A kifogás jogintézménye lehetőséget nyújt az eljárásban résztvevő felek számára, hogy az általuk sérelmesnek vélt, jogszabálysértő felszámolói intézkedést, vagy mulasztást a felszámoló bíróság segítségével reparálják, illetve azt megsemmisítsék. A felek a kifogás jogintézményén keresztül mintegy ellenőrzést gyakorolhatnak a felszámoló működése felett. Figyelemmel a felszámolási eljárás jellegére, az egymásra épülő felszámolói tevékenység védelme és a forgalombiztonság érdekében ugyanakkor a jogalkotó előírta, hogy a fél a kifogását csupán az azt megalapozó körülményekről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül élhet.
A kifogás a felszámoló intézkedésével, vagy mulasztásával szembeni jogorvoslati jellegű eljárás, az annak előterjesztésére nyitva álló határidő eljárási határidő, amelynek elmulasztása esetén a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. (Szegedi Ítélőtábla Fpkhf.III.30.278/2014/5. sz. végzés)
Lehetséges kifogások:
- A Cstv. 33. § (4) bekezdése értelmében a felszámoló köteles a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni. Ebben az esetben csak akkor megalapozott a kifogás, ha adat merül fel arra, illetve ilyet a hitelező feltár, hogy a felszámoló tudomására jutott a bűncselekmény.
- Iratbetekintési jog sérelme: a hitelező joga nem korlátlan, nem kötelezhető a felszámoló arra, hogy az adós teljes iratanyagát, rendszerezve a hitelező rendelkezésére bocsássa, illetve azokat csoportosítsa. Az iratbetekintési jogot megfelelő időtartamon át az adós székhelyén vagy az irattározás helyén kell biztosítania.
- A volt vezető tisztségviselő kifogása: a felszámoló kérése ellenére nem biztosította számára az iratokat, amelyek segítségével az adós beszámolóit elkészíthette volna. Ebben az esetben az egyéb érdekelt is csak a Cstv. 51. § (1) bekezdésében meghatározott határidő alatt terjesztheti elő a kifogást (Szegedi Ítélőtábla Fpkhf.III.30.320/2015/2. sz. végzés).
- Az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó szabályokat a Cstv. 49-49/H. §-ai és a 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet tartalmazzák. Az értékesítés szabálytalansága kifogással támadható addig, amíg az ingatlan értékesítésére sor nem kerül (BDT 2006/2311. sz. eseti döntés). Ezt követően az értékesítés már kifogással nem támadható, hanem a Cstv. 49. § (5) bekezdése szerint 30 napon belül keresettel támadhatja az érdekelt fél a szerződést. A Cstv. 51. §-a szerinti kifogásolás keretében az értékesítésre vonatkozó intézkedés csak addig támadható, amíg a Cstv. 51. § (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazhatóak, azaz a szerződést meg nem kötik (EBH 2001/450. sz. eseti döntés).
- Amennyiben a kifogással élő hitelezőt abból eredően éri károsodás, hogy a felszámoló a vagyont nem a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesítette, igényét a Cstv. 54. §-a alapján a felszámoló ellen benyújtott keresettel érvényesítheti (BDT 2010/2225. sz. döntés, Szegedi Ítélőtábla Fpkhf.III.30.278/2014/5. sz. végzés).
Tényállás: a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére nyilvános pályázati felhívást tett közzé a Cégközlönyben, 2016. augusztus 25. napján. A felperes (kifogásoló) benyújtott pályázatát a felszámoló, mint érvénytelent, kizárta. A felszámoló 2016. november 8. napján kelt szerződésekkel kötötte meg a vevőkkel az adásvételi szerződéseket. A felperes (kifogásoló) előbb a felszámoló jogszabálysértő intézkedése miatt terjesztett elő kifogást, azonban az eljárás megszüntetésre került, miután megállapítást nyert, az adásvételi szerződések megkötésére sor került, ezért a Cstv. 51. § (3) bekezdésében írt jogkövetkezmények már nem alkalmazhatóak.
Ezt követően a felperes 2016. december 9. napján terjesztette elő keresetlevelét, amelyben kérte, a bíróság állapítsa meg az adásvételi szerződések érvénytelenségét, miután a felszámoló a Cstv. 49. § (5) bekezdésében foglalt szabályokat megsértette. Az elsőfokú bíróság a hitelező, mint felperes alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasította, a pert megszüntette. A megszüntetés tárgyában arra hivatkozott, a kialakult bírói gyakorlat értelmében az értékesítés időpontja a szerződés megkötésének napja, a felperes tudomásszerzésének időpontja irreleváns. A keresetindítási határidő kezdő időpontját a törvény objektíven szabályozza. A hitelező, mint felperes a speciális keresetindítási határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet nem terjesztett elő, ezért a jogvesztés bekövetkezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósági végzést hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot újabb eljárásra és a per további tárgyalására és új határozat hozatalára utasította (Szegedi Ítélőtábla Gpkf.III.30.144/2017/2. sz. végzés). Kifejtette, a jogszabályok helyes értelmezése szerint az értékesítés időpontja a szerződés megkötésének napja. Erről az időpontról azonban a sérelmet szenvedett fél nem minden esetben értesül, különösen, ha az értékesítés pályázati kiírás útján történt. Mivel a keresetlevél benyújtására 1 na-
- 3/4 -
pos késéssel került sor, ezért az elsőfokú bíróságnak érdemben kellett volna vizsgálnia azon felperesi hivatkozást, hogy az adásvételi szerződés megkötésére nem az okiratban írt időpontban került sor.
Megjegyzés: az új eljárás során széles körű tanúbizonyítás folyt, emellett a mobilszolgáltatók megkeresésére került sor a cellainformációk megküldése céljából annak igazolása, bizonyítása érdekében, hogy mely időpontban került sor az adásvételi szerződés megkötésére. Ennek eredményeként a felperes keresetétől elállt és az eljárás megszüntetésre került.
Besorolási kifogás:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
