1. A gazdasági visszaesés és a költségvetési megszorítások éveiben az Európai Uniót soha nem látott módon kell biztosítani arról, hogy az adófizetők pénze nem áramlik bűnelkövetők zsebeibe csalások és más kapcsolódó bűncselekmények elkövetése révén. Számos jelentés kimutatta, hogy pl. 2011-ben az uniós költségvetésből több mint 600 millió eurónyi összeg rossz helyre vándorolt, és ez az összeg nem volt azon jogosultak számára kifizethető, akinek azt eredetileg szánták.[1]
2. A Lisszaboni Szerződés stabil alapokat nyújt a bűnügyi igazságszolgáltatási térség fejlesztéséhez, és a tagállamokat az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekmények vonatkozásában a nemzetközi bűnügyi együttműködés fokozására ösztönzi. Ezen kívül, a Lisszaboni Szerződés megerősített együttműködést tett lehetővé a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén.[2]
3. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az Európai Bizottság a bűncselekmények tagállami tényállásainak harmonizációját, valamint a kiszabható büntetések egységesítését illetően fokozatos megközelítést javasolt. Az eredeti tervhez képest a kommunikáció az elmúlt időszakban megváltozott és számos uniós tisztviselő azon célkitűzésnek adott hangot, miszerint az Európai Ügyészség mielőbbi létrehozására van szükség.[3]
4. A Lisszaboni Szerződés az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (továbbiakban: "EUMSz.") rendelkezései közé emelte az Európai Ügyészség létrehozásának kérdését.[4]
5. Az EUMSz. 86. cikk (1) bekezdése szerint "Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.
Ha nincs egyhangúság, legalább kilenc tagállam kérheti, hogy a rendelettervezetet terjesszék az Európai Tanács elé. Ebben az esetben a Tanácsban folytatott eljárást fel kell függeszteni. A kérdés megvitatását követően és konszenzus elérése esetén az Európai Tanács a felfüggesztéstől számított négy hónapon belül a tervezetet visszautalja elfogadásra a Tanács elé.
Ugyanezen határidőn belül, egyet nem értés esetén, és ha legalább kilenc tagállam megerősített együttműködést kíván létrehozni az adott rendelettervezet alapján, ezek a tagállamok ennek megfelelő bejelentést tesznek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ebben az esetben a megerősített együttműködés folytatására vonatkozóan az Európai Unióról szóló Szerződés 20. cikke (2) bekezdésében, illetve e szerződés 329. cikke (1) bekezdésében előírt felhatalmazást megadottnak kell tekinteni, és a megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
Az EUMSz. 86. cikk (2) bekezdése szerint "Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik - adott esetben az Europollal együttműködve - az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények tetteseinek és részeseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra az (1) bekezdésben előírt rendeletben meghatározottak szerint. Az ilyen bűncselekmények vonatkozásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el."[5]
6. A 86. cikk (4) bekezdése kimondja "Az Európai Tanács ezzel egyidejűleg vagy ezt követően határozatban, annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség hatáskörét kiterjessze a több államra kiterjedő vonatkozású súlyos bűncselekményekre, az (1) bekezdést és ebből következően - a több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények tetteseit és részeseit illetően - a (2) bekezdést módosíthatja. Az Európai Tanács az Európai Parlament egyetértését és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz."[6]
A Bizottság 2013 júliusában tett javaslatot az Európai Ügyészség létrehozására[7].
A javaslat fő célkitűzései a következők:
- Az Unió pénzügyi érdekeinek fokozottabb védelme, az igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztése, valamint az uniós vállalkozások és állampolgárok Európai Unió intézményei iránti bizalmának megerősítése az Európai Unió Alapvető Jogokról szóló Chartájában foglalt alapvető jogok tiszteletben tartása mellett.
- Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények miatt indult eljárásokban a nyomozás és a vádhatósági feladatok ellátását biztosító koherens európai rendszer létrehozása.
- Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények miatt indult eljárásokban a nyomozás
- 1/2 -
és a vádhatósági feladatok sikeresebb és hatékonyabb végrehajtásának biztosítása.
- Az ilyen ügyekben a vádemelések és ezáltal a marasztaló ítéletek számának növelése, a csalárd módon szerzett uniós pénzek visszaszerzésének fokozása.]
