A zálogjog - bírósági végrehajtási eljárásban való - érvényesítésének egyik módja, ha a zálogjogosult nem maga indítja meg a végrehajtási eljárást, hanem egy más által indított végrehajtási eljárásba kapcsolódik be.
A Vht.[1] a hatálybalépésekor kizárólag ingóságok esetében tartalmazott "elsőbbségi igény" elnevezéssel fenti tárgyban rendelkezést. A Vht. 114/A. §, és a 138/B. § bevezetésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvénnyel került sor, annak elkerülése érdekében, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja - zálogjoga ellenére - kielégítés nélkül maradjon, csak azért, mert a jogszabály nem ad kellő garanciális védelmet a zálogjogosult értesítése, igényérvényesítése kapcsán. A szabályozás annak bevezetése óta számos módosításon esett át.
A hatályos Vht. 114. § (1) bekezdése biztosítja, hogy ingóság foglalása esetén a zálogjogosult akkor is értesüljön a végrehajtási eljárás megindulásáról, ha azt nem ő kezdeményezte. A szabályozás értelmében a végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn, és így jár el a végrehajtó a hitelbiztosítéki és a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is. Ingatlan esetében a Vht. 138. § (4) bekezdése kötelezi arra az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát azoknak is kézbesítse, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével), a 140. § (6) bekezdése értelmében pedig a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál.
- 58/59 -
Mind ingatlan, mind ingóság esetén a zálogjogosult számára 2011. óta az értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanap áll rendelkezésre arra, hogy a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás iránti kérelmét előterjessze.
A 15 munkanapos határidő bevezetése a gyakorlatban azonban felvetett egy problémát, amely a becsérték elleni kifogás előterjesztésének 15 napos határidejével függ össze. A végrehajtó a zálogjogosultat a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről és a becsérték elleni kifogás előterjesztésének lehetőségéről ugyanis egyidejűleg tájékoztatja. Abban az esetben, ha a végrehajtást foganatosító és elrendelő bíróság egymástól eltér, úgy előfordulhat, hogy - a rövidebb határidő miatt - a becsérték elleni kifogás előbb kerül előterjesztésre, s a bíróság a Vht. 49. § (1) bekezdése alapján a végrehajtást még azelőtt felfüggeszti, hogy a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésre került volna. Ez esetben a bíróság a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem beérkezésekor egy, a bíróság által korábban már felfüggesztett végrehajtási eljárást fog ismételten felfüggeszteni.[2]
A 15 munkanapos határidővel kapcsolatban szintén vizsgálandó kérdés, hogy e határidő jogvesztő-e vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló 4/2003. polgári jogegységi határozatában[3] kifejti, hogy "a jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be. Erre a Legfelsőbb Bíróság több határozatban is rámutatott (pl. Pfv. I. 22. 629/1993/4.), létezik azonban olyan bírói felfogás is, amely szerint az anyagi jogi határidő elmulasztása - ellenkező rendelkezés hiányában - jogvesztéssel jár. A jogegységi tanács ez utóbbi állásponttal nem ért egyet. A jogvesztéssel nem járó anyagi jogi határidő elévülési jellegű. (pl. Gf.II.31.567/1994., Ppk.II.32.073/1995/2-I., Gf.IV.30.010/1996/2., Gf.VIII.32.060/2000/3.). Ebből következik, hogy amennyiben a jogszabály a keresetindításra úgy ír elő határidőt, hogy elmulasztásához nem fűzi a jogvesztés következményét, a mulasztás kimenthető."
Fentiek értelmében, mivel a Vht. kifejezetten nem mondja ki a 15 munkanapos határidő jogvesztő jellegét, ezért e határidő elmulasztása igazolási kérelemmel orvosolható. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után azonban már nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak, e határidő jogvesztő.
