Az Alkotmánybíróság jogalkotói mulasztást észlelt a médiatörvényben. A taláros testület szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy az Országgyűlés a médiatörvényben nem szabályozta, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) milyen szempontok alapján határozza meg a műsorszolgáltatási díj mértékét. Az Alkotmánybíróság (AB) áttekintette a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a műsorszolgáltatási díjra vonatkozó passzusait, ennek során állapították meg, hogy a médiatörvénynek is nevezett jogszabály ugyan tartalmazza, hogy a műsorszolgáltatási díjat ki állapíthatja meg, tartalmazza a mentességek körét, megállapítható a törvényből a díj célja, és a felhasználásra vonatkozó szabályok is, ám nincs rendelkezés arról, hogy amikor az ORTT megállapítja a műsorszolgáltatási díj mértékét, milyen szempontokat köteles figyelembe venni, nincs szabály arra sem, hogy a díjat milyen keretek között állapíthatja meg és milyen szempontok alapján történik annak módosítása. Az AB határozatában többször hangsúlyozta, hogy a "médiaszabályozás a sajtószabadságot közvetlenül érinti, ezért garanciális jelentőség, hogy a médiahatóság döntéshozatali eljárása áttekinthető és követhető legyen". Ezzel szemben a médiatörvény az ORTT-nek olyan széles mérlegelési jogot adott a műsorszolgáltatási díj meghatározásában, amelyből következően az érintett médium jogai sérülnek, nem élhet ugyanis a döntés ellenében jogi eszközökkel. A bíróság csak akkor tudja betölteni feladatát, ha a törvény meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket az ORTT köteles figyelembe venni a műsorszolgáltatási díj mértékének meghatározásakor. "Ellenkező esetben a bírósági felülvizsgálat kiüresedik" - mutatott rá az AB. A döntés hátterében részben az a 2007 márciusa óta húzódó ügy áll, amelyben a több kereskedelmi csatorna és a médiahatóság vitázik a műsorszolgáltatási díjról, míg korábban a Minimax azért kért alkotmányossági kontrollt, mert véleménye szerint az ORTT-nek nem áll hatáskörében meghatározni a műsorszolgáltatási díjat. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. április 11-én országos tévécsatornává minősítette át a Filmmúzeumot, a Spektrum TV-t, a Viasat 3-at, valamint a Sport1-et. A közműsor-szolgáltatóként működő Filmmúzeum kivételével az ORTT megállapította az adók műsorszolgáltatási díját is: ez a Spektrum esetében közel 23 millió, a Viasat 3-nál több mint 36 millió, a Sport1-nél 13,5 millió forintra rúg. A Viasat3-at arra is kötelezték, hogy - mint országos csatorna - indítson hírszolgáltatását. A Viasat3-at működtető részvénytársaság bírósághoz fordult az ügyben, mivel álláspontjuk szerint - csak kábelen közvetített televíziós adóként - nem kötelességük a hírszolgáltatás. A Viasat3 első fokon pert nyert az ORTT-vel szemben, mivel a bíróság szerint az ORTT nem rendelkezik olyan hatáskörrel, ami alapján valamely műsorszolgáltatót országossá nyilváníthatna. (emasa.hu)
A médiatörvény által a közszolgálati rádiónál és -tévéknél kialakított civilkontroll-rendszer "olyannyira nem váltotta be a hozzá fűzött demokratikus várakozásokat, hogy az állami működés indokolt társadalmi ellenőrzésének paródiájává vált", ezért a szisztéma átalakítását kérik az Országgyűléstől, olvasható az Országos Rádió és Televízió Testület közleményében. "Amennyiben a jelenlegi szabályozás változatlan marad, az ORTT - a sorsolás rendjének szabályozásával - igyekszik részleges megoldást találni e tarthatatlan helyzet orvoslására" - jegyzi meg a médiahatóság, utalva arra, hogy az utóbbi években az eljárás számos kétséget vetett fel. Évente sorsolják ki a társadalmi szervezeteknek fenntartott helyeket, s a legutóbbi, március végi alkalomkor ismét megesett, hogy egyetlen személy több civil szervezet megbízottjaként járt el, mégpedig úgy, hogy "a képviselet szakmai, szervezeti indokai nem voltak felismerhetőek". Ez az eljárás kétségeket ébreszt mind a képviselő és az általa