- Az eljáró európai és tagállami hatóságok közötti szoros együttműködés, valamint hatékony információcsere biztosítása.
- Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetésétől való elrettentés fokozása.
7. Az "Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre" szövegrész értelmezésének számos módja ismert a gyakorlatban.[8]
8. További lehetséges jogértelmezések:
- Az Eurojust fokozatosan Európai Ügyészséggé alakul a Kollégium és az Eurojust nemzeti tagjai jogkörének fokozatos kibővülése által;
- Az Európai Ügyészség az Eurojust speciális szervezeti egységeként jön létre;
- Az Európai Ügyészség az Eurojusttal egyesülve egy közös szervet hoz létre, a döntéshozatali hatáskörök azonban elkülönülnek;
- Az Európai Ügyészség az Eurojust egy további tagjává válik, és az Európai Ügyészség egy képviselője részt vesz a Kollégium azon ülésein, melyeken az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények miatt indult ügyek kerülnek megvitatásra;
- Az Európai Ügyészség ugyanolyan módon végzi majd tevékenységét, mint a Kollégium, és tagállami szinten a tagállamok által delegált Eurojust nemzeti tagok fogják ellátni a képviseletét, akiknek hatáskörét az egyes tagállamokban tevékenykedő ügyészek hatáskörével azonos szintűre bővítik ki. Ezzel összefüggésben, javaslatok vetődtek fel arra vonatkozóan, hogy a nemzeti tagon túl szükség lenne egy Európai Ügyészségi tagra is, akit szintén az Európai Unió nevezne ki közvetlenül;
- Az Európai Ügyészség független, az Eurojust szervezetén kívülálló szervként jön létre, felhasználva az Eurojust szakmai tapasztalatát és tudását;
- Az Eurojust és az Európai Ügyészség különböző feladatkörrel bíró, egymással szoros kapcsolatban álló és kölcsönösen együttműködő, független szervként jön majd létre; vagy
- Az Európai Ügyészség független szervként jön létre, melynek működését egy az Eurojust által biztosított kis létszámú kiszolgáló apparátus és titkárság támogatja.[9]
9. Az Eurojust kétséget kizáróan sikertörténetként értékelhető, jóllehet az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos hatásköre korlátozott maradt. A legutóbbi ügyforgalmi statisztikák szerint (2013. január 1. és 2013. március 31. közti időszak) az Eurojusthoz utalt 384 ügyből mindössze 8 ügy (2%) volt az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos ügy. Ugyanakkor számos áfacsalás ügyben az Eurojust sikeresen intézkedett.[10]
10. Ahogyan arra a Prágai Nyilatkozat rámutatott: "A Visegrádi Négyek legfőbb ügyészei megállapítják, hogy az Európai Ügyészség decentralizált modellje nem hasonlítható az Eurojust modelljéhez, amely mindössze a kölcsönös jogsegélyek kapcsán történő együttműködésre épül, nélkülözvén a konkrét ügyekben végzett nyomozást és vádhatósági tevékenységet."[11]
11. Véleményem szerint, jelenleg a legfontosabb feladat az Eurojust megerősítése, mivel a statisztikák szerint az Eurojusthoz utalt ügyek több mint 80%-a bilaterális ügy. Számos Eurojust dokumentum emeli ki, hogy szükség lenne a legalább három tagállamot érintő ügyek számának növelésére. Az Eurojust valódi ereje a multilaterális ügyek kapcsán mutatkozik meg.[12]
11/a. Az Európai Ügyészség hozzájárulhat az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében indult nyomozások és vádhatósági tevékenységek hatékonyságának növeléséhez. Mindazonáltal, az Európai Ügyészség egymagában nem garantálhatja ezen célkitűzés elérését. Folyamatos erőfeszítést kell tenni a már létező jogintézmények és mechanizmusok tökéletesítésének érdekében, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei minél erősebb védelemben részesülhessenek. Ezenkívül, az Európai Ügyészségre összpontosított figyelem nem lassíthatja le a jogszabályi rendelkezések harmonizációja terén elért előrelépést, valamint a jogi együttműködés már létező formáinak erősítését és fejlesztését.[13]
11/b. Az Európai Ügyészség a kettős modellen alapulva az Európai Unió tagállamainak eltérő jogi környezetében - beleértve az ügyészségek eltérő szervezeti felépítését és hatáskörét is - működne. Míg az Európai Ügyészség létrehozásának erősítenie kell a PIF bűncselekmények elleni harc hatékonyságát a tagállami ügyészségekkel való együttműködés megteremtése révén, tiszteletben kell tartania a tagállami vádhatóságok pozícióját is.[14]
12. Mindeddig két fő modell megvalósítására érkezett javaslat: a Bizottság által felvetett centralizált, 'hivatali' modellre, valamint a görög elnökség által javasolt 'kollégiumi' modellre. Említésre méltó még a holland parlament Európai Ügyészséggel kapcsolatos álláspontja, amely a jelenlegi struktúrák megőrzésére koncentrál és az Európai Ügyészséget mindössze ultimum remedium-
- 2/3 -
nak tekinti. Szakmai szempontból mindegyik modellnek vannak előnyei.[15]
13. Ami a decentralizált modellt és a kollégiumi modell alternatívájában megnyilvánuló javaslatot illeti, véleményünk szerint az alternatív javaslatok mindkét eleme pozitív előrelépésnek minősül, mely a tagállamok - beleértve Magyarországot is - széles körű támogatását élvezi, s melyet a Bel- és Igazságügyi Tanács további viták kiindulópontjaként hagyott jóvá. Ennek megfelelően, az Európai Ügyészség a tagállami ügyészekből álló Kollégiumából áll majd. Ez azt jelenti, hogy az Európai Ügyészség sokkal közelebb lesz a tagállami rendszerekhez, inkább ezen rendszerekbe ágyazódva működik majd, és a döntéshozatal is közelebb kerül majd a tagállami szinthez. A delegált európai ügyész az ügyét felügyelő és irányító Állandó Tanács eljárásának résztvevője lesz. Az Állandó Tanács és a delegált európai ügyész közötti hatáskörmegosztás azonban még nem tisztázott. E modell - jóllehet kockázatokat is rejt magában - a tagállami szintről az európai szintre történő szerves fejlődés egyik állomásának tekinthető.[16]
14. Az európai ügyészek részvétele minden tagállamukat érintő ügyben üdvözlendő, azzal, hogy a szervezeti felépítés és döntéshozatali eljárás a lehető legegyszerűbb kell legyen az azonnali intézkedések foganatosításának biztosítása érdekében. Tiszteletben kell tartani a különböző jogrendszereket és jogi hagyományokat. Ezenkívül, az Európai Ügyészség nem választhatja meg szabadon, mely bíróság rendelkezzen joghatósággal az ügyben, és az Európai Ügyészség eljárási cselekményei ellen bírói jogorvoslatot kell biztosítani.[17]
15. Az Európai Ügyészségre vonatkozó szabályozás mindenképp összhangban kell, hogy legyen az EUMSz. 67. cikkével, mely kimondja, hogy a szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térségben a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait tiszteletben kell tartani. Ehhez kapcsolódóan a Visegrádi Csoport legfőbb ügyészei hangsúlyozni szeretnék a delegált európai ügyészek maximális eljárásbeli önállóságának jelentőségét, figyelemmel arra, hogy az EUMSz. 86. cikke nem rendelkezik egy egységes európai uniós büntető joghatóság megteremtéséről, következésképpen minden európai ügyészségi ügyben a tagállami bíróságoknak kell határozatot hozniuk. A forum shopping lehetősége e tekintetben a fő kockázati tényezők egyike, ezért meg kell alkotni az eljáró bíróság kiválasztásának egyértelmű kritériumrendszerét, és az európai ügyész döntése ellen bírói jogorvoslatot kell biztosítani.[18]
16. Amennyiben létrejön az Európai Ügyészség, azt decentralizált felépítésű, költséghatékony módon megteremtett szervezetként kell létrehozni, mely a tagállamok már meglevő hatóságain alapulva működik főként azon tagállamok nemzeti joga szerint eljárva, ahol a büntetőeljárást lefolytatják, hozzáadott értéket képviselve az Európai Ügyészség, valamint a tagállami ügyészségek hatáskörébe tartozó bűncselekmények elleni küzdelemben. Szabályozni kell a bizonyítékok elfogadhatóságának és a joghatósági összeütközés feloldásának kérdését is. Az Európai Ügyészségnek függetlennek, elszámoltathatónak kell lennie, tiszteletben kell tartania a nemzetközi dokumentumok által általánosan elismert követelményeket, így különösen az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Rec (2000)19]. számú ajánlásában megfogalmazott elveket és szabályokat. Biztosítani kell az alapvető jogok magas szintű védelmét.[19]
Láthattuk, hogy az Európai Ügyészségről szóló rendelettervezet, de még az alapvető elképzelések is változtatásokon mentek át az elmúlt két évben. Mindazonáltal, a nagymérvű jogalkotói erőfeszítések ellenére még mindig nem egyértelmű, mit értünk el ezen elmúlt években. Úgy vélem, még mindig kerüljük az elsődleges és alapvető kérdések megválaszolását. Kiemelnék néhány, még megoldásra váró, fő problémát.