Abban az esetben, amennyiben ugyanaz a zálogtárgy több végrehajtási eljárásban is lefoglalásra került, kérdésként merülhet fel, hogy vajon elegendő-e a zálogjogosultat egyszer értesíteni vagy az értesítés valamennyi végrehajtási ügyben külön-külön is szükséges. A jogszabály értelmezése alapján egyértelmű, hogy az értesítés egyetlen esetben sem maradhat el, annak valamennyi ügyben meg kell történnie.
- 59/60 -
Ahogy a Legfelsőbb Bíróság a Pfv. I. 20.566/2010. számú ügyben[4] rámutatott, az árverési hirdetmény kifüggesztése nem helyettesíti a Vht. 114. § (2) bekezdésében előírt kézbesítést, sem a Vht. 140/B. §-ában[5] foglalt tájékoztatást.
Kérdésként merülhet fel a gyakorlatban, hogy előterjeszthető-e a bekapcsolódás iránti kérelem a végrehajtó felhívásának hiányában is. Osztva dr. Simon Károly László nézetét[6], magam is azon bírói gyakorlatot tartom helyesnek, amely végrehajtói felhívás nélkül is érdemben vizsgálja a bekapcsolódás iránt előterjesztett kérelmet, ugyanis a zálogjogosult bekapcsolódása esetén a kielégítési jog megnyíltát a Vht. 114/A. § (2) bekezdésében foglalt egyértelmű szabályok szerint a zálogtárgy lefoglalásának ténye, s nem pedig a végrehajtó felhívása alapján kell megállapítani, így amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a zálogtárgy lefoglalásra került, úgy a kérelemről végrehajtói felhívás hiányában is érdemben kell döntenie.
Ahhoz, hogy a bekapcsolódás engedélyezhető legyen, szükséges, hogy a zálogtárgy harmadik személy által indított végrehajtási eljárásban lefoglalásra kerüljön. A foglalás ténye ugyanis az a jogi jelentőségű tény, amely alapján a bíróság - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát. A foglalás hatálya ingatlan esetében a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével, ingóság esetében pedig az ingóságok jegyzőkönyvbe való összeírásával áll be.
A foglalás ténye azonban nem szolgálhat a kielégítési jog megnyílta megállapításának alapjául, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve akkor sem, ha a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.[7]
A jogalkotó jelen rendelkezéssel meghatározta a szerződéseknek azt a körét, melyeket azok vélelmezhető rosszhiszeműsége, színleltsége okán nem kíván törvényi védelemben részesíteni. Kifejezetten fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a törvényszöveg nem a közeli hozzátartozó fogalmát használja, hanem ennél jóval tágabb kört meghatározván hozzátartozóról beszél.
- 60/61 -
A zálogjogosult a kérelmét az ügyben eljáró végrehajtónál, a foganatosító bírósághoz címezve kell, hogy benyújtsa. A kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai ingó és ingatlan zálogtárgy esetén is egyezőek.[8] A Vht. 225. § (6) bekezdése értelmében végrehajtást foganatosító bíróságnak - ha a Vht. másként nem rendelkezik - azt a bíróságot kell tekinteni, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték, illetve azon törvényszék székhelye szerinti járásbíróságot, amely törvényszékre a törvényszéki végrehajtót kinevezték, fővárosi törvényszéki végrehajtó esetében pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságot. A kérelemnek pontosan tartalmaznia kell, hogy a kérelmező mely végrehajtási eljárásba kíván bekapcsolódni, és melyik az a lefoglalt zálogtárgy, amelynek kapcsán kérelmét előterjeszti. A kérelemben szükséges továbbá pontosan megjelölni a kérelmező követelésének összegét, be kell csatolni a követelés alapjául szolgáló okiratokat, igazolni kell zálogjog fennállását, és nyilatkozni kell arról, hogy a Vht. 114/A. § (2) bekezdésében írt feltételek egyike sem áll fenn.
A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, soron kívül, végzéssel határoz. A bíróság elsőként - a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül - a végrehajtást felfüggeszti, melyről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi.
Ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást a bekapcsolódási kérelem előterjesztésére figyelemmel függeszti fel, a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről történő értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére - ide nem értve a romlandó dolgok értékesítését - terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.[9]
A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.[10] Ebből a szempontból nem az a döntő, hogy a határozatról a végrehajtó mikor értesül. A határozat meghozatalát követően végrehajtott - a Vht. által meghatározott tárgyú - eljárási cselekmények hatálytalanok, még akkor is, ha azok foganatosítására a felfüggesztésről szóló határozat végrehajtó általi kézhezvételét követően kerül sor.
A Vht. értelmében a végrehajtási eljárásba csak az kapcsolódhat be, aki az alapügyben nem végrehajtást kérő és a lefoglalt dolgon zálogjoga van. Alapvető feltétele a bekapcsolódás engedélyezésének, hogy legyen folyamatban végrehajtási eljárás. A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2012.10.18-19. napján megtartott Országos Tanácskozásán kifejtett álláspont szerint, amennyiben a végrehajtási eljárás szünetel, úgy nincs mód az abba való bekapcsolódásra, az ilyen irányú kérelem elbírálását a szünetelés befejezéséig fel kell függeszteni. Ezzel ellentétes, a korábbi gyakorlatban alkalmazott egyik megoldás volt az, hogy
- 61/62 -
az ilyen irányú kérelmet a bíróság elutasította, és a végrehajtót arra hívta fel, hogy az eljárás folytatása esetén hívja fel a zálogjogosultat kérelmének ismételt előterjesztésére.
Ezt követően az eljáró bíróság a kérelmet az adósnak és a végrehajtást kérőnek is kikézbesíti, azzal a felhívással, hogy nyilatkozzanak a zálogjoggal biztosított követelés jogalapjának és összegszerűségének elismerése tárgyában. E körben kiemelkedő jelentőséget kap a közjegyzői okirat, ugyanis amennyiben a jogalapról és az összegszerűségről közjegyzői okirat készült, úgy e körben, az eljárás ezen szakaszában vitatásnak nincs helye. Amennyiben a megkeresettek bármelyike vitatja a jogalapot vagy az összegszerűséget, és állítását valószínűsíti, úgy a bíróság a bekapcsolódás iránti kérelmet elutasítja, és a kérelem előterjesztője igényét külön polgári peres úton érvényesítheti. Amennyiben a kérelmező nem igazolja, hogy a végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül megindította a pert, úgy az eljáró bíróság köteles a végrehajtási eljárás felfüggesztését megszüntetni.
A Pp.[11] az 555. §-ától az 561. §-áig rendelkezik a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per szabályairól. Rendelkezik arról, hogy a pert azon adós vagy végrehajtást kérő ellen kell megindítani, aki a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatta, rendelkezik továbbá arról is, hogy a perre a végrehajtást foganatosító bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel, és a perben a bíróság soron kívül köteles eljárni. A Pp. a viszontkereset előterjesztésének lehetőségét kizárja. Az eljáró bíróságnak lehetősége van arra, hogy a végrehajtási eljárást felfüggessze a per jogerős befejezéséig.
Abban az esetben, ha a felhívásra az adós vagy a végrehajtást kérők bármelyike akként válaszol, hogy a követelés egy részét elismeri, úgy a bíróságnak lehetősége van arra, hogy a bekapcsolódást ezen elismert összeg tekintetében engedélyezze. A bírói gyakorlat azonban nem egységes ezen kérdés megítélésében, ugyanis egyes vélemények szerint a bekapcsolódás részleges engedélyezésére - amennyiben a kérelmező a vitatott követelésrész vonatkozásában is fenntartja a kérelmét - nincs mód, ez esetben a kérelmet el kell utasítani, és a teljes követelés a megindítandó per tárgyát fogja képezni.
Amennyiben a követelést sem az adós, sem a végrehajtást kérők nem vitatják, úgy a bíróság végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi a bekapcsolódást. Az engedélyező végzés tartalmát a törvény egzakt módon meghatározza.[12]
A végzés jogerőre emelkedését követően a bíróságnak rendelkeznie kell a végrehajtási eljárás felfüggesztésének megszüntetéséről, és erről a végrehajtót értesítenie kell.
A bekapcsolódás tárgyában hozott végzés fellebbezhető. Ellene a zálogjogosult, a végrehajtást kérő, továbbá az adós is fellebbezéssel élhet. A fellebbezés tartalma azonban korlátozott abban az esetben, ha az adós vagy a végrehajtást kérő az eljárás során az ösz-
- 62/63 -
szegszerűség, a jogalap tekintetében - a bíróság felhívása ellenére - nem tesz nyilatkozatot, vagy éppenséggel nyilatkozatában az összegszerűséget, jogalapot elismeri, ez esetben ugyanis a fellebbezésében ezzel ellentétes álláspontot alappal már nem adhat elő. Ilyen tartalmú fellebbezés előterjesztése esetén sincs azonban helye a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, azt szükséges érdemi vizsgálat tárgyává tenni.
A Debreceni Ítélőtábla a Pkf. II. 20.574/2012/2. számú ügyben[13] megállapította, hogy nem kizárt a bekapcsolódás engedélyezése iránti nemperes eljárásban a bekapcsolódást engedélyező végzés kézbesítési vélelemének megdöntése iránti kérelem előterjesztése. Az ítélőtábla kimondta, hogy ezen eljárásban a Vht. 37/A. §-a nem alkalmazható, az ugyanis feltételezi, hogy végrehajtási eljárás van folyamatban, s ez a feltétel a bekapcsolódás iránti kérelmet előterjesztő zálogjogosult tekintetében nem érvényesül, ugyanis az ő kielégítési jogának megnyíltát épp ezen eljárásban fogja a bíróság megállapítani. Az Ítélőtábla megállapította továbbá, hogy a régi Pp.[14] 99/B. §-a sem zárja ki ilyen irányú kérelem előterjesztését, ugyanis a régi Pp. ezen szakaszában megfogalmazott kivétel sem a végrehajtási irat kézbesítése tekintetében jogosítja a címzettet, hanem a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat kézbesítésével kapcsolatban. Az Ítélőtábla kifejtette, hogy a zálogjogosult kérelme tárgyában a foganatosító bíróság dönt önálló, nemperes eljárásban. A nemperes eljárásra a Vht. 9. §-a szerint a Vht. 114/A. §-ában nem szabályozott kérdésekre a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel a régi Pp. az irányadó. A Vht. 224. §-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtható okiratok és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, a határidők elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási kérdésekre a régi Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, így nem kizárt a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem előterjesztése.
A Vht. 2008. augusztus 1-jétől hatályos 114/A. §-ának (11) bekezdése számos vitára adott okot. E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy amennyiben a bekapcsolódást adott zálogtárgy vonatkozásában engedélyezték, és ezt követően, a végrehajtás folyamatban léte alatt ugyanazt a zálogtárgyat másik végrehajtási eljárásban is lefoglalták, úgy a bekapcsolódás hatálya ezen újonnan meginduló végrehajtási eljárásra is kiterjed, mégpedig minden további kérelem előterjesztése és ismételt bírói döntés nélkül.
2008-ban jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány keretében indítványt terjesztettek elő az Alkotmánybírósághoz a fenti jogszabályhely alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt. Az Alkotmánybíróság álláspontját a 1357/B/2008. számú határozatában fejtette ki az alábbiak szerint.
Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a Vht. 114/A. § (11) bekezdésében foglalt szabály sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot, mivel a má-
- 63/64 -
sik - a korábbi kielégítési végrehajtási eljárás befejezését megelőzően, de a bekapcsolódás engedélyezését követően indult - végrehajtási eljárásban nem teszi lehetővé a végrehajtást kérő számára sem azt, hogy a zálogjogosult követelésének összegszerűségét, jogalapját vitassa, sem pedig azt, hogy a bekapcsolódás engedélyezése tárgyában hozott végzést fellebbezéssel támadja.
