A Fejér megyei Kormányhivatal tevékenységéről, az integrációs folyamatról, a megyei önkormányzati intézmények átvételéről, működtetéséről, valamint a járások kialakításával kapcsolatban válaszolt dr. Balogh Ibolya főigazgató a Jegyző és Közigazgatás szaklap főszerkesztője, dr. Tóth Zoltán kérdéseire.
- Milyen eredményei és problémái vannak a megyei kormányhivatalban a szakigazgatási szervek integrációjának?
- A közigazgatás átalakítása, korszerűsítése során kiemelt célként jelöltük meg a széttagolt területi közigazgatási szervezet-rendszer egységesítését. A Fejér Megyei Kormányhivatal, társszervezeteihez hasonlóan, 14 területi államigazgatási szerv és a megyei közigazgatási hivatal integrációjával kezdte meg működését, idei év januárjában. Jelenleg 1210 főt foglalkoztató, 16 szakigazgatási szervet és a törzshivatalt összefogó, egységes szervezetet működtetünk. A szolgáltató állam megteremtése, az állampolgári érdekek képviselete a törekvésünk. Nagy erőfeszítéseket teszünk nap mint nap, valamennyien. A különböző hatóságokkal szembeni félelem helyett együttműködő, segítőkész, összehangoltan működő szervezet megteremtéséért dolgozunk. Egységes közigazgatást építünk, fegyelmezetten.
- Ez például azt is eredményezi, hogy akár egy földhivatali ügyintézés kapcsán, akár mondjuk egy tisztiorvosi szolgálatnál történő ügyintézés során, vagy építésügyben bárhol, hasonló szemléletet, ügyfélbarát hozzáállást tapasztalnak a hozzánk forduló emberek. Nagyobb problémák, komolyabb nehézségek nélkül sikerült megvalósítani az integrációt. Az összes szakigazgatási szerv teszi a dolgát. A szakmai irányítás a minisztériumoknál, illetve egy-egy főhatóságnál van. Ezt mindenki tiszteletben tartja. Az együttműködés jó. Ahol még zökkenők vannak, ott egyeztetünk. A jövőt illetően bizakodó vagyok. Az integráció az állampolgárok számára új fajta, korrekt, egyértelmű, átlátható, rendezett közigazgatást kell hogy eredményezzen. Létrejön a rend.
- Ha most majd rend lesz, akkor a korábbi "rendetlenségek" hogyan fogalmazhatók meg?
- Ha nincs egységes irányítás, egységes felügyelet, egységes szakmai háttér egy nagy közigazgatási szervezetben, akkor ahány szakigazgatási szervezet, annyi féle típusú eljárási rendben dolgozhat. Ez akkor is problémákat okozhat, ha a jogszabályi kereteket nem lépik át. Az előző időszakok "rendetlenségeit" kérdezi... Az elmúlt két évtized tapasztalatai bizonyították: az önkormányzati rendszernek is vannak komoly hiányosságai. Pénzügyileg hibás, hátrányos döntések születhettek, hiszen az önkormányzatoknál is nagyon sokrétű feladat és hatáskör telepítés történt. Ehhez, főként a kisebb önkormányzatoknál, nem mindenütt tudták a szakmai hátteret megteremteni, pedig milliárdos ügyekben a döntéshez nagy szakértelem kell. Gondolok például a hatalmas csatorna-beruházásokra... És ha csak egy kicsit visszamegyünk a múltba, nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem: az előző önkormányzati ciklusban volt egy olyan időszak, amikor az önkormányzatok irányában nem működhetett a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzési jogköre.
- Ennek az okait többször megírta lapunk. A politika volt az, amelyik ezt megszüntette...
- Igen, a korábbi időszak, az előző hatalom rossz politikai döntései. A gyakorlat, a tapasztalat megmutatta számunkra, hogy micsoda óriási hiba volt, mert sok rossz önkormányzati döntést tudtunk volna megelőzni, vagy orvosolni. Most viszont megfeszített erővel dolgoznak a kormányhivatalok, hogy segítsenek, legalább mentsék, ami menthető az önkormányzatoknál, és újra egy olyan segítő hátteret adjanak, ami az önkormányzatok számára, meggyőződésem szerint, elengedhetetlen. Tehát itt, a kormányhivataloknál van meg az a koncentrált szakmai háttér és az a széles körű rálátás, ami egységes irányt tud mutatni az önkormányzatok számára.
- Térjünk még vissza pár szó erejéig az integrációra. Hogyan értékeli ezt a folyamatot? Hibátlanul sikerült?
- Egy ilyen nagy horderejű átalakulásnál természetesen vannak zökkenők, vannak nehézségek, ezeket megoldjuk. Munkánkat azonban befolyásolják országos, sőt: európai méretű gondok is. Mint ahogy mindenütt a társadalomban, mi is a pénz hiányával küszködünk, és ezzel a problémával küszködnek a kormányzati szervek is. Tehát minden egyes döntés mögött ott van az, hogy takarékoskodni kell. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy az átalakulás a lehető legolcsóbban, és a tartalékok feltárásával történjen. Az integrációs folyamatban benne rejlik az a lehetőség is: felszínre kerülnek azok a rejtett tartalékok, amelyek elszigetelt működésű szervezeteknél nem tárultak volna fel. Tehát gazdaságosabbá tesszük a sokrétű tevékenységet, feltárjuk a tartalékokat. Átszövi ez a hétköznapjainkat, számos ilyen jellegű tapasztalatunk van. Korrekt módon zajlik még a mai napig is az integráció. Ez folyamat, nem áll le, haladunk előre...