Először is, még mindig hiányzik az Európai Ügyészség hatáskörének egyértelmű meghatározása. Habár elismerem, hogy szükséges foglalkoznunk a szervezeti és eljárási kérdésekkel, mindez idő előttinek tűnik számomra bizonyos, a hatáskörre vonatkozó ismeretek hiányában. Anélkül, hogy ismernénk az Európai Ügyészség tényleges hatáskörének terjedelmét, struktúrák tervezése és döntéshozatali eljárások modellezése megalapozatlan és bizonytalan feladat. Mielőtt tovább haladnék és részletekbe mennék, szeretném a jogalkotót az anyagi büntetőjogi és a hatásköri kérdések egyértelműsítésére ösztönözni. Ezzel összefüggésben, a határon átnyúló áfacsalások sorsa még mindig tisztázatlan, jóllehet ezen bűncselekmények hatáskör alá vonása, vagy abból való kizárása alapvetően befolyásolhatja azon ügyek számát és természetét, amelyekkel az Európai Ügyészségnek foglalkoznia kell, valamint általában véve az Európai Ügyészség szerepét és eljárását.
Hasonlóképpen, - és e központi kérdéshez kapcsolódóan - nem egyértelmű az Európai Ügyészség és a tagállami hatóságok közti hatáskörmegosztás kérdése. Ahogy már említettem, a hatáskör egyértelmű szabályozásának hiányában, a joghatósági összeütközés veszélye minden eddiginél erősebben merül fel, nemcsak a tagállamok, hanem a tagállamok és az Európai Ügyészség között is.
Harmadrészt, jelenleg nem egyértelmű, hogy a szabályozás hogyan tervezi biztosítani a büntetőeljárás nyomozati szakában a bírói jogorvoslat egységességét. A büntetőeljárás e részére vonatkozó szabályozás tagállamonként változó, ami azt sugallja, hogy valamilyen minimum követelmény kikötése lenne szükséges, és
- 3/4 -
ezzel párhuzamosan a kölcsönös elismerés elvét kellene megerősíteni.[20]
17. Számos olyan kérdés létezik azonban, melyre sem a hivatali, sem a kollégiumi modell nem ad választ, amely egy újabb, véleményem szerint realisztikusabb javaslat felvetését indokolja. Ezt a modellt hívhatjuk ’hálózati’ modellnek, melynek célja, hogy a Visegrádi Négyek nyilatkozatában megfogalmazott néhány problémára megoldást kínáljon.
A fő elemek a következők:
1. A decentralizált modell koncepciójából kiindulva, az Európai Ügyészség a delegált európai ügyészek decentralizált hálózataként működhetne, feladata lenne az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó ügyek tagállami szinten történő, adott tagállam rendszerén belüli intézése.
2. E hálózatot egy fokozott és megerősített központi, az Eurojustnál szerveződő, vagy Eurojusthoz csatolt koordinációs egység irányíthatná és segíthetné.
3. A delegált európai ügyészek tényleges együttműködése hasonló lenne a - jelen esetben állandó - JIT tagjainak együttműködéséhez.[21]
18. A modell mindenekelőtt arra épül, amit az Európai Unió működő innovatív megoldásként már sikeresen megvalósított az igazságügyi együttműködés terén. Ez minimumkövetelményként garantálhatná, hogy az Európai Ügyészség ne egy "ugrás az ismeretlenbe" legyen.[22]
A ’hálózati modell’ fő jellegzetessége, hogy inkább a tagállami struktúrákra és jogrendszerekre hagyatkozik, megerősített együttműködést hozván egyidejűleg létre az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének területén.
Ez lehetővé teszi a PIF bűncselekmények jelenlegi, leszűkített körénél szélesebb hatáskör gyakorlását.
19. Ami a ‘hálózati modell’ felépítését illeti, a modell három szintet foglalna magában.
A legalacsonyabb szinten egy speciális tagállami ügyészség működne az adott tagállam legfőbb ügyészének alárendelten, melynek ügyészei delegált európai ügyészként járnának el.] Ezen ügyészség kizárólagos hatáskörrel bírna a PIF bűncselekmények ügyében folytatott nyomozások és vádhatósági tevékenységek tekintetében. Ily módon ez az ügyészség specializált ügyészekből állna, de más, kapcsolódó szakterületek képviselői - úgymint pénzügyi nyomozók, szakértők, műszaki személyzet stb. - szintén az ügyészséghez tartoznának. A nyomozásokat a tagállami jog vonatkozó rendelkezései szerint folytatnák le, a vádemelésre pedig a tagállami bíróságokon kerülne sor.
A második szint a koordinatív-adminisztratív terület lenne, mely ideális esetben az Eurojustnál kerülhet kialakításra. E szinten a folyamatban levő nyomozások összehangoltak lennének, logisztikai, elemző, valamint pénzügyi támogatást élvezve, a jelenlegi JIT együttműködésnek megfelelően. Előrelépés lenne, hogy az információcsere és az operatív adatbázis kezelése ezen a szinten valósulhatna meg. A vádemelésre legmegfelelőbb hely meghatározása, az esetleges joghatósági összeütközések feloldása, az eljárások átadását-átvételét illető döntéshozatal szintén e szintre helyeződne.
A harmadik szint a Legfőbb Ügyészek Konzultatív Fóruma által gyakorolt stratégiai döntéshozatal, ellenőrzés és általános felügyelet szintje lenne. Az együttműködés ezen formájában résztvevő tagállamok teljes jogú tagoknak számítanának, de a hálózathoz nem tartozó tagállamoknak is jelen kellene lenniük ’megfigyelőként’, tekintve, hogy a megvitatandó ügyek vagy kérdések őket is érinthetik. Az Eurojust elnökét természetesen minden esetben meg kellene hívni.
20. E modellt a javaslattervezet által felvázolt tényleges állapottal összevetvén, a tagállami szint gyakorolna felügyeletet, az irányítási jogkört az érintett delegált ügyészek egyetértésben gyakorolnák, míg a Legfőbb Ügyészek Konzultatív Fóruma ellenőrzési és stratégiai irányítási szerepet töltene be. Emellett, a szervezeti felépítésben mind az operatív mind pedig az együttműködési szintek közvetlenül kapcsolódnának a stratégiai szintjükhöz, a legfőbb ügyészhez.
21. Anyagi jogi szempontból a hálózati modell jelentős előnyökkel bír. Vitathatatlan és nyilvánvaló, hogy az áfa-bűncselekmények kárt okoznak az uniós költségvetés számára, elegendő csak az áfa-bevételi oldalon felmerülő arányára gondolni. Megítélésem szerint az áfacsalás a legnagyobb fenyegetés, mellyel mindannyian szembe kell, hogy nézzünk e téren, és a bűncselekmény természetét tekintve az ellene folyó küzdelem iránti érdek legalább ilyen erős az érintett tagállamokban.
E modell lehetővé teszi az áfa-bűncselekmények üldözését, mivel a nyomozás és a vádhatósági tevékenység tagállami szinten marad, ezért szubszidiaritási és alkotmányossági kérdések nem merülnek fel.
