Ha egy, bármilyen jellegű vita felmerül a felek között a szerződéssel, vagy a létesítmények kivitelezésével kapcsolatosan, vagy azokból adódóan, beleértve bármilyen vitát a mérnök igazolásáról, döntéséről, utasításáról, véleményéről, vagy értékeléséről, akkor a döntőbizottság (a továbbiakban: DAB) kinevezése után a FIDIC szerződésminta Döntőbizottság (Döntnök) kinevezéséről szóló 20.2. és a Döntőbizottság kinevezésének elmulasztásáról szóló 20.3. Alcikkelyei szerint bármelyik fél, írásban a Döntőbizottság elé terjesztheti a vitát, a másik félnek és a mérnöknek eljuttatott másolatokkal. Az ilyen előterjesztésnek tartalmaznia kell, hogy mely alcikkely szerint készült.
Egy háromtagú döntőbizottság esetében úgy kell tekinteni, hogy a döntőbizottság az előterjesztést azon a napon kapta meg, amikor azt a döntőbizottság elnöke kézhez kapta.
Mindkét fél köteles haladéktalanul a döntőbizottság számára átadni minden információt, és lehetővé tenni a helyszínhez és a berendezésekhez való hozzáférést, amint azt a döntőbizottság az ilyen vitákban való döntéshez kérheti. A döntőbizottságot úgy kell tekinteni, hogy nem döntőbíróként cselekszik.
84 napon belül az ilyen előterjesztés, vagy a Függelék 6. Cikkelyében utalt előleg kifizetése után - amelyik dátum a későbbi -, vagy a döntőbizottság által javasolt és mindkét fél által elfogadott más időtartamon belül a döntőbizottságnak indokolt döntést kell hoznia, és ki kell jelentenie, hogy azt melyik alcikkely alapján hozta. Mindamellett, ha egyik fél sem fizette ki teljesen a Függelék 6. Cikkelye szerint a minden tag által benyújtott számlákat, akkor a döntőbizottság nem köteles határozatot hozni, amíg minden számlát teljesen ki nem fizetnek. A határozat mindkét felet köti, akiknek ennek haladéktalanul eleget kell tenniük, hacsak és amíg azt békés megegyezéssel, vagy bírói döntéssel az alábbiak szerint nem módosítják. Hacsak a szerződést korábban nem törölték, utasították vissza, vagy bontották fel, akkor a vállalkozó a szerződésnek megfelelően köteles folytatni a létesítmények kivitelezését.
Ha bármelyik fél elégedetlen a döntőbizottság határozatával, akkor 28 nappal a határozat kézhezvétele után értesítheti erről a másik felet.
Ha a döntőbizottság nem hozza meg határozatát a 84 napos időtartamon belül, az ilyen előterjesztés vagy fizetés kézhezvétele után, akkor bármelyik fél 28 napon belül az időtartam lejárta után értesítheti a másik felet elégedetlenségéről.
Az elégedetlenségről szóló értesítésnek minden esetben tartalmaznia kell, hogy mely alcikkely szerint készült, ismertetnie kell a vita tárgyát, és az elégedetlenség okát. A 20.7. és a 20.8. Alcikkelyekben leírtakat kivéve, egyik fél sem jogosult egy vita döntőbírói eljárásának kezdeményezésére, hacsak nem küldött értesítést elégedetlenségéről.
Ha a döntőbizottság meghozta határozatát egy mindkét felet érintő vita tárgyában, és egyik fél sem küldött értesítést elégedetlenségéről 28 napon belül, a döntőbizottság határozatának kézhezvétele után, akkor a határozat véglegessé és mindkét félre kötelező érvényűvé válik.
A felperes kérheti, hogy a választottbíróság a FIDIC szerződésminta 20.4. Alcikkelye alapján kötelezze az alperest a DAB határozatában foglaltak teljesítésére, ugyanis a "határozat mindkét felet köti, akiknek ennek maradéktalanul eleget kell tenniük, hacsak és amíg azt békés megegyezéssel, vagy bírói döntéssel az alábbiak szerint nem módosítják".
