(2008. szeptember 26-27.)
a CAE (Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniója - U.I.N.L. - Európai Ügyek Bizottsága)
2008-2010. ciklusa második plenáris üléséről
A Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniójának (UINL) Európai Ügyek Bizottsága (CAE) 2008. évi második plenáris ülésének Zágráb adott otthont 2008. szeptember utolsó hétvégéjén. A 2008-2010. ciklus második találkozójának akár azt a címet is adhatnánk: "Európa és a CAE jelentős átalakulások küszöbén."
Az ülést megnyitó dr. Marco Miccoli elnök ünnepélyes köszöntőjét azzal kezdte, hogy a CAE bizottság a korábbi évek gyakorlatától eltérően jelen üléssel alapvető változásoknak lesz színtere. Kifejtette, hogy a várható átalakítások nem pusztán a munka metódusára, hanem mindenek előtt annak minőségére és mennyiségére is kihatással lesznek. A CAE eddigi ülésezési és munkarendjétől eltérő gyakorlat bevezetése feltételezi mindenek előtt valamennyi tagállam képviselőjének aktív és kreatív részvételét mind az ülések közötti munka és kommunikáció folyamán, mind pedig a félévi rendszeres ülések alatt. A plenáris ülés melletti párhuzamos szakmai bizottsági munka megkívánja továbbá az egyes munkaanyagok határideinek precíz betartásán túl a kérdőívekre adott válaszok, elemzések, tanulmányok minél alaposabb kidolgozását. Csak ebben az esetben lehet eredményes és dinamikus ugyanis az egyes munkacsoportok ülésezése. A szervezők a jövőben arról is gondoskodnak majd, hogy a munkacsoportok ülései között időben ne legyen átfedés, ami elzárna egyes tagokat az ülésen történő részvételtől. Az elnök kifejtette továbbá, hogy a korábbi gyakorlattól eltérő változtatás lesz az is, hogy az eddig túlnyomórészt francia munkanyelvű bizottsági munkában legalább akkora súlyt kap az angol nyelv használata is. Ez utóbbi cél megvalósítását szolgálja majd, hogy a következő, 2009. első félévi üléstől kezdve folyamatos lesz az angol és francia nyelvű szinkrontolmácsolás valamennyi munkabizottságban és a plenáris ülésen egyaránt.
Az elnök ezt követően felkérte az egyes országok képviselőit, hogy - hasonlóan a Salzburgban alkalmazott munkamódszerhez - röviden ismertessék országjelentéseiket, azaz számoljanak be az egyes nemzeti jogalkotásokban az elmúlt időszak során történt azon újdonságokról, változásokról, amelyek egyben a közjegyzői hivatást érintik. A hazai beszámoló középpontjában a 2009. januárjában hatályba lépő, az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezéseivel, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményével (2007. évi CLXXXIV. tv.) összefüggő közjegyzői hatáskör-bővülés és ennek következtében a hazai közjegyzői tevékenység hatósági jellegének hangsúlyozása állt.
A 26-ai munkanap második felében a munkabizottságok ülései következtek. Az előzetesen megküldött anyagok alapján ülésezett a közjegyzői hatásköröket, a titoktartást és a pénzmosással összefüggő kérdéseket tárgyaló három munkabizottság. A bizottságok több olyan szakmai kérdést is megvitattak, amelyek a számunkra, a hazai jogalkotás avagy jogalkalmazás eltérő volta miatt különösen érdekesnek mutatkoztak. Az egyes országok gyakorlata tekintetében a legnagyobb különbségek a közjegyzői hatáskörök megtárgyalásánál mutatkoztak, hiszen országonként olykor igen eltérő kizárólagos hatáskörökkel rendelkeznek a közjegyzőségek a latin típusú jogrendben hagyományosnak mondható hatáskörök (pl. tanúsítványok készítése) mellett. A pénzmosással kapcsolatban - tekintettel arra, hogy a szóban forgó uniós szabályozás is viszonylag újnak mondható - egyik ország képviselői sem tudtak gazdag joggyakorlatról beszámolni, ellenben abban egységes volt az álláspont, hogy a vonatkozó irányelv szabályai több olyan kérdést is felvetnek, amelyekre minden európai közjegyzőségeknek választ kell találniuk a gyakorlatban (pl.: az ügyfél-átvilágítási kötelezettség köre, tartalma, terjedelme, annak viszonya a közjegyzőkre vonatkozó egyéb szabályokkal, mint pl. a titoktartási, adatvédelmi szabályok). A közjegyzői titoktartás egyes gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos bizottsági munka ugyancsak az egyes országok gyakorlatában tapasztalható eltérések miatt volt tanulságos, különös tekintettel arra, hogy a közjegyzői okiratok alapján az egyes közhiteles nyilvántartások, regiszterek milyen tartalmú bejegyzéseket tartalmaznak, s ezáltal milyen adatok válhatnak mindenki számára elérhetővé. Kiderült, hogy egyes országoknál ez a kérdés az ingatlan-nyilvántartás tekintetében különös súllyal merül fel, és a hazánkénál nagyobb felelősséget ró az eljáró közjegyzőre.
A szeptember 27-ei ülésnap a tapasztalatok öszszegzéséről szólt, amelyen az egyes munkabizottságok elnökei osztották meg a résztvevőkkel az előző munkanap történéseit, vázolták a bizottságok munkáját, a felmerült vitás kérdéseket és a levont következtetéseket. Ezt követően minden résztvevő számára nyitva állt a lehetőség a hozzászólásokra is.
Miccoli elnök az ülés további szakaszában az ülésezés módszerére irányuló gyakorlati kérdéseket, felvetéseket tárta a közönség elé, amelyekhez több állam képviselői, így a MOKK képviseletében mi is csatlakoztunk hozzászólással. Azon felvetésünkhöz, miszerint tanácsos lenne minden ország részéről a CAE közös honlapján egy minden látogató számára elérhető rövid leírást feltölteni a közjegyzőségek hatásköréről, a közjegyzői munka jellegéről, többen is csatlakoztak. Az elnök ezért felkért minden résztvevőt, hogy - tekintettel Gerhard Knechtel felvetésére is - küldjenek meg egy ilyen tartalmú rövid leírást fényképpel a CAE részére.
Végezetül az elnök továbbította a résztvevők felé a görög közjegyzői kamara meghívását a soron következő, tavaszi CAE ülésre. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Tóth Zsófia Paula közjegyzőjelölt, Budapest, Dr. Balogh Zsigmond közjegyzőhelyettes, Budapest
Visszaugrás