Az Alkotmánybíróság - a fellebbezés lehetőségének hiánya kérdésében - kifejtette, hogy a bekapcsolódás engedélyezése során a bíróság végzésével a zálogjog fennállásának tényéről dönt, mégpedig véglegesen, azaz - ebben a részkérdésben - "ítélt dolog" keletkezik. A bekapcsolódás engedélyezése körében elbírált jogviszony a zálogjogosult és az adós között áll fenn, nem pedig a végrehajtást kérő és a zálogjogosult között. A másik végrehajtási eljárásban az adós és zálogjogosult személye nem változik, csak a végrehajtást kérő személye tér el, és a zálogtárgy is azonos mindkét eljárásban. A határozat meghozatalakor a később indult végrehajtási eljárás végrehajtást kérője nem fél, és a bíróság által vizsgált tény (nevezetesen, hogy fennáll-e a zálogjog) jogerős elbírálását követően válik egy másik végrehajtási eljárásban féllé. Önmagában az, hogy az egyik eljárásban már elbírált tény hatással van egy másik eljárásra, és ezen másik eljárás alanya ezt - a jogbiztonság követelményének megfelelően - nem teheti vitássá, nem eredményezheti a jogorvoslathoz való jog sérelmét. Az Alkotmánybíróság a fentiekre hivatkozva az indítvány ezen részét elutasította.
Az indítvány másik részéről az Alkotmánybíróság azt fejtette ki, hogy az indítványozó nem a bekapcsolódás tárgyában döntő határozat elleni jogorvoslat hiányát véli a jogorvoslathoz való jog sérelmének, hanem a később indult végrehajtási eljárás végrehajtást kérőjének a már befejeződött bekapcsolódást engedélyező eljárásba való részvételének és nyilatkozattételének kizártságát. Az Alkotmánybíróság szerint:
"Az a tény, hogy a jogszabály nem biztosítja a követelés vitatásának lehetőségét egy már jogerős határozattal lezárult eljárásban, a jogorvoslati jog fent kifejtett tartalmával, azaz a más szervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségével nem hozható közvetlen összefüggésbe. A rendelkezés olyan eljárásjogi eszközt szabályoz, mely magát az eljárás rendjét, annak menetét határozza meg, azonban az ügy érdemére - sem a bekapcsolódás engedélyezésére, sem a végrehajtási eljárás eredményeként a követelés behajtására - döntő befolyással nincs. A jogorvoslathoz való jog tartalmával nincs összefüggésben, hogy a jogszabály biztosít-e a feleknek nyilatkozattételi lehetőséget az eljárás során a határozat meghozatala előtt, avagy sem."[15]
Mivel ez esetben hiányzik az alkotmányossági összefüggés az Alkotmánybíróság az indítványt e részében is elutasította.
- 64/65 -
Amennyiben a bekapcsolódással érintett alap végrehajtási eljárás befejeződik, úgy - amennyiben a zálogjogosult bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a bekapcsolódással érintett végrehajtási eljárás megszűnik. E szabály egyértelműen következik a bekapcsolódás járulékos jellegéből, hiszen ez esetben a zálogjogosult követelésének megtérülése azért kerül veszélybe, mivel a zálogtárgyat egy másik eljárásban lefoglalják, amennyiben e veszély az eljárás megszűnésével elhárul, a továbbiakban már nem indokolt ezen eljárás továbbfolytatása.