A 20.4. Alcikkely utolsó bekezdése logikailag rendezi az előtte álló bekezdésekben szereplő kötőerő értelmezését. A rendszertani értelmezés szabályait követve, a
- 21/22 -
szerkesztésben később álló cikkely elsőbbséget élvez, s az utolsó bekezdés két feltételt állít a határozat végleges és kötelező érvényének, nevezetesen, ha a döntőbizottság meghozta határozatát egy mindkét felet érintő vita tárgyában, és egyik fél sem küldött értesítést elégedetlenségéről 28 napon belül. A két feltétel együttes teljesülését az "és" kötőszó egyértelműsíti, következésképpen, ha bármelyik feltétel nem következik be, akkor a határozat nem válik véglegessé és mindkét félre kötelező érvényűvé.
Az alperes - alaposan áttekintve a FIDIC rendszerében meghozott DAB döntések kötelező erejének és részítélettel történő esetleges kikényszeríthetőségének kérdéskörét - a nemzetközi jogirodalmat és joggyakorlatot áttanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a felperesek állításával ellentétben egyáltalán nem egyértelmű és egységes a DAB határozatok végleges kötelező jellegének megítélése a nemzetközi gyakorlatban és - ugyancsak rácáfolva a felperesi állításokra - nem tekinthető általánosan elfogadottnak az a fajta nemzetközi választottbírósági gyakorlat sem, amely a DAB határozatok közbenső- vagy részítélettel történő végrehajtását lehetővé teszi. E tárgykörben vizsgálódás tárgyává tette nemcsak az angol, hanem erőteljesen a német nyelvű jogi szakirodalmat is, mindenekelőtt azért, mert a jelen eljárásban részes felek mindegyike kontinentális jogrendszerű országban bejegyzett és működő gazdasági társaság, és - amint azt lentebb részletesen kifejtem - a DAB mint vitarendezési fórum, és az általa hozott döntések jogi alapja és megítélése teljesen eltérő a common law alapján működő jogrendszerekben és a kontinentális jogban.
A DAB döntések kötelező erejének és végrehajthatóságának kérdése az egyik kulcsproblémája a FIDIC szerződések rendszerének. Ez alól kivételt képez a FIDIC által 2007 szeptemberében training verzióban kiadott, majd 2008 szeptembere óta végleges formájában alkalmazható ún. Gold Book, amelynek 20.9. Alcikkelye lehetővé teszi mind az ideiglenesen kötelező, mind pedig a végleges jelleggel kötelező DAB döntések végrehajtását.
A választottbíróság a VB11193. számú eljárásban meghozott 5. számú végzése, amely a felperes részítélet iránti kérelme teljesítését mellőzte, az alábbiakat mondta ki:
"A FIDIC 20.4. Alcikkelyének utolsó bekezdése értelmében a DAB határozata abban az esetben tekinthető véglegesnek és kötőerővel bírónak, amennyiben egyik fél sem küld ellene a megadott jogvesztő határidőn belül elégedetlenségi értesítést. A jelen választottbírósági eljárásban nem vitatott, hogy a DAB határozattal szemben mindkét fél az erre előírt határidőn belül elégedetlenségi értesítést küldött, így a DAB határozat a FIDIC 20.4. Alcikkelye értelmében nem tekinthető véglegesnek és kötőerővel bírónak (final and binding), hanem pusztán kötőerővel bírónak (binding).
A FIDIC 20.7. Alcikkelye tartalmazza azon konjunktív feltételeket, amelyek fennállása esetén a fél a választottbíróságtól kérheti annak megállapítását, hogy a másik fél köteles eleget tenni a DAB határozatban foglaltaknak. A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958-as New York-i Egyezményt ratifikáló tagállamokban a végleges és kötőerővel bíró DAB határozat a választottbírósági ítélet útján válik végrehajthatóvá. A FIDIC 20.7. Alcikkelyében foglalt konjunktív feltételek hiányában azonban a különös feltételek által módosított általános feltételek nem rendelnek semmilyen jogkövetkezményt annak a félnek a magatartásához, amelyik az előírt határidőn belül elégedetlenségi értesítéssel megtámadott, folyamatban lévő választottbírósági eljárás tárgyát képező - ennélfogva kötőerővel ugyan bíró, de nem végleges - DAB határozat előzetes teljesítését megtagadja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
