Az elmúlt év végén kihirdetett Adatrendelet VI. fejezete a felhőszolgáltató-váltásra vonatkozóan állapít meg szabályokat, amelyeknek célja, hogy megszüntesse a felhőszolgálató-váltást nehezítő akadályokat és ezzel biztosítsa a felhasználó számára a szolgáltatóváltás szabadságát. A szabályozás központjában a felhőszolgáltatás nyújtására irányuló szerződés szolgáltatóváltásra vonatkozó feltételei állnak, amelyek kialakítására nézve az Adatrendelet részletes szabályokat állapít meg. Emellett szolgáltatóváltás-menedzselési és támogatási, valamint speciális tájékoztatási kötelezettségeket telepít a felhőszolgáltatóra. Noha az Adatrendelet erről hallgat, abból kell kiindulni, hogy a szabályok elérést nem megengedőek, így az azzal ellentétes kikötés érvénytelen. A szabályozás a felhasználó felhőszolgáltatás kontinuitásához, adatintegritáshoz és adathozzáféréshez fűződő érdekét védi, mint uralkodó prioritást.
Chapter VI of the Data Act, romulgated at the end of 2023, lays down rules on switching between cloud service providers, with the aim of removing barriers to switching cloud service providers and thus ensuring users' freedom to switch. At the heart of the regulation are the terms and conditions for switching in the cloud service contract, which are set out in detail in the Data Act. It also imposes obligations on the cloud service provider to manage and support switching and to provide specific information. Although the Data Act is silent on this point, it should be assumed that the provisions cannot be derogated from, so that any contractual clause to the contrary is invalid. The regulation protects the user's interest in cloud service continuity, data integrity, and data access as the overriding priority.
Az elmúlt év végén kihirdetett és 2024. január 11-én hatályba lépett, a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló 2023/2854 EU rendelet[1] (rövid elnevezéssel angol nyelven Data Act, rövid elnevezéssel magyar nyelven Adatrendelet, a továbbiakban: Adatr.) VI. fejezete a "Adatkezelési szolgáltatások közötti váltás" címet viseli. E fejezet némileg "idegen testként" hat az Adatr. rendszerében,[2] amely elsősorban a "dolgok internete" technológiai megoldás körébe tartozó gépek és készülékek használatával generált adatokhoz való hozzáférés és felhasználás kérdéseinek rendezésére született [vö. Adatr. (5) és (6), (14)-(18) preambulumbekezdés. Az Adatr. VI. fejezete (Adatr. 23-31. cikkek) ettől eltérően az adatok felhasználásának lehetőségeit és szabadságát igyekszik javítani azzal, hogy leépíti a felhőszolgáltatásokra nézve a szolgáltatóváltást nehezítő kereskedelmi hasznosítást megelőző, kereskedelmi, technikai és szervezési akadályokat, valamint a szerződéses jogviszonyból fakadó nehézségeket (Adatr. 23. cikk).[3] Különösen a felhőszolgáltató és a felhasználó közötti szerződéses jogviszonynak van döntő szerepe és erre figyelemmel közvetetten ugyan, de az Adatr. VI. fejezetének is van köze az adathozzáféréshez, mivel a felhőszolgáltatás nyújtására irányuló szerződéses jogviszony gyakran nagyban befolyásolja az adatok feletti rendelkezés lehetőségét.[4] Az Adatr. VI. fejezetének szabályai lényegében konkrét arculatot adnak a felhőszolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszonynak.
Az Adatr. elfogadását megelőzően az európai jogalkotó úgy gondolta, hogy elég a magatartási kódexek kidolgozására és alkalmazására ösztönözni a szolgáltatókat (lásd 2018/1807 EU rendelet),[5] tehát az önszabályozásból indult ki, azonban ezek az önszabályozási keretek nem terjedtek el széleskörűen (Adatr. (79) preambulumbekezdés). Az Adatr. VI. fejezetének célja a felhasználónak (az Adatr. terminológiája szerint az ügyfélnek) a szolgáltatótól vagy a szolgáltató szolgáltatásaitól való függésének (úgynevezett vendor lock-in) kiküszöbölése (vö. Adatr. (90) preambulumbekezdés).[6] A piac 66 %-át három amerikai egyesült államokbeli szolgáltató uralja: AWS (Amazon), Azure (Microsoft) és Google Cloud (Alphabet). Önmagában csak az AWS piaci részesedését a globális felhőinfrastruktúra-piacon 2024 első negyedévében 31%-ra tették.[7] A felhőszolgáltatások európai és globális piaca oligopolisztikus szerkezetet mutat.[8]
Az Adatr. VI. fejezetének piacra gyakorolt hatása már most érezhető. Így a Google közvetlenül az Adatr. hatálybalépését követően (2024 januárjától) világszerte eltörölte a szolgáltatóváltási díjakat.[9]
Az európai jogalkotó szerint a versenyképesebb piac azt feltételezi, hogy az új szolgáltatók könnyebben tudnak piacra lépni. Ennek kulcsfontosságú eleme, hogy a felhőszolgáltatások felhasználói a szolgáltatás kiesése nélkül válthassanak szolgáltatót, vagy egyidejűleg több szolgáltató szolgáltatásait is igénybe vehessék, mindezt
- 37/38 -
indokolatlan jogi és technikai akadályok és adattovábbítással kapcsolatos költségek nélkül (Adatr. (78) preambulumbekezdés). Ennek érdekében az Adatr. VI. fejezete felszámolja az aktuális szerződés felmondásával és az új szerződés megkötésével összefüggően felmerülő gátakat, továbbá kezeli az adathordozással, az új szolgáltatásnál a "funkcionális egyenértékűség" (fogalommeghatározás: Adatr. 2. cikk 37. pont)[10] elérésével és a kapcsolódó szolgáltatások szolgáltatóváltás érdekében történő leválasztásával kapcsolatos kérdéseket (Adatr. 23. cikk). A VI. fejezet az eltérő szolgáltató által biztosított, azonos szolgáltatástípust nyújtó felhőszolgáltatásra vagy helyszíni (a felhasználó telephelyén található) információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrára (a továbbiakban: IKT-infrastruktúra) történő váltásra vonatkozik (Adatr. 23. cikk).
Az e célból megállapított kötelezettségek (Adatr. 23., 25., 29., 30. és 34. cikk) címzettje az Adatr. 2. cikk 34. pontjába foglalt fogalommeghatározást alapul véve a "forrás adatkezelési szolgáltató," vagyis a felhasználó aktuális, elhagyni kívánt felhőszolgáltatója (a továbbiakban: elhagyni kívánt felhőszolgáltató). A leendő szolgáltató az Adatr. 2. cikk 34. pont terminológiája szerint a "cél adatkezelési szolgáltató" (a továbbiakban: új felhőszolgáltató).
Az Adatrendeletet 2025. szeptember 12-től kell alkalmazni (Adatr. 50. cikk második bekezdés). Nem világos azonban, hogy az Adatr. szabályait az ekkor már fennálló szerződésekre kell-e alkalmazni. Az Adatr. 50. cikkének negyedik bekezdése az Adatr. IV. fejezetére nézve kifejezetten rögzíti, hogy a 2025. szeptember 12. után kötött szerződésekre kell alkalmazni és az ötödik bekezdés e szabály alól két kivételt állapít meg. Mindebből leginkább arra lehet következtetni, hogy az Adatr. felhőszolgáltatások közötti váltásra vonatkozó VI. fejezetének szabályait 2025. szeptember 12. előtt kötött, vagyis az ekkor már fennálló felhőszolgáltatás-nyújtására irányuló szerződésekre is alkalmazni kell.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás