamat szabályait rendeli alkalmazni.
5: 161. § [Kötbér és egyéb szerződésszegési igénvek viszonya]
(1) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését és a nem szerződésszerű teljesítés esetére kikötött kötbér követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
(2) A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel.
(3) A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait. A kötbér összegét meghaladó tényleges kárának és költségeinek megtérítését a jogosult a kötbér mellett csak akkor követelheti, ha ezt a szerződésben kikötötte.
(4) A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti akkor is, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
