Napjainkban az egyre gyorsuló globalizációval az okos városfejlesztés és az intelligens technológiák alkalmazása szinte minden kontinensen egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ennek oka, hogy a városoknak reagálniuk kell a gyorsan változó körülményekre (például a növekvő népesség, a városi szolgáltatások kihívásai, a méretgazdaságosság problémái), és ehhez új és naprakész megoldásokra van szükségük. Ebben az összefüggésben az intelligens városok koncepciója innovatív megoldásokat kínálhat a városok jövője szempontjából. A tanulmány olyan komplex mérőszámot mutat be, amely több empirikus módszertan szintéziseként, hat komponens alapján számítható, és alkalmas lehet az okos városok teljesítményének összehasonlítására. Az EU28 fővárosainak elemzése azt mutatja, hogy 2015-ben Koppenhága volt a legjobban teljesítő okos város, melyet Stockholm és Luxemburg követett, azonban az egyes komponensekben az értékek szóródása jelentős.
Kulcsszavak: okos város, komplex index, EU-28 fővárosok.
Az egyre fokozódó globalizáció hatalmas kihívások elé állítja a városokat. A városi lakosság aránya globálisan folyamatosan növekszik, 1950-ben még csak 80 olyan város volt a világon, melynek lakossága több mint egymillió fő volt; ez a szám 2011-re 480-ra nőtt. Több mint három milliárd ember él városokban, amely 2050-re várhatóan majdnem öt milliárdra növekszik, és globálisan a városi népesség részaránya várhatóan meghaladja a 70% -ot (MUGGAH, 2012[1]). A kutatások szerint a leggyorsabban növekvő nagyvárosok az észak-amerikai kontinensen és a Távol-Keleten (különösen Kínában és Indiában) találhatók, de a Nyugat-európai térségben is vannak jelentősebb koncentrációk. Európában a városi népesség részaránya 72% volt 2017-ben, ami a kontinensek között a második legmagasabb (WORLDBANK, 2018[2]). Az európai kontinens legjelentősebb városi koncentrációja az úgynevezett kék banán térség, ahol nemcsak a városi lakosság aránya nagyon magas, hanem a gazdasági fejlettségi szint is (az egy főre jutó GDP-vel mérve). Ez a régió Európa nyugati részén helyezkedik el, Londonból kiindulva, a holland és belga városokon át, majd Párizs, Nyugat és Dél-Németország (pl.: Ruhr vidék térsége) városainak érintésével egészen Észak-Olaszországig tart. Számos hazai és nemzetközi, okos városokkal kapcsolatos publikáció indul hasonló felütéssel és statisztikai adatokkal (pl.: LADOS, 2011[3]; BIZJAN, 2014[4]; EUROPEAN PARLIAMENT, 2014[5]; RICHTER et al. 2015[6]; HAJDUK, 2016[7]), érzékeltetve a globalizáció és az egyre gyorsuló urbanizáció kihívásait.
Manapság az intelligens városfejlesztés és az intelligens/okos technológiák használata egyre nagyobb jelentőséggel bír a világ számos részén, szinte minden kontinensen. (Az Európai Unió 2014-2020-as programozási időszakában is az egyik alapvető kérdés a városok okossá tétele, valamint az intelligens alkalmazások használata a városok folyamatainak hatékonyabbá tétele érdekében.) Ugyanakkor jelentős különbség van az egyes kontinensek között a fejlesztések fókuszterületében (pl.: Indiában a megfelelő ivóvízellátás a városfejlesztés egyik fő célja; New York-ban az életminőségre helyeződik a fő hangsúly; Amszterdam esetében egy többdimenziós intelligens város kialakítása a cél - FUTURE CITIES CATAPULT, 2017[8]). Véleményem szerint az okos város egy komplex fogalom. Olyan város, amely innovatív stratégiát és megoldásokat alkalmaz annak érdekében, hogy javítsa a lakosság életminőségét, miközben hatékonyan használja a lakosság kreativitását és tudásbázisát (SZENDI, 2019[9]).
A VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM (2016)[10] elemzése alapján a gyorsan fejlődő digitális technológiák jelentős része, kapcsolatba hozható az intelligens városokkal. Tíz legfontosabb közülük a nyílt hozzáférésű adatok, a smart grid rendszerek, a hely- és helyzetérzékelők, a magán e-ID, a mobil egészségügyi ellenőrzés, az "Internet of Thins", előrejelzés adatelemzéssel, mobil eszköz alapú érzékelők, intelligens közlekedés és a Big Data. Az intelligens városok fő célja új megoldások létrehozása, elsősorban a városi szolgáltatások számára, ilyen technológiák felhasználásával. HOLLANDS (2008)[17] a smart city kifejezés első felhasználói között említi San Diego, San Francisco, Amsterdam, és Kyoto városokat, de jelentős kezdeményezésekként és jó gyakorlatokként utal Manchester, Southampton és Vancouver városokra is.
Jelen vizsgálatban az EU-tagállamok fővárosait vizsgálom a smart tényezők szempontjából. A vizsgálatok során alapvetően GIFFINGER - PICHLER-MILANOVIC (2007)[11] kategóriáiból indultam ki, azonban ezt kiegészítettem más kutatók által javasolt tényezőkkel is.
Az okos város egy komplex fogalom, amelynek még nincs egységesen elfogadott meghatározása. Az irodalomban számos fogalom létezik (tudásváros, intelligens város, digitális város stb.), esetenként szignifikánsan eltérő tartalommal. A határok nem tisztázottak, és sok az egymást átfedő komponens. RICHTER ÉS SZERZŐTÁRSAI (2015)[6], valamint VODA - RADU (2018)[12] kutatásaik során arra a megállapításra jutottak, hogy az okos városok vizsgálatának egyik kritikus eleme a pontos definíció hiánya. A szerzők az okos városok interdiszciplináris jellegét is problematikus pontként azonosították, mivel a téma jellegéből fakadóan a területrendezés, a gazdaságföldrajz, a tudásgazdaság, a marketing és a városi technológiák alapkoncepcióit is integrálja (RICHTER et al., 2015[6]; Z. KARVALICS, 2016[13]), így elemzése nehézkes. STANKOVIC ÉS TÁRSAI (2017)[14] szintén az okos városok interdiszciplináris jellegét hangsúlyozták, és úgy definiálták őket, mint "a városi területek áttervezésének holisztikus folyamata, amelynek célja a fenntartható városi növekedés, a hatékony szolgáltatási rendszerek elérése valamint a lakosság életminőségének javítása" (STANKOVIC et al. 2017, 520. o.)13.
Az ESI ThoughtLab egyetemekkel és kutatóintézetekkel együttműködésben 2018-ban tanulmányt készített "Intelligens városok 2025-ig" címmel az okos városok sikertényezőinek elemzése céljából. A tanulmány a következő meghatározást alkalmazta: Az okos városok olyan települések, amelyek alkalmasak a városi problémák megoldására, magas színvonalú szolgáltatásokat és fenntartható növekedést biztosítanak a legkorszerűbb technológiák használata és az adatok folyamatos elemzése révén (ESI THOUGHTLAB, 2018[15]). Az elemzés kimutatta, hogy az intelligensebb városi területek katalitikus hatásai az egy főre jutó GDP-t átlagosan 21%-kal növelik az úgynevezett "start-up" városkategóriában, míg a népesség növekedését 13%-kal az elkövetkező három-öt évben, ha képesek megvalósítani "intelligens város stratégiáikat". Ugyanez az átmeneti városoknál 13 és 8, míg a vezető városokban 11 és 7% lesz. Budapest az átmeneti városok közé sorolható az elemzések szerint, ahol a következő 3-5 évben átlagosan 14,4%-os GDP és 8,9%-os népesség növekedést várnak a smart stratégia megvalósulásának eredményeként (ESI THOUGHTLAB, 2018[14]).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
