A cégbíróság a cég 2007. június 22-én benyújtott változás bejegyzési kérelmére indult eljárásban a 2007. augusztus 3-án kelt Cg.01-10-041484/183. számú végzésével érdemi határozatot hozott, a kérelemnek részben helyt adott és a változásokat bejegyezte, továbbá Richard W. igazgatósági tag bejegyzése iránti kérelmet elutasította.
A cégbíróság az elutasító rendelkezését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 46. § (5) bekezdésére és 50. § (1) bekezdésére alapította, és azzal indokolta, hogy Richard W. igazgatósági tag aláírási címpéldánya - a hiánypótlási fel-
hívás ellenére - továbbra sem felel meg a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Hágai Egyezmény) 3. és 4. cikkében foglaltaknak, mert a címpéldány nem tartalmaz sem apostille-t, sem külképviseleti felülhitelesítő záradékot. A nem hiteles aláírási címpéldány nem alapozhatja meg Richard W. igazgatósági tag cégjegyzékbe való bejegyzését.
A végzés elutasító része ellen a cég fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és Richard W. igazgatósági tag bejegyzésének elrendelését. Előadta, hogy a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzésére 2007. július 31-én benyújtotta Richard W. igazgatósági tag címpéldányán található közjegyzői záradék hiteles magyar nyelvű fordítását, és részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint egy francia közjegyző előtt aláírt dokumentum esetében további, a magyar külképviselet által történő hitelesítés már nem kérhető és az erre vonatkozó hiánypótlás előírása jogellenes.
A cég a fellebbezésében ismét kifejtette azt a jogi álláspontját, hogy a Hágai Egyezmény szerint - mint ahogy ez a címéből is kiderül - "mindegyik szerződő állam mentesíti a felülhitelesítés kötelezettsége alól a területén felhasználásra kerülő olyan okiratokat, amelyek az Egyezmény hatálya alá esnek. Felülhitelesítésen az Egyezmény alkalmazása szempontjából csupán azt az alakiságot kell érteni, amellyel az okirat felhasználása szerinti ország diplomáciai vagy konzuli tisztségviselője igazolja, hogy az aláírás valódi, hogy az aláíró személy milyen minőségben járt el, és - adott esetben -, hogy az okiraton lévő pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódi". A cég jogi álláspontja szerint a Hágai Egyezmény az 1. cikkének c) pontja alapján kiterjed a közjegyzői okiratokra - így a franciaországi közjegyző előtt aláírt aláírási címpéldányra is - és a Hágai Egyezményt mind Franciaország, mind Magyarország ratifikálta, így Richard W. igazgatósági tag aláírási címpéldánya esetében a konzuli felülhitelesítés nem kérhető. A Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között Budapesten, az 1980. évi július 31. napján aláírt, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1982. évi 3. törvényerejű rendelet (továbbiakban magyar-francia jogsegély egyezmény) 26. cikk (1) bekezdése értelmében "a két állam egyikében a végrehajtható hiteles okiratokat, nevezetesen a közjegyzői okiratokat és a bíróság által hitelesített okiratokat a másik állam illetékes hatósága a saját jogszabályai szerint nyilvánítja végrehajthatónak." Ennek alapján egy Franciaországban kiállított közjegyzői okiratot - mint a jelen esetben Richard W. igazgatósági tag aláírási címpéldányát - Magyarországon minden további alakszerűség nélkül érvényesnek és végrehajthatónak kell elfogadni. A cég álláspontja szerint mindezek azt jelentik, hogy egy franciaországi közjegyző előtt aláírt aláírási címpéldány esetében sem a konzuli felülhitelesítés, sem a Hágai Egyezmény szerinti "Apostille" nem kérhető.
A cég a fellebbezésében hivatkozott arra is, hogy más alkalommal a Fővárosi Bíróság sem felülhitelesítést, sem apostille-t nem kért a Franciaországban közjegyző előtt aláírt címpéldányokra, azokat a cégbírósági eljárásban minden további nélkül elfogadta.
A fellebbezés megalapozatlan.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell. A (2) bekezdés előírása alapján az eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le.
A Ctv. 1. sz. mellékletének - kérelem benyújtásakor hatályos - I. 7. c) pontja alapján a jelen változásbejegyzési eljárásban a bejegyzést kérőnek a kérelemhez mellékelnie kellett Richard W. igazgatósági tag hiteles cégaláírási nyilatkozatát is.
A Ctv. 9. § (1) bekezdése szerint a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) tartalmazza. A (2) bekezdés meghatározza a címpéldány tartalmi elemeit. Az ebben foglaltak szerint a címpéldányon - a társaság szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a cégjegyzésre jogosult képviseleti jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját.
Az előbbi jogszabályi rendelkezések értelmében tehát a címpéldány egy olyan magánokirat, amelyet közjegyző előtt kell aláírni. A címpéldány akkor válik hiteles cégaláírási nyilatkozattá, amikor az okiratot aláíró természetes személy aláírását a közjegyző hitelesíti, amelynek formája az aláírás-hitelesítési záradék. Ez azonban nem változtatja meg a hiteles cégaláírási nyilatkozat magánokirati jellegét. Ezt bizonyítja a Pp. 196. § (1) bekezdésének c) pontjában adott meghatározás is, amely szerint a magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, ha a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van.
A Pp. 198. § b) pontja értelmében a 196. és 197. §-ok rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb magánokiratoknak csak akkor van a 196. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