22. Ami a büntetőeljárást illeti, a hálózati modell állandó JIT-keretként funkcionál, melyben a speciális ügyészségek az adott, valamint a gyakorlatban bevált és igazolt JIT modelleknek megfelelően működnek együtt. Kijelenthető, hogy a JIT-ek évek óta meglehetősen sikeres megoldásnak bizonyultak a több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények miatt folyó büntetőeljárások esetén, bizonyos értelemben közös jogi térséget is kialakítva a vonatkozó jogszabályi és a konkrét JIT megállapodások keretein belül.
Ami a hálózati modellt illeti, ez azt jelenti, hogy például minden adat, információ és bizonyíték kicserélhető és megosztható formális megkeresések nélkül, nyo-
- 4/5 -
mozási cselekmények kérhetők informális módon, a megkereső hatóság jelen lehet, sőt el is járhat ezen eljárási cselekmények során, tanúkat és gyanúsítottakat hallgathat meg a megkereső fél a vonatkozó tagállami jog szerint, valamint a joghatóság-összeütközési kérdések konszenzussal feloldhatók. E modell helyettesítheti a már létező, kölcsönös jogsegélykérelmen alapuló tagállamok közti mechanizmusokat olyan esetekben is, ha csak egy tagállam érintett. Az információcsere és a nyomozás koordinációja az Eurojust vagy az Eurojusthoz rendelt speciális egység révén valósulhat meg.
E modell ugyancsak megoldja a harmadik államokhoz intézett jogsegélykérelmek kérdését, mivel a speciális ügyészségek tagállami hatóságként kérhetnek jogsegélyt már létező jogalapra hivatkozván, engedélyt kérve egyidejűleg, vagy ha ennek igénye felmerül, a megkeresett hatóságtól a beszerezett bizonyítékok további érintett felekkel történő megosztására.
23. Természetesen tisztában vagyok a tanácsi rendelettervezet szövege kialakításának jelenleg is zajló folyamatával. Mégis meggyőződésem, hogy a hálózati modellt érdemes megfontolás tárgyává tenni két dolog miatt.
Egyrészt, a teljes jogkörrel rendelkező Központi Hivatal létrehozását megelőzően a hálózati modell első lépésként, és Európai Ügyészség létrehozásának irányába mutató modellként szolgálhat, másrészt ez az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító területen megerősített együttműködési modell alternatívát jelenthet azon tagállamok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak az Európai Ügyészség kollégiumi modelljéhez csatlakozni. Ily módon e javaslat konstruktív kezdeményezésnek tekintendő, mely a résztvevő és nem résztvevő tagállamok, valamint a "tagállami" és "európai" közti szakadék áthidalását és nem elmélyítését célozza.
Ezenkívül, még ha az Európai Ügyészség kollégiumi modellje meg is valósul, azonban hatásköre nem terjed ki az áfa-csalásokra, e mechanizmus párhuzamos életre hívása kiegészítő eszköznek tekintendő, melynek célja, hogy fokozza a bűnözés ezen megnyilvánulási formája elleni küzdelmet, működő együttműködést hozván létre az Európai Ügyészség és a hálózat között hatásköri összeütközés előidézése nélkül. Habár jelenleg mind az Európai Ügyészség mind pedig az Eurojust irányelvei hallgatnak a részt nem vevő tagállamokkal való együttműködés kérdéséről, kezdeményezném, hogy az Európai Ügyészségről szóló javaslatba - (vagy mindkettőbe) - kerüljenek bele olyan rendelkezések, melyek kimondják, hogy a részt nem vevő tagállamok Európai Ügyészséget támogató speciális megállapodásokat köthetnek, illetve kell, hogy kössenek egymás között a PIF bűncselekmények elleni küzdelem hatékonyságának növelését célzó, az Európai Unió egészét átfogó törekvés erősítése érdekében.
Határozott meggyőződésem, hogy a ’hálózati modell’ elegendő előnnyel rendelkezik ahhoz, hogy legalább egy részét a jelenleg is zajló viták tárgyává tegyük.