"Hangsúlyozandó, hogy ha a végrehajtási eljárás a zálogjogosult kielégítése nélkül megszűnik, a zálogjogosult követelésének a bekapcsolódást engedélyező végzésen alapuló érvényesíthetősége is megszűnik, tehát a zálogjogosult nem indíthat önálló végrehajtást arra hivatkozva, hogy a bíróság a bekapcsolódási eljárásban megállapította kielégítési joga megnyíltát. A bekapcsolódással érintett végrehajtási eljárás megszűnése esetén a zálogjogosult jogi helyzetét illetően "visszaáll" az eredeti állapot."[16]
A zálogjogosult kielégítési elsőbbségének érvényesülése szempontjából a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás körültekintő szabályozása kulcsfontosságú. Megfelelő garanciális rendelkezések nélkül a zálogjogosult nem részesül a zálogtárgy értékesítése (árverése) során befolyt vételárból, továbbá követelésének biztosítékát is elveszíti, hiszen az árverés következtében a zálogjog megszűnik.[17]
Külön ki kell emelni e tárgykörben a közjegyzői okiratok jelentőségét, ugyanis az eljárásban a követelés vitatására érdemben csak akkor van lehetőség, ha a jogalapot és az összegszerűséget nem foglalták közokiratba. Tekintettel arra, hogy a közjegyzői okirat, azon belül is az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, megfontolandó, hogy ha rendelkezésre áll a követelés jogalapját és összegszerűségét tanúsító közjegyzői okirat, úgy eleve mellőzésre kerüljön a zálogjogosult kérelmének felek részére való megküldése. Ez esetben a bíróság a bekapcsolódásról - hasonlóan a végrehajtási lap, illetve a végrehajtási záradék kiállításához - a végrehajtást kérő egyoldalú kérelmére - döntene.[18]
Megállapítható, hogy a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás jelenlegi törvényi szabályozása megfelelő kereteket nyújt és kellő garanciákat ad a zálogjogosult számára arra az esetre, ha a zálogtárgyat egy más által indított végrehajtási eljárásban lefoglalják. A szabályozás biztosítja, hogy ne élvezzenek törvényi védelmet azok az esetek, amelyeknél a zálogjog jogosultja és az adós személyes vagy gazdasági kapcsolatban állnak egymással. A szabályozás megfelelő módon biztosítja a zálogjogosult számára kielégítési elsőbbsége érvényesülését, ugyanakkor a megelőző bekezdésben foglalt javaslat bevezetése az eljárás gyorsítása érdekében mindenképpen indokolt lehet. ■
JEGYZETEK
[1] 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (a továbbiakban: Vht.).
[2] Dr. Balázs Linda Szilvia: A zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálásának nehézségeiről. http://www.jogiforum.hu/hirek/27042, letöltve 2018.03.15. napján.
[3] Megjelent: Magyar Közlöny 2003/151.
[4] Megjelent: Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2010/1.
[5] Vht. 140/B. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai részére a végrehajtó valamennyi szükséges tájékoztatást - ha nem ismert más cím - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, illetőleg az ingatlanügyi hatóság által közölt címre küldi meg.
(2) A tájékoztatás megtörténtéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) bekezdésben megjelölt címre történő kézbesítéshez fűződnek, az eljárás folytatásának nem akadálya az, ha e címre történt kézbesítés sikertelen.
[6] Dr. Simon Károly László: A végrehajtás foganatosításának gyakorlati problémái a bírósági gyakorlat tükrében. Jegyzet, második átdolgozott kiadás, 2013. 8. o.
[8] Vht. 140/A. §.
[10] Vht. 50. § (1) bek.
[11] A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.).
[12] Vht. 114/A. § (3) A végzésnek tartalmaznia kell:
a) a zálogjogosult és az adós adatait,
b) az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,
c) a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,
d) a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,
e) a zálogtárgy adatait,
f) a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a MOKK-nál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.
[13] BDT 2013.2940. Megjelent: Bírósági Döntések Tára 2013/6/106.
[14] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.).
[15] 1357/B/2008. számú AB határozat. Közjegyzői Jogtár, Complex Kiadó.
[16] Dr. Simon Károly László: i.m. 17. o.
[17] Kapa Mátyás: Ha az adós nem fizet. második, átdolgozott kiadás, HVG-ORAC, Budapest, 2012. 54. o.
[18] Dr. Kovács-Hegedűs Vera: A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba. http://profuturo.lib.unideb.hu/file/4/5698c2c27cde5/szerzo/Pro_Futuro_2015_2.139-158.pdf, letöltve 2018.03.15. napján, 152. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes.
Visszaugrás
