2001. augusztus 31-én a Miskolci Egyetem Bűnügyi Tudományok Intézete szervezésében került megrendezésre "A tanúvédelem útja Európában - elméleti és gyakorlati szempontok a tanúvédelemben" című nemzetközi kollokvium. E rendezvényen elhangzott előadásokat, illetve a témához kapcsolódó, nemzetközi kitekintést nyújtó tanulmányokat szerkesztette kötetté dr. Róth Erika a Bűnügyi Tudományi Közlemények sorozat részeként.
A könyv ismertetésével célom, a tanúvédelem aktuális, elsősorban elméleti problémáinak (a gyakorlati tapasztalatok még csekélynek tekinthetők, valamint azok nyilvánossága is igen korlátozott) ismertetése, amelyek mind a hazai, mind pedig a nemzetközi színtéren komoly gondolkodásra késztetik az e témával foglalkozó szakembereket.
A kötet első tanulmányában - mintegy bevezetőként - Hans-Heiner Kühne a trieri és a westminsteri egyetem professzora ismerteti azokat az "európai kezdeményezéseket", amelyek a tanúvédelem területén meghatározzák, meghatározhatják az egyes államok jogalkotását.
Az Európai Unió tárgyban kiadott két ajánlását, amelyek 1995. november 23-án és 1996. december 20-án születtek meg - meglehetősen kritikus hangvétellel illeti a szerző. Ennek oka, hogy az ajánlás az Európai Unió "jogforrási rendszerében" semmilyen kötelező erővel nem bír, az puszta politikai állásfoglalásnak tekinthető, továbbá a szerző álláspontja szerint az ajánlások megszövegezése is homályosra, túl általánosra sikeredett.
A szerző felvillantja továbbá azt a kérdést, amely a kötet további részeiben - legyen szó akár a külföldi országok, akár a magyar tanúvédelemről - végig húzódik, nevezetesen a tanú védelmének, valamint a terhelt jogai gyakorlásának konkurálását a büntetőeljárás folyamatában.
Roger Leng a warwicki egyetem professzora az "Egyesült Királyság tanúvédelmének elméleti és gyakorlati problémái" című tanulmánya a tanúvédelmet az angolszász jogrendszerek vonatkozásában nem mint új jogintézményt említi, hiszen az ún. hagyományos tanúvédelmi eszközöket (pl. rendőri jelenlét a tárgyalás során) ezen országok már régóta alkalmazták. A tanúvédelem ezen eszközei a szerző álláspontja szerint "kidolgozatlanok, fantáziátlanok és értéktelenek" voltak.
Az Egyesült Királyság ezért az 1990-es évek második felében a tanúvédelem modern eszközeit (pl. fizikai védelem, anonim tanúk, videofelvétel) is kiépítette, és a büntetőeljárás részévé tette.
A szlovák, valamint a lengyel tanúvédelmi rendszer kiépülése során ugyanazokat az elemeket figyelhetjük meg, mint a Magyarországon, nevezetesen a rendszerváltást követően a bűnözés szerkezetének erőteljes átalakulásával párhuzamosan az évtized második felében újonnan létrehozott, vagy átfogóan módosított büntetőeljárási kódexek a modern tanúvédelem eszközeit tartalmazzák (tanúvallomás tétele a vádlott távollétében, a tanú személyi adatainak zártan kezelése, anonim tanúk). Az ún. tanúvédelmi törvények pedig további, az érintettek fizikai védelmét szolgáló, intézkedéseket tesznek lehetővé (pl. lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatása, névváltoztatás).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