24. Egy nemrégiben az Eurojust által készített tanulmány szerint az Európai Ügyészség preferált koncepciója az Európai Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme és a költséghatékonyság iránti igény által vezérelt kell, hogy legyen.[23]
25. Olyan európai instrumentumokra van szükségünk, melyek a gyakorlatban hatékonyan működnek.
Egy-egy európai jogi eszköz elfogadását általában véve hosszú politikai vita előzi meg. E viták során előfordulhat - és gyakran elő is fordul -, hogy a tagállami jogrendszerek közti eltéréseknek, valamint a nemzeti szuverenitáshoz fűződő nemzeti érdekek védelmének köszönhetően a kezdeti elképzelés komoly torzulásokon megy keresztül a viták befejeződéséig. Következésképpen, a jogi eszköz gyakorlati alkalmazása nehézkessé válik.
Támogatom a hatékony és jól szabályozott Európai Ügyészség gondolatát, és elkötelezett vagyok az Európai Unió pénzügyi érdekeinek fokozottabb védelme iránt. Hiszem, hogy a jövőben szükségünk van egy erős és hatékony Európai Ügyészségre.
Véleményem szerint e cél elérése érdekében először is meg kell vizsgálnunk a már létező jogi eszközökben rejlő lehetőségeket és elemeznünk kell azokat a pontokat, melyek tökéletesítésre szorulnak. Az európai büntetőjog fejlődésének jelen fázisában, az intézményes együttműködés új formájának létrehozása helyett, miért nem támogatunk olyan lépéseket, kezdeményezéseket, melyek a bűnügyi együttműködés terén tanúsított további együttműködés megerősítését célozzák? Miért nem fejlesztjük a már meglévő eszközöket?
26. Úgy vélem, hogy a hatékony Európai Ügyészség létrehozása - hosszú távon - elengedhetetlen és olyan változásokat hozhat, melyekre az Európai Uniónak szüksége van a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben. Mindazonáltal, az alapos előkészítés a használható jogi eszköz sine qua non-ja.[24]■
JEGYZETEK
[1] Dr. Polt Péter, Magyarország Legfőbb Ügyészének az Európai Unió tagállamainak legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek Hálózatának 2013. május 15-17. között Krakkóban megrendezett 6. plenáris ülésén elhangzott beszéde
[2] Uo.
[3] Uo.
- 5/6 -
[4] New Journal of European Criminal Law, Vol. 4. Issue 1-2. 2013, Ladislav Hamran and Eva Szabova, p. 45]
[5] New Journal of European Criminal Law, Vol. 4. Issue 1-2. 2013, Ladislav Hamran and Eva Szabova, p. 45]
[6] New Journal of European Criminal Law, Vol. 4. Issue 1-2. 2013, Ladislav Hamran and Eva Szabova, p. 45]
[7] Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM (2013) 564 final
[8] Lásd Dr. Polt Péter 1. lábjegyzet szerinti beszédét (Krakkó)
[9] New Journal of European Criminal Law, Vol. 4. Issue 1-2. 2013, Ladislav Hamran and Eva Szabova, p. 47]
[10] Lásd Dr. Polt Péter 1. lábjegyzet szerinti beszédét (Krakkó)
[11] Uo.
[12] Lásd Dr. Polt Péter 1. lábjegyzet szerinti beszédét (Krakkó)
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Dr. Polt Péter, Magyarország Legfőbb Ügyészének az Európai Unió tagállamainak legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek Hálózatának 2014. október 22-24. között Trierben tartott 7. plenáris ülésén elmondott beszéde
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló Balatoni Nyilatkozat, Balatonlelle, 2014. május 17.
[19] Az Európai Unió tagállamainak legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek Hálózatának 2013. május 15-17. között Krakkóban megrendezett 6. plenáris ülésén elfogadott Záródokumentum
[20] Dr. Polt Péter, Magyarország Legfőbb Ügyészének az Európai Unió tagállamainak legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek Hálózatának 2015. október 5-7. között Stockholmban tartott 8. plenáris ülésén elhangzott beszéde
[21] Lásd Dr. Polt Péter 15. lábjegyzet szerinti beszédét (Trier)
[22] Dr. Polt Péter, Magyarország Legfőbb Ügyészének Věra Jourová, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosának 2014. február 27-én tett látogatása alkalmával elhangzott beszéde
[23] Lásd Dr. Polt Péter 1. lábjegyzet szerinti beszédét (Krakkó)
Lábjegyzetek:
[1] Magyarország Legfőbb Ügyésze
Visszaugrás