- ... és tevékenységi köreik jelentősen bővülnek majd. A megyei önkormányzatoktól a kormányhivatalhoz kerül januártól számos intézményfenntartói feladat.
- A megyei önkormányzatok rendkívüli mértékben eladósodtak, bár erről nem ők tehetnek. Nincs saját bevételük. Amikor megyei közgyűlési elnök voltam, állandóan hangsúlyoztam: nem lehet úgy intézményeket fenntartani, hogy a kötelező felada-
- 5/6 -
tok finanszírozására az állami normatíva a felét sem fedezi a kiadásoknak, saját bevétel viszont már egyáltalában nincs. Mert az illetékbevételt mint lehetőséget 2007. január 1-jével az akkori kormányzat, egy parlamenti döntéssel, elvette, és a visszaosztás arányait tekintve töredéket jelentett csak, amivel nem lehetett számolni. Tehát semmiféle saját bevétellel nem bírnak a megyei önkormányzatok, az állami normatíva folyamatosan és jelentősen csökkent, így aztán jöttek a hitelek, és ott tartanak, ahol tartanak...
Szükség van tehát az önkormányzatok pénzügyi helyzetének konszolidálására, amit az állam vállal magára. Ugyanakkor számos megyei intézmény január 1-jétől állami kézbe kerül. Az állami kéz a gyakorlatban a megyei kormányhivatal irányítását jelenti. Az intézmények a teljes ingatlanvagyonukkal kerülnek át, amíg a megyei önkormányzatok hitelállományát az állam konszolidálja majd. A jogszabályi háttér kidolgozása most folyik, de a kormánypártok elkötelezettek a konszolidációban, és a kétharmados parlamenti többség biztossá teszi, hogy a Parlament döntését követően, január elsejétől a változások megtörténnek. Fejér megyében ezernél több munkavállalót érintenek a majdani döntések. Az intézményeket a státuszokkal együtt vesszük majd át.
- A kormányhivataloknak minderre honnan lesz pénze? Mert saját bevételük nekik sincs.
- Az állam más típusú szervezet, mint az önkormányzat. Az állam felelősséggel tartozik a kötelező feladatok ellátásáért, és egyébként az említett feladatok nem önkormányzatiak, hanem államiak. Leszögezhetjük: az általános és a középiskolák vagy a közgyűjtemények fenntartása, működtetése óriási feladat, nem lehet önkormányzatokra terhelni. A mai magyar önkormányzati rendszer ezt nem bírja el, akkora bevételt nem tud termelni. Az pedig megengedhetetlen, hogy csak adóból történjen, mert az megint az állampolgároktól veszi el a lehetőségeiket. Tehát a konszolidáció az úgy kell hogy megvalósuljon, legalábbis a tervek ebbe az irányba mutatnak, hogy a kormányhivatalok átveszik a feladatok többségét, az intézményfenntartást, és egy központi szervezet konszolidálja az adósságot. A "hogyan", a "miképpen" számos olyan súlyos szakmai, gazdasági és politikai kérdéseket vet fel, amelynek megválaszolásán a közgazdászok, a szakemberek, a politikusok már dolgoznak.
- Jelentős, új feladatok: oktatási és szociális intézmények, közgyűjtemények működtetése, irányítása vár tehát az államra, illetve a kormányhivatalokra. Hol lesz mindennek a szakmai irányító csapata? Hogyan tud majd a kormányhivatal megfelelni ezeknek az új kihívásoknak?
- Ez alapkérdés. És kétség sem férhet hozzá: több síkú, felelősségteljes munka vár ránk. A kormányhivatal szakmai munkájában januártól nyilván szerepet kap majd azon szakemberek túlnyomó többsége, akik ma még a megyei önkormányzatnál végeznek hasonló feladatokat. És amikor még tovább megyünk a közigazgatás teljes körű átalakítási folyamatában, és 2013. január 1-jével működni kezd a járási rendszer Magyarországon, ott, a településeken, az emberekhez közel fogja megoldani ezt a feladatsort is. Éppen a napokban tárgyalják egyébként a járási rendszer kiépítéséhez szükséges szakmai anyagot. Mi már elkészítettük a javaslatainkat, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is, s a kettő alapján alakul ki ténylegesen, hogy mely települések legyenek a járásközpontok, hány település tartozzon egy-egy járásközponthoz.
- Lehet már tudni, Fejér megyében hány járás lesz?
- Az elképzelések szerint kilenc. Ezt mi nagyon reálisnak tartjuk. Hangsúlyozom: a minisztérium döntően számított a megyék munkájára, a megyei kormányhivatalok elképzeléseire, és arra építette a saját szakmai anyagát.
- A járásokkal kapcsolatban lesz társadalmi vita? Arról például, hogy hány járás legyen, és hogy az egyes járásoknak mekkora legyen a területe...
- Nem nekem kell arról döntenem, hogy milyen mélységű, milyen körű vita legyen, arról, hogy elegendő-e széles szakmai, tudományos körök álláspontját mérlegelni, vagy sem. De ha a személyes véleményemre kíváncsi: azt gondolom, hogy a járások kialakítása nagyon mélyen közigazgatási, szakmai, szociológiai tartalommal bíró kérdés. Nagyon fajsúlyos kérdés: lakosságszámot, leterheltséget, megfelelő infrastruktúrát, megközelíthetőséget is figyelembe kell venni. Nem hiszem, hogy ez társadalmi vita vagy népszavazás kérdése kellene hogy legyen. Sokkal inkább közigazgatási, szakmai elemzések, szaktudományok érvei kell hogy megalapozzák a magyarországi közigazgatást tovább építő döntéseket. ■
Visszaugrás
