2020-ban jelent meg a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó gondozásában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) részletes, teljességre törekvő magyarázata (kommentárja), amelynek szerzője Kozma Anna, Lőrincz György és Pál Lajos, a mű szerkesztő-lektora pedig Petrovics Zoltán. Valamennyi szerző neve ismerősen csenghet a munkajogi kommentárirodalom ismerőinek,[1] ami nem véletlen, hiszen a szerzők e jogterület elismert szakértői, gyakorlati művelői és jogirodalmi szerzői. A kommentár részletesen feldolgozza az Mt. valamennyi szabályát, az elemzés pedig nagyrészt gyakorlati nézőpontból történik, de a szerzők figyelemmel voltak az irányadó hazai szakirodalomra is az egyes témakörök feldolgozásakor. A mű az Mt. aktuális módosításait[2] is magában foglalja, ami különösen fontos egy kommentár naprakészsége vonatkozásában, így erre tekintettel is bátran ajánlható valamennyi olyan, a munkajogi témák iránt érdeklődő olvasónak, aki valóban el szeretne merülni az egyes jogintézmények lényegét, gyakorlati és elméleti sajátosságait érintő kérdések részletes és terjedelmes feldolgozásában.
1. Bevezető gondolatok
2. Tartalmi sajátosságok
3. Szerkezeti és formai jellemzők
4. Összegzés
A kommentárirodalom alapvető sajátossága, hogy a tárgyalt jogterületet részletekbe menően az egyes jogintézményekhez, tényállásokhoz kapcsolódóan a lehető leginkább szerteágazóan dolgozzák fel a szerzők. Ennek megfelelően jelen mű a munkajogi szakirodalom és a munkajogtudomány számos művére hivatkozik, de ennél is hangsúlyosabban dolgozza fel az irányadó bírósági gyakorlatot. A releváns jogesetek ismertetése, illetőleg kontextusba helyezése vagy éppen magyarázata a mű jelentős részét teszi ki, ami arra tekintettel, hogy az egyes törvényeket átfogóan magyarázó kommentárok elsősorban a gyakorlati jogalkalmazást segítik elő, mindenképpen dicséretes és követendő megoldás álláspontom szerint. A következőkben néhány főbb szempont mentén mutatom be röviden a kommentárt, nem túlságosan előre menve, de megelőlegezve azt, hogy minden szakembernek és általában mindenkinek, aki a munkajog működése iránt érdeklődik, ajánlom az ismertetés tárgyát képező könyvet.
Fentebb említettem ugyan, hogy a kommentárokat elsősorban gyakorlati szakemberek forgatják, mégis úgy gondolom, hogy jelen magyarázat tudományos igényességgel és alapossággal készült el, ami miatt bátran ajánlható a munkajogtudomány iránt érdeklődőknek, kutatóknak is. Jelen könyv ugyanis logikusan felépítve, átlátható struktúrában és a már említett nagyfokú alapossággal tárgyalja az Mt. valamennyi rendelkezését, a törvény bevezető rendelkezéseitől kezdődően egészen az Mt. utolsó nagyobb részét képező munkaügyi vitákig és jogvitákig. Ennek során a szerzők nem mulasztják el feltárni az alapvető összefüggéseket, legyen szó az Mt.-n belüli egyes különálló egységekről vagy a munkaviszonyhoz kötődő további jogszabályokról. Eme koherens és átfogó megközelítés teszi még értékesebbé és még könnyebben alkalmazhatóvá jelen művet, hiszen a 827 oldalas terjedelem ellenére lényegében bármilyen munkajogi kérdésre könnyű megtalálni abban a választ a már említett szerkezeti tisztaság és a koherens gondolatmenet okán.
Külön ki kell emelni a fenti metodikai megjegyzésből a munkaszerződés jogát, vagyis annak tartalmi és formai kritériumait, valamint az abból származó jogok és kötelezettségek rendszerét, ezek ugyanis - a szabályozás sajátosságaiból adódóan - voltaképpen a törvény egészén átívelően találhatók meg az Mt.-ben. E kommentár ugyanakkor ezt a központi kérdést nem kizárólag az Mt. vonatkozó fejezetei körében taglalja, hanem visszautalásokkal vagy éppen hivatkozásokkal, kiegészítésekkel későbbi, látszólag távolról kapcsolódó részekben is elemzi a szerződést, ezzel teljessé téve az ismertetést. Ugyanakkor az "ismertetés" szó talán nem is írja le megfelelően az Mt. ilyen módszertannal történő, komplex fel-
- 70/71 -
dolgozását, ugyanis a szerzők a kommentárjelleg megtartása mellett megpróbálnak tartózkodni a jogszabályhelyek puszta bemutatásától, leírásától, és sokkal inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy abban segítsék az olvasót, hogy ténylegesen belásson az egyes szabályok mögé, azokat így könnyebben tudja értelmezni és alkalmazni.
A kommentár tartalmi sajátosságai kapcsán szót érdemel az a szembetűnő jelenség is, miszerint a szerzők rendszeresen alkalmazzák az egyes jogszabályhelyek bemutatása során az eltérő - főként joggyakorlati - álláspontok ütköztetésének, összevetésének módszerét. A mű már említett tudományos igényességéért többek között e megoldás felel, hiszen egy ilyen terjedelmű és mélységű munkában alapvetően helye van az esetlegesen differens joggyakorlati, bírói nézőpontok egymás melletti tárgyalásának. Habár ez az Mt. relatíve fiatal kora[3] miatt eleve elkerülhetetlen néhány olyan jogintézmény kapcsán, amely jelentősen módosult az 1992-es szabályozáshoz képest - például a munkavállalói kártérítési felelősség területe -, a szerzők mindvégig törekszenek az eltérő jogértelmezési lehetőségek konzekvens tárgyalására. Ugyanakkor emellett szintén pozitívnak tartom azon megközelítést, amellyel a jelen Mt.-magyarázat szerzői igyekeznek a joggyakorlat - elsődlegesen kúriai elvi döntések, állásfoglalások, kollégiumi vélemények - legújabb elemeiből kiindulni, és ezekből visszafejteni egy-egy jogintézmény esszenciáját, jóval túlmenve az egyes, konkrét példákon, vagy éppen a szabályozás tárgyának leíró jellegű bemutatásán. Mindezzel tehát azt is elérik a szerzők, hogy az olvasó naprakészen, pontosan és a gyakorlatban valóban hasznosítható módon tehessen szert komplex és szerteágazó ismeretanyagra az Mt. és általában a munkajogi szabályozás terén.
Ezt kiegészíti az a megoldás is, miszerint az egyes példák, joggyakorlati leírások a helyenként kifejezetten részletes elemzés ellenére kompakt, könnyen értelmezhető, mégis kellően szakszerű módon és precízen szerepelnek az egyes elemzett jogszabályhelyeknél. A szerzők ezáltal figyelemmel voltak a gyakorló jogászok és a jogtudósok igényeire is, így ugyanis kellően tartalmasan, de mégsem jogesetelemzésbe hajló módon tálalják a példákat és magyarázatul szolgáló eseteket. Mindebből összességében valamennyi tárgyalt területen kirajzolódik a jelenleg irányadó kúriai joggyakorlat képe.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
