A Munka Törvénykönyve a kollektív szerződés felmondását néhány rendelkezéssel szabályozza. Ezek a következők:
- a kollektív szerződést - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja,
- a felmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja,
- ha a kollektív szerződést több szakszervezet, vagy több munkáltató, illetve több munkáltatói érdekképviseleti szervezet együttesen kötötte, a felmondás jogát - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szerződő fél gyakorolhatja,
- ha a kollektív szerződést a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet kötötte az Mt. 33. § (3) bekezdése alapján, a felmondás jogának gyakorlásában a szakszervezetek állapodnak meg,
- a több munkáltató, illetve a több munkáltatói érdekképviseleti szervezet által együttesen kötött kollektív szerződés felmondása esetén a kollektív szerződés csak a felmondás jogát gyakorolt munkáltatóra, illetve annak munkavállalóira nézve veszti hatályát,
- ha a kollektív szerződés megkötését követő üzemi tanács választáson valamely szakszervezet az Mt. 33. § (5) bekezdése szerint kollektív szerződéskötésre válik jogosulttá, a kollektív szerződést - a felekre irányadó szabályok szerint - felmondhatja (Mt. 39. §),
- a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondására különös rendelkezéseket állapít meg a törvény [Mt. 34. § (6)-(8) bek.].
E rendelkezések magyarázata nem minden esetben egyértelmű és a kisszámú jogvitára tekintettel a gyakorlatnak sem igen nyílt lehetősége állásfoglalásra.
Eddig csupán néhány esetben merült fel a bíróságok előtt ilyen kérdés, főleg a felmondás rendeltetésellenességével összefüggésben.
Az egyik ügyben a felek 1993. január 15-én kötöttek kollektív szerződést, amelyet a munkáltató 1993. szeptember 17-én felmondott, és ezt követően közöttük 1993. november 1-jén új kollektív szerződés jött létre. A szakszervezet rendeltetésellenességre hivatkozással a korábbi kollektív szerződésnek a felmondási időre és a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseinek hatályban tartását kérte rendeltetés-ellenességre hivatkozással. A döntés szerint a kollektív szerződést kötő felek a felmondás jogát az Mt. 39. §-a (1) bekezdésében előírt, illetőleg a felek megállapodásában meghatározott feltételek mellett gyakorolhatják, erre került sor, rendeltetésellenesség nem volt megállapítható (LB Mfv. I. 10.799/94 - BH 1995/11/679).
Másik ügyben a szakszervezet azt sérelmezte, hogy az 1993. április 30-án megkötött kollektív szerződést a felek 1996. április 19-én módosították, majd azt 1996. május 19-én három hónapos határidővel a munkáltató rendeltetésellenesen felmondta.
A bíróság döntése szerint a törvény értelmében a kollektív szerződést bármelyik szerződéskötő fél felmondhatja, ettől eltérő megállapodásnak határozatlan időre szóló szerződés esetében csak a három hónapos felmondási idő tekintetében lehet helye, ezért rendeltetésellenesség megállapíthatóságának hiányában a felmondás jogszerűen történt (LB Mfv. I. 11.044/96 - BH 1998/3/148).
Az EBH 241. határozat szerint a kollektív szerződés - kifejezett eltérő megállapodás hiányában - részlegesen nem mondható fel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
