"Kihívások és kísértések" címmel rendezett konferenciát 2017. november 21-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE ÁJK) Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke a Friedrich Ebert Stiftung Budapest Irodájának támogatásával a digitalizáció foglalkoztatásra, illetve a munkaviszony jogi környezetére gyakorolt hatásáról. A konferencia célja a digitalizáció által előidézett, a munkaviszonyt és annak környezetét érintő változások feltérképezése, illetve a közösségi és hazai jogalkotás által ezekre adott válaszok bemutatása volt. A szervezők emellett fel kívánták hívni a szakmai közönség figyelmét a digitalizáció következtében megjelenő új problémákra, amelyek többek között a munkavédelmi feltételekhez, a munka- és pihenőidő beosztásához és elhatárolásához, a kollektív jogok érvényesüléséhez és a munkáltatók jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetéséhez kapcsolódnak, és amelyek megfelelő kezelése elsősorban a munkajog szereplőitől, vagyis a munkáltatóktól és érdekképviseleteiktől, illetve a munkavállalóktól és a szakszervezetektől függ, és nem szükségszerűen igényel külső beavatkozást.
A rendezvényt az egyetem részéről Dr. Menyhárd Attila dékán, a konferenciát támogató Friedrich Ebert Stiftung részéről pedig Németh Edit, munkaügyért és szociális párbeszédért felelős projektvezető nyitotta meg. Dr. Menyhárd Attila szerint a digitalizáció előnyei az ügyvédi praxisban és az oktatás területén is szembetűnőek, álláspontja szerint a jogászképzés egyik fő feladata, hogy a negyedik ipari forradalom után is versenyképes munkaerő-utánpótlást adjon a gyakorlat számára, és ezzel elősegítse a munkaszervezést egyszerűsítő és a hatékonyságot növelő technológiai újítások átvételét. Németh Edit véleménye szerint a digitalizáció támasztotta kihívások a munkajog területén egyrészt az adatvédelmet, másrészt az ún. megosztás alapú szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kezelését érintik elsősorban. Ezek közül az előbbi a szakszervezeti érdekvédelem feladatainak bővülését eredményezheti, utóbbi pedig az autonóm munkajog változatlan fontosságára, és arra irányítja figyelmünket, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás egyaránt lépést kell tartson a digitalizáció ütemével.
A digitalizáció az adatvédelmi szempontokon és a "sharing economy" térnyerésén túl sem hagyhatta érintetlenül a munkaviszonyt és annak rendkívül összetett környezetét: új szakmai és interperszonális elvárásokat támaszt, és ezeken keresztül erősen befolyásolja a munkáltatók versenyképességét. Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója a digitalizáció jelentette kihívásokat a munkáltatók szemszögéből elemezte. Amint elmondta, a technológiai fejlődés munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival foglalkozó pesszimista értékelések a munkanélküliség automatizáció miatti növekedésének és egyes foglalkozások eltűnésének veszélyére hívják fel a figyelmet, míg az optimista vélemények a termelékenység és a versenyképesség növekedését és ezáltal a munkaerő-kereslet növekedését várják. Abban azonban minden kutató, illetve piaci szereplő egyetért, hogy az egyes országok munkaerőpiacait eltérően érinti majd a digitalizáció. Kiemelte, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok, illetve kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) között alapvető különbségek vannak a technológia használatának szempontjából, ami nemcsak az üzleti tevékenység terén, hanem a belső működésben is megjelenik. Míg a hazánkban működő nagyvállalatok a technológia használata és a tudás-alapú befektetés szempontjából az európai uniós középmezőnybe tartoznak, addig a foglalkoztatottak hozzávetőleg kétharmadát alkalmazó kkv-k a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)[1] és az Európai Bizottság által gyűjtött adatok alapján is lemaradtak. Hangsúlyozta azonban, hogy nemcsak a kkv-szektor szereplőiről mondható el, hogy nem fektetnek elegendő energiát és forrást a humánerőforrás-fejlesztés technológiával kapcsolatos elemeibe, pedig a magyar munkaerőpiacot ma több szektorban jellemző munkaerőhiány problémájának hosszú távú straté-
- 66/67 -
giai megoldását az oktatás színvonalának emelése, és a kkv-k technológiai fejlődésének intenzív támogatása jelenthetné.
