A Kúria határozatában rögzítette, hogy a cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre öröklési szerződés esetében nemcsak a kiskorú érdekében lehet hivatkozni, hanem valamennyi megtámadásra jogosult élhet a megtámadás jogával. A Kúria határozatában megállapította azt is, hogy a kiskorú és az ügyben vele szemben álló fél közötti érdekellentét fennállásáról a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság ezen döntése polgári perben nem vizsgálható felül.
Címszavak: kiskorú, korlátozott cselekvőképesség, öröklési szerződés, érdekellentét, törvényes képviselő, gyámhatóság, eseti gyám, végrendelet, alaki követelmények
A perbeli tényállás alapján a felperes és a II. rendű alperes testvérek, az örökhagyó gyermekei, míg az I. rendű alperes a II. rendű alperes 2001. január 5-én született gyermeke. Az örökhagyó és az akkor még kiskorú I. rendű alperes mint szerződéses örökös között 2018. május 3-án közjegyzői okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre, amelyet a II. rendű alperes a szerződéses örökös törvényes képviselőjeként és teljesítési segédként írt alá. Az öröklési szerződés alapján az örökhagyó minden ingóságát és az ingatlanát az I. rendű alperes örökölte, a II. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. Az I. rendű alperes a juttatás fejében az öröklési szerződésben vállalta, hogy saját költségén gondoskodik az örökhagyó gondozásáról, tartásáról, továbbá halála esetén illő eltemettetéséről. A II. rendű alperes vállalta, hogy a kiskorú szerződéses örökös helyett teljesítési segédként nyújtja a tartást, mindaddig segíti a szerződéses örököst, amíg a szerződés teljesítésére önállóan nem képes, továbbá
- 619/620 -
a joglemondás hatályával kijelentette azt is, hogy az I. rendű alperestől nagykorúságát követően sem fogja követelni az általa nyújtott tartás, gondozás ellenértékét.
A gyámhatóság a 2018. június 19-én meghozott határozatával jóváhagyta a II. rendű alperes öröklési szerződésben tett törvényes képviselői jognyilatkozatát. A határozat indokolása - egyebek mellett - tartalmazza, hogy nem tartotta szükségesnek eseti gyám rendelését a jognyilatkozat jóváhagyására, mivel nem áll fenn érdekellentét.
Az örökhagyó ezt követően 2018. október 31-én elhunyt. A közjegyző a 2019. május 29-én kelt végzésével a hagyatékát - az ingatlant a II. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten - a szerződéses örökös I. rendű alperesnek adta át ideiglenes hatállyal.
A felperes keresetet terjesztett elő az I-II. rendű alperesek ellen, amelyben elsődlegesen - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:163. § (1)-(2) bekezdésére, 6:63. § (1) bekezdésére, 7:55. § (1)-(2) bekezdésére alapítottan - az öröklési szerződés létre nem jöttének, másodlagosan - a Ptk. 4:163. § (2) bekezdésére, 6:88. § (1) bekezdésére, 6:95. §-ára, 6:108. § (1) bekezdésére és az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény (továbbiakban: PK vélemény) 2. pontjára alapítottan - érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól.
A felperes kereseti kérelmében előadta, hogy az öröklési szerződés megkötésekor a még kiskorú I. rendű alperest a szülei képviselték. Álláspontja szerint a szerződő felek között érdekellentét állt fenn, továbbá a II. rendű alperes a Ptk. 4:163. § (1) bekezdése értelmében nem járhatott volna el törvényes képviselőként, mert a másik szerződő fél az egyenes ági rokona volt. Az I. rendű alperes a Ptk. 4:163. § (2) bekezdése szerint csak eseti gyám közreműködésével tehetett volna szerződéses jognyilatkozatot. Érvényes jognyilatkozata hiányában pedig az öröklési szerződés a Ptk. 6:63. § (1) bekezdésére tekintettel nem jött létre.
Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a gyámhatóság jóváhagyta az öröklési szerződésben tett jognyilatkozatot és megállapította, hogy a felek között nem állt fenn érdekellentét.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az öröklési szerződés érvénytelen. A felperes elsődleges keresetét alaptalannak találta, indoklása szerint hiányzott ugyanis a tényelőadás és a jogszabályi alap, amely alátámasztotta volna, hogy nem jött létre az örökhagyó és az alperesek között az öröklési szerződés. A másodlagos keresettel összefüggésben megállapította, hogy az örökhagyó és az alperesek közötti érdekellentét miatt eseti gyám kirendelése kötelező lett volna, a Ptk. 2:15. § (1) bekezdés b) pontja alapján pedig a törvényes képviselő jognyilatkozata csak a gyámhatóság jóváhagyásával lett volna érvényes.
Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította.
A másodfokú bíróság indoklásában kiemelte, hogy az öröklési szerződés érvénytelenségét a felperes jogszabályba ütközés semmisségi okra alapította. A kiskorú jognyilatkozelav semmisségének a Ptk. 2:17. §-a szerinti szabálya alapján azonban a kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. Ebből következően a másodlagos kereset szerinti érvénytelenségi okra kizárólag az öröklési szerződés kiskorúság miatti korlátozottan cselekvőképes kötelezettje érdekében lehetett hivatkozni. A felperes azonban a keresetét nem a szerződéskötéskor kiskorú, a korlátozottan cselekvőképes I. rendű alperes érdekében terjesztette elő, amely a másodfokú bíróság álláspontja alapján eleve kizárta az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását.
A másodfokú bíróság indokolásában rámutatott arra is, hogy a gyámhatóság a törvényes képviselő jognyilatkozata jóváhagyásáról hozott egyedi döntésével közigazgatási tevékenységet végzett, amely döntés polgári perben nem volt felülvizsgálható. A közigazgatási tevékenység keretében meghozott döntések jogszerűségének megítélése ugyanis a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 1. § (1) bekezdése és 5. §-a alapján a közigazgatási ügyben eljáró bíróságok hatáskörébe tartozik. Ebből következően a polgári perben eljáró bíróságnak nincs hatásköre a közigazgatási tevékenység jogszerűségének megítélésére, a döntés felülvizsgálatára; a felperes másodlagos keresete pedig éppen erre irányult.
A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat meghozatalát. Felülvizsgálati kérelme indokaként - többek között - előadta, hogy tévesen alkalmazta a másodfokú bíróság a Ptk. 2:17. §-a szerinti relatív semmisség jogintézményét, mivel az kizárólag élők közötti jogügyletekre vonatkozik. Az öröklési szerződést a Ptk. 7:37. § (2) bekezdése alapján azonban a saját érdekében is megtámadhatta.
A Kúria a felülvizsgálat eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon nem jogszabálysértő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