képviselt szervezet kapcsolatának mélysége, mind az így jelentkező civil szervezetek függetlensége iránt - írják, megemlítve, hogy előfordul az is: különböző szervezeteket képviselve ugyanaz a személy több kuratóriumban is tagságot nyert. Az ORTT egyben hiányolta annak pontos meghatározását, hogy mely civil szervezetek vehetnek részt a médiairányításban, megjegyezve, így olyanok is kuratóriumi tagsághoz jutnak, amelyek érdemi munkára nem képesek". A médiahatóság mindezek alapján arra kéri a parlamentet, hogy a jelenlegi szabályozás helyébe a következő sorsolásig olyat állítson, "amely hatékonyan biztosítja a független társadalmi ellenőrzést". Ha ugyanis a civil delegáltak kiválasztására vonatkozó szabályozás nem garantálja, hogy e delegáltak alkalmasak legyenek a civil társadalom értékeit képviselni, akkor a civil felügyelet formálissá válik, és - az Alkotmánybíróság által támasztott elvárásokat sértve - nem ellensúlyozhatja a parlamenti pártok közszolgálati médiára gyakorolt befolyását. (emasa.hu)
Elutasította a Deutsche Telekom keresetét egy 2003-as, 12,6 millió eurós bírság ellen az Európai Elsőfokú Bíróság. Az Európai Bizottság szerint az ítélet fontos mérföldkőnek minősül. A Deutsche Telekom (DT) visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy magasabb áron adott hozzáférést vezetékes telefonhálózatához riválisainak, mint végfelhasználói ügyfeleinek - erősítette meg a Bizottság 2003-as döntését 2008. április 10-én közzétett ítéletében az Európai Elsőfokú Bíróság. A taláros testület ezért a német óriáscég keresetét minden elemében elutasította, és fenntartotta a 2003-as bizottsági döntésben kirótt 12,6 millió eurós bírságot. A Bizottság 2003. május 23-án közzétett döntése azzal indokolta a piaci erőfölénnyel való visszaélés megtörténtét, hogy a DT versenytársainak kiszorítását célzó magatartást valósított meg. A cég azt kérte az Elsőfokú Bíróságtól, hogy semmisítse meg a bizottsági döntést, vagy legalább csökkentse a kirótt bírságot. A Bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a társaságnak lett volna mozgástere véget vetni a kiszorításnak, vagy legalább csökkenteni annak mértékét, noha arra hivatkozott, hogy a tarifákat a távközlési felügyeleti hatóság (RegTP) állapította meg. (bruxinfo.eu)
Az elmúlt két év során vállalkozások, nem kormányzati szervezetek és magánszemélyek több mint 2,8 millió európai internetes identitást védettek le, aminek köszönhetően a .eu Európában a negyedik, világviszonylatban pedig a kilencedik legnépszerűbb felső szintű domain lett. Az egyértelműen európai internetes identitás népszerűsítésével a .eu elősegíti, hogy az állampolgárok és a vállalkozások teljes mértékben élvezhessék az egységes piac és az abból fakadó lehetőségek minden előnyét. "A befogadó európai információs társadalomról alkotott elképzelésem egyik kulcseleme a megbízható online környezet megteremtése egy jól megkülönböztethető európai internetes identitás segítségével", mondta Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa. A .eu domain bejegyzése az első évben tapasztalható kimagasló eredmény után is folyamatos növekedést mutat. Ráadásul a domain nevek 80%-a esetében a regisztrációt meghosszabbították a második évre, amivel a felhasználók bizalmat szavaztak a .eu-nak. A .eu országonkénti bejegyzésére vonatkozó számadatok alapján továbbra is Németország vezet 31,4%-kal, közvetlenül utána pedig a sorrend Hollandia (13,4%), az Egyesült Királyság (13,3%), Franciaország (7,3%) és Olaszország (5,1%). A növekedést vizsgálva azonban egészen más kép rajzolódik ki. A 2007-ben tapasztalt 11%-os össznövekedés mellett a .eu domain lengyelországi bejegyzése 48,6%-kal nőtt 2007-ben, ezt követte Litvánia (48,4%) és Finnország (39,9%). A .eu tényleges használata és láthatósága is egyre erőteljesebb, a bejegyzett nevek megközelítőleg 80%-a működő weboldalra és/vagy e-mail szerverre mutat. (EU Rapid)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