Galgóczi Béla, a brüsszeli székhelyű European Trade Union Institute (ETUI) tudományos főmunkatársa előadásában hangsúlyozta, hogy a megosztás alapú szolgáltatások elterjedése a munka tartalmát és a munkafolyamatot érintő változásokon túl erősen befolyásolja azt is, hogy miként értelmezzük a munka, a munkahely és a munkaidő fogalmait, amelyek jelentős változásokon mentek át ugyan, de lényegükben még mindig az ipari tömegtermelés taylori, fordi modelljére épülnek. Véleménye szerint a rugalmas munkaszervezési megoldások előtérbe kerülésével a munkaerőpiac elindult a prekarizáció irányába, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy létrejön egy másodlagos vagy párhuzamos munkaerőpiac alacsonyabb szociális és munkaügyi sztenderdekkel. A platformgazdaság nagyvállalatainak működése mutatja, hogy ezt a folyamatot felerősíti a digitalizácó: a megosztáson alapuló szolgáltatás anyagi feltételeit a felhasználók biztosítják, a vállalat pedig a szabályozási hézagok kihasználására és a kumulatív hálózati hatásra építve éri el a piaci dominanciát, amely utóbb legitimálja korábbitól eltérő, diszruptív megoldásokat. Ezek a megoldások nemcsak a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok kapcsán klasszikusan felmerülő minősítés kérdését érintik, hanem az adózási és társadalombiztosítási szabályok területén lépéskényszerbe hozzák a jogalkotót és egészen új helyzet elé állítják a munkavállalói érdekvédelmet is. Galgóczi Béla is kitért az automatizáció kérdésére, külön kiemelve a 3D nyomtatást mint a gyártási folyamatot feje tetejére állító strukturális változást, és a közép- és kelet-európai országok nemzetközi áruláncokban betöltött szerepük miatt különösen sérülékeny helyzetét.
A romló munkabér és munkakörülmények jelensége természetesen nem függ össze szükségszerűen a digitalizációval, hiszen ezek az ismérvek a háztartási munkát végző, jellemzően női munkavállalók és a multinacionális vállalatok kevésbé fejlett régiókba telepített gyártási folyamatait elvégző beszállítók által foglalkoztatottak helyzetére már hosszú ideje érvényesek. Ahogy Dr. Hungler Sára, az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének adjunktusa a digitalizáció munkaügyi kapcsolatokra gyakorolt hatását bemutató előadásában hangsúlyozta, a prekarizáció problémája azért vált az utóbbi években szélesebb körben tárgyalttá, mert a jelenség napjainkra érte el a privilegizált helyzetben lévők által betöltött fehérgalléros munkaköröket. Véleménye szerint a munkavállalók izoláltságának és földrajzi fragmentációjának új köntösben jelentkező kihívásáról van szó. Hungler Sára a szakszervezeti munka és a szabályozási lehetőségek szempontjaiból vizsgálta az előbb említett kihívásokra adható lehetséges válaszokat. Véleménye szerint fontos, hogy a szakszervezetek tagságuk bázisát tekintve befogadóbbá váljanak, fel kell adniuk azt, hogy a "hagyományos" munkavállalókat védik az atipikus jogviszonyok keretében dolgozókkal szemben, sőt az önfoglalkoztatók irányában is nyitottabbá kell válniuk. Nagyobb hangsúlyt kell kapjanak az ágazati és ágazatközi, illetve az európai és nemzetközi szintű kollektív megállapodások és a transznacionális fellépés. Hungler Sára kitért a virtuális szakszervezeti tagság kérdésére is, röviden áttekintve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)[2] vonatkozó egyezményeiben foglaltakat, és vázolta a szakszervezetek lehetőségeit, hogy jogi segítségnyújtási és érdekképviseleti tevékenységüket a határon átnyúló szolgáltatások kapcsán elfogadott uniós szabályokra, illetve az Európai Unió Bíróságának vonatkozó gyakorlatára hivatkozva miként terjeszthetik ki. Megítélése szerint a jogalkotóknak a közös keresetindítás lehetőségeinek bővítésére, illetve a sokszor felelősségi és eljárási űrben mozgó multinacionális vállalatok által megkerülhető joghatósági szabályok pontosítására lenne célszerű törekedniük.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
