Dr. Papp Tekla: Bepillantás a német társasági jogba II. (CH, 2002/8., 7-8. o.)

A Céghírnök 2001/10. számában már foglalkoztunk a német társasági jog szabályaival. Az alábbiakban a társaságok fontosabb előírásait tekintjük át.

Alapítás

A német társasági jogban is a társasági formák numerus claususa érvényesül. A szerződési szabadság e korlátozásán enyhít az, hogy - bizonyos keretek között - megengedett a típusok keverése és összekapcsolása (Typenvermischung, Typenverbindung), valamint az a tény, hogy a társasági formákra irányadó jogszabályok nagy része diszpozitív jellegű. A személyegyesítő társaságok társasági szerződésére főszabályként az alakszerűtlenség az irányadó, a partneri társaság kivételével, ugyanis a partnerek szerződését írásba kell foglalni az. 1994. évi, a szabadfoglalkozásúak partneri társaságáról szóló törvény (Partuergesellschaftsgezetz G.G.) 3. §-a szerint. Speciális rendelkezésként a tőkeegyesítő társaságok alapszabályát minden esetben közjegyző által kell hitelesíteni. [Ezt a részvénytörvény, az Aktiengesetz vom 6. September 1965 - röviden: Akt. G.-23. §-a, valamint a GmbHG (a kft.-törvény, azaz a Gesetz betreffend die Gesellschaften mit beschrankter Haftung) 2. §-a mondja ki.]

A társaságok létesítésére irányuló szerződések minimális tartalmát az adott társasági formákra irányadó törvények határozzák meg. Ezek a társaság külső jogviszonyait illetően általában kógensek, míg a tagok egymáshoz, illetőleg a társasághoz való viszonyait diszpozitív módon rendezik. Az alapító okiratok szabályozási körének terjedelmét szemléltetik a tartalmi elemek alábbi példái:

- társasági forma;

- cégnév, székhely;

- cél, tevékenység;

- társaság tartama;

- tagok vagyoni hozzájárulásai, felelősségük;

- nyereségből való részesedés, veszteségviselés

- üzletvezetés, képviselet;

- mérlegkészítés, elszámolás;

- szavazati, információs és kontrolljogok;

- tagsági viszony megszűnése, megszüntetése;

- új tagok belépése;

- társaság hitelezőihez való viszonyok;