A Nemzetközi Családjogi Társaság (International Society of Family Law) 2008 szeptemberében Bécsben tartotta meg soron következő nemzetközi konferenciáját, Family Finances címmel. A magyarra nehezen fordítható frappáns elnevezés célja az volt, hogy minél szélesebb körben legyenek tárgyalhatóak a családjogi vonatkozású vagyoni kérdések, s lehetőleg valamennyi kontinens minél több országából jelentkezzenek előadók, akik szabadon választhatják ki a saját jogrendszerükben a legproblematikusabbak közé tartozó jogterületet. Mindemellett a konferencián elhangzott előadások sokszínűsége alapján azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a családjogi, családi vonatkozású vagyoni témák gyakorlatilag kimeríthetetlenek - s ezt nagyon jól tükrözték a konferencia számos szekciójában elhangzott előadások. (A bőséggel kapcsolatban megjegyezzük még azt, hogy míg világkonferenciákra háromévente kerül sor, a Nemzetközi Családjogi Társaság évente tart ún. regionális konferenciákat, Ázsiában, Amerikában, illetve Európában, s ekkor a "főtéma" lényegesen szűkebb. 2009-ben Izraelben kerül erre sor, ahol alapvetően azzal foglalkoznak az előadások, hogy a különböző kulturális hatások miként befolyásolják a jogalkotást, hogyan jelentkezik az egyházi, illetve a polgári jog kapcsolata a családjog intézményeiben.)
Bea Verschraegen a Bécsi Egyetem egyetemi tanára, a konferencia levezető elnöke abban jelölte meg a mintegy négynapos programsorozat célját, hogy gondolkodást kezdeményezzen bizonyos alapvető kérdésekről: arról, hogy mit tekintünk családnak; miként érhető el a család védelme; miként járulhatnak hozzá a családtagok a család anyagi, pénzügyi bázisának megteremtéséhez, biztosításához; s mi lehet ebben a családjog szerepe. Verschraegen a bécsi helyszín kiválasztásával kapcsolatban kifejezetten utalt a közép-kelet és kelet-európai országokra, ahol folyamatosan történik a családjognak a demokratikus berendezkedéshez és a piacgazdasághoz való adaptációja. Ezzel kapcsolatban azonban két megjegyzést teszünk. Annak ellenére, hogy a konferencia helyszínéül Bécset választották, a kelet- és közép-kelet-európai országokat képviselők így sem alkottak túlzottan nagy csoportot. Ami pedig az utalás érdemi oldalát illeti, feltétlenül jeleznünk kell, hogy ezekben az országokban alapvetően ugyanazok a családjogi problémák jelentkeznek, mint Európa nyugati, északi, illetve déli országaiban.
Az előadásokra részben az Igazságügyi Palotában, részben pedig a Trautson Palotában került sor, amely utóbbinak jelentős magyar, s elsősorban magyar kultúrtörténeti vonatkozását kiemelnénk, hiszen a XVIII. században emelt épület a Magyar Nemes Királyi Testőrség székhelyéül szolgált, majd a XX. század első felében itt kapott helyet a bécsi Magyar Történeti Intézet, s 1924-től 1948-ig a bécsi Collegium Hungaricum.
Az alábbiakban két kérdéskörrel foglalkozunk részletesebben, de felsorolni is nehéz lenne a konferencia teljes tematikáját. Az előadók különböző aspektusokból, különböző kérdéseket eltérő szempontokból vizsgálva nehezítették meg a szervezők munkáját: érzékelhetően nem volt könnyű összeállítani az egyes szekciókban elhangzó előadások körét és sorrendjét. Az előadók által privilegizált alaptéma volt a gyermektartás és a házassági/élettársi vagyonjog, de emellett foglalkoztak az előadások házastársi tartással, házassági vagyonjogi megállapodásokkal, öröklési jogi kérdésekkel, a családi szolidaritással, házastársi vállalkozásokkal, időskorúak családon belüli ellátásának vagyoni következményeivel, a gyermek bántalmazása miatti, illetve a túlélő házastárs által követelt kártérítés kérdésével, a házastársak, a családtagok, illetve a család állami támogatottságával, az állami felelősségvállalással, s egyes társadalombiztosítási összefüggésekkel. Mindemellett helyet kaptak eljárási - elsősorban igényérvényesítéssel kapcsolatos - kérdések, nemzetközi, illetve uniós problémák. Ezzel pedig még nem értünk a programok végére, hisz a be nem sorolható témák kerültek az ún. interdiszciplináris, azaz több tudományterület oldaláról történő megközelítést biztosító szekcióba, illetve poszterek formájában történő ismertetésre.
Természetesen számos előadás foglalkozott - több szekcióban - a kiskorú, illetve a nagykorú gyermek tartásának kérdésével. Ez - sajnos - a világ minden országában komoly probléma, különösen akkor, ha a szülők felszámolják együttélésüket. Néhány előadó az aktuális jogalkotási reform alapján tekintette át a kiskorú gyermek tartásának kérdéseit (erről szóltak az Egyesült Államokbeli floridai, a német, horvát, illetve dél-afrikai referátumok), mások a különélő szülő tartásdíj-fizetési kötelezettségének kérdéseire koncentráltak. Erre példa a szerb előadás, amely a gyermektartás kérdését a házasság felbontását követő vagyonmegosztással és különösen a családi otthon használatának a jogával együttesen tárgyalta, továbbá a szlovén előadás, amely elsősorban azzal a Szlovéniában is igen aktuális nehézséggel foglalkozott, hogy ha a különélő szülő nem hajlandó tartásdíj-fizetési kötelezettségét teljesíteni, az esetek jelentős hányadában eredménytelen marad a végrehajtás is. A holland előadás elsődlegesen arra fókuszált, hogy milyen eszközökkel segíthető elő a szülők közötti együttműködés, s miként lehet egyensúlyozni az egyéni érdekek és a család érdekei között, különösen, ami a közös szülői felügyelettel összefüggően a gyermektartást illeti. Ugyanez a probléma, azaz az egyén érdekének és a család érdekének a szembenállása állt alapgondolatként a katalán előadás mögött. Az előadó a spanyol, illetve katalán jogszabályokkal összefüggésben elemezte azt a megosztott spanyol gyakorlatot, amelynek megfelelően a bíróságok bizonyos esetekben megváltoztatják a különélő szülőnek a korábbi kapcsolatból származó gyermekével szemben fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségét, amennyiben újabb gyermeke születik; más esetekben ugyanakkor tagadják ennek lehetőségét, elsősorban arra hivatkozva, hogy olyan körülmény változott meg, amely kizárólagosan a kötelezett akaratának a függvénye. Szintén a bírói gyakorlatot elemezték a common-law országokból (Angliából, Dél-Afrikából) érkezett előadók.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
