A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság előtt indult eljárásban az irányadó tényállás szerint a peres felek kölcsönszerződést kötöttek, amelynek alapján a felperes, mint hitelező CHF alapú kölcsönt nyújtott az alperesnek személygépkocsi megvásárlásához. A kölcsönszerződés biztosítékaként, a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek szerint a felek a felperes javára vételi jogot alapítottak a kölcsönnel finanszírozott gépjárműre. A vételárat, amelyen a vételi jog gyakorlásával a felperes a gépjárművet megveszi, a kölcsönszerződés a "vételi jog gyakorlásának napján érvényes, az EUROTAX értékelésével meghatározott vételi ár 75%-ában" határozza meg, az ÁSZF-ben meghatározott egyéb feltételekkel".
Az alperes a kölcsön szerződésszerű törlesztését elmulasztotta, ezzel a kölcsönszerződést megszegte. Az alperes szerződésszegésére alapítottan a felperes a kölcsönszerződést az alpereshez intézett írásbeli nyilatkozatával felmondta. A felperes ugyanezzel a nyilatkozattal élt a kölcsönszerződésben kikötött vételi jogával. E nyilatkozat a gépjármű vételárát összegszerűen meghatározva, azt a vételi jog gyakorlásának időpontja szerinti EUROTAX ár 75%-ában rögzítette. Az alperes a gépjárművet a felperesnek átadta. A felperes a gépjárművet előzetes szakértői értékelést követően a Prakti-Car Kft. részére értékesítette. A felperes ezt követően elszámolást készített, amelynek keretében megállapította az alperessel szemben fennálló, a kölcsönszerződés megszegéséből eredő követelésének összegét, és ezt csökkentette a biztosítéki célú vételi jogának gyakorlásával, az alperessel, mint eladóval szemben keletkező vételár fizetési kötelezettségével. A felperes, a módosított keresetében meghatározott tételek szerint a kölcsönszerződés felmondása miatt felmerült költség megtérítése iránti igényből, az elszámolásig felmerült késedelmi kamat követeléséből, a kölcsönszerződés alapján járó kamatkövetelésből, az árfolyam különbözetből és a meg nem fizetett kölcsöntőke iránti követelésből álló követelést állapított meg alperessel szemben, amelyet az ügyben tartott tárgyaláson becsatolt számlákkal is igazolt. A felperes a követelést a kölcsönszerződés irányadó általános szerződési feltételeiben meghatározottak szerint csökkentette a kölcsönszerződés megszűnését követően általa történt újraértékesítés szerinti vételár összegében megállapított opciós árral, amely az elszámolás szerint bekövetkezett értékesítés vételárával volt azonos. A felperes módosított keresetével az alperest a felperes követelése és a felperes által megállapított (és beszámított) opciós ár különbözete, és annak járulékai megtérítésére kérte kötelezni, e mellett a költségekben marasztalni.
A felperes követelése csak részben alapos.
A Választottbíróság a felperes előadása és a felperes által becsatolt okiratok alapján tényként állapította meg, hogy a felperesnek az alperessel szemben a felek között létrejött kölcsönszerződés alperes általi nem teljesítéséből fakadó követelése keletkezett. A Választottbíróság tényként állapította meg azt is, hogy a felperes a vételi jogának gyakorlásáról szóló nyilatkozatot közölte az alperessel és adásvételi szerződés jött létre a felek között a kölcsönnel finanszírozott gépjárműre. Ebből eredően az alperesnek vételár-követelése keletkezett a felperessel szemben, amely vételár-tartozással a felperes csökkentette az alperessel szemben támasztott követelését. A Választottbíróság álláspontja szerint azonban a felperes az opciós ár meghatározása során nem hivatkozhat a perbeli kölcsönszerződésre irányadó felperesi általános szerződési feltételekben meghatározott opciós árképzésre, mert azok a Ptk.-nak a szerződés megkötésének időpontjában hatályos 205. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezése alapján nem váltak a szerződés részévé.
Az opciós vételár meghatározása során a felperes által hivatkozott, a perbeli kölcsönszerződésben és a kölcsönszerződésre irányadó felperesi általános szerződési feltételekben meghatározott, a biztosítéki célú vételi jogot alapító és a vételi jog gyakorlása során irányadó opciós árat meghatározó rendelkezések előre kidolgozott szerződési kikötések, amelyeket a felperes több szerződés megkötése céljából, egyoldalúan, az alperes közreműködése nélkül előre meghatározott. Ezért a Ptk.-nak a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos, irányadó 205/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a perbeli kölcsönszerződésben és a kölcsönszerződésre irányadó felperesi általános szerződési feltételekben foglalt szerződési kikötések általános szerződési feltételnek minősülnek. Ezek a szerződési kikötések az opciós ár meghatározására kétmozzanatos árképzést határoznak meg. Az árképzés első "lépcsőjét" a kölcsönszerződés határozza meg azzal, hogy az opciós vételárat a vételi jog gyakorlásának időpontjában érvényes EUROTAX értékelés 75%-ában rögzíti. Az árképzés második "lépcsőjét" a kölcsönszerződésre irányadó felperesi általános szerződési feltételekben foglalt szerződési kikötések rögzítik azzal, hogy az EUROTAX értékelés szerinti vételár 75%-ában meghatározott vételár - amelyre a kölcsönszerződés is utal - még nem a végleges opciós ár, a végleges opciós árat a gépjármű újraértékesítése során elért tényleges vételár határozza meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
