Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának igen lényeges eleme annak meghatározása, hogy milyen tartalmi keretek között mozogjon a kódex: milyen viszonyokat vonjon szabályozási körébe, s melyeket hagyjon ki, akár jellegüknél, az igényelt szabályozási módszernél fogva, akár pedig azért, mert technikai megfontolásokból nem férnek bele a törvénykönyvbe. Ennek a kérdéskörnek a tárgyalása kezdődött meg a polgári jog és a kereskedelmi jog viszonyáról lefolytatott vitával, amelyben az a döntés született, hogy a Kodifikációs Bizottság egységes Polgári Törvénykönyv tervezetét fogja kidolgozni. Ezzel azonban a kódex határainak kijelölése korántsem fejeződött be. Egy sor olyan további kapcsolódási pontot kell megvizsgálni, ahol hasonlóképpen felmerülhet a polgári jogias szabályozás lehetősége, s ennek folyományaként a Polgári Törvénykönyvben való szabályozás, de alternatívaként szóba jöhet az elkülönült szabályozás is. Különösen azokon a jogterületeken elkerülhetetlen ez a vizsgálódás, ahol történetileg is kimutatható, hogy korábban a polgári jogi szabályok között megjelenő, onnan kiszakadt, önállósodott, de azért az anyajogággal még mindig viszonylag szoros kapcsolatot tartó joganyagról van szó. Ezeken a területeken szinte természetszerűleg vetődik fel a kérdés, hogy azok a társadalmi, gazdasági, esetleg jogi, jogrendszertani okok, amelyek a viszonylagos önállósodáshoz vezettek, még a mai napig is változatlanul fennállnak-e, esetleg megerősödtek-e oly mértékig, hogy a kiszakadt joganyag további elkülönült szabályozása, esetleg éppenséggel az elkülönülés erősítése indokolt, vagy éppen ellenkezőleg, a polgári jogi szabályozáshoz való közelítésük, bizonyos fokú reintegrációjuk kívánatos.
E gondolat jegyében a Kodifikációs Szerkesztőbizottság 1999. december 14-i ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a polgári jogi kodifikáció hogyan kezelje a munkajogi viszonyokat. A vita alapját három kodifikációs tanulmány képezte: dr. Radnay József "A Ptk. és a munkajog kapcsolata, különös tekintettel a magyar jogra" című, a Polgári Jogi Kodifikáció I. évfolyamának 1. számában megjelent tanulmány, továbbá dr. Kiss Györgynek és dr. Prugberger Tamásnak azonos címmel írt tanulmányai: "Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni munkaszerződésekre". (Dr. Kiss György tanulmánya lapunk e számában, dr. Prugberger Tamás írása egy későbbi számban jelenik meg.) A szerkesztőbizottság ülésén a bizottság tagjain kívül részt vettek a megvitatott tanulmányok szerzői és dr. Pál Lajos, a Munka Törvénykönyvének (Mt.) felülvizsgálatáért felelős Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára is.
A vita három nagy kérdés körül bontakozott ki:
1. A munkajogi szabályozás jelenlegi tárgyát képező viszonyok besorolhatók-e a magánjogi vagy polgári jogi szabályozás tárgykörébe, s a polgári jogi szabályozással javítható-e a jogi szabályozás hatékonysága?
2. Ha a polgári jogi szabályozás indokolt, akkor annak a Polgári Törvénykönyvben kell-e történnie, vagy a polgári jogi elvek alapján, de a kódexen kívül helyezendők el a szabályok?
3. A munkaviszonyoknak a Ptk.-ban való szabályozása esetén szükség van-e az általános polgári jogi szabályoktól eltérő szabályozásra, s ha igen, akkor ennek milyen területre kell kiterjednie, s milyen tartalommal?
Ad 1. A tanulmányok szerzői és a vita résztvevői is abból a tényből indultak ki, hogy jelenleg a munkajogi szabályozás nem egynemű viszonyokra terjed ki: keverednek benne az egyéni és kollektív munkaviszonyok, a magánjogi és a közjogi elemek. Kérdéses lehet egyik oldalról, hogy egy ilyen vegyes tartalmú és módszerű szabályozást teljes egészében magába olvaszthat-e a Ptk., másik oldalról viszont az a kérdés sem kerülhető meg, hogy a jelenleg egységes munkajogi szabályozás elemeire bontható-e anélkül, hogy a szabályozás koherenciája és hatékonysága sérelmet szenvedne.
Szinte egyöntetű vélemény volt az, hogy a modern piacgazdasági viszonyok mellett a munkaszerződésen alapuló egyéni munkaviszonyok szabályozását közelíteni kell a polgári jogi szabályozáshoz, vagyis az egymás mellé rendelt, egyenjogú felek áruviszonyainak megfelelő elvek szerint kell meghatározni az alapvető szabályokat. A munkaviszony sajátosságainak megfelelő eltérő szabályokat, amelyek garanciális korlátozásokat, tilalmakat jelentenének, szintén a polgári jog keretében lehet rögzíteni, hiszen a speciális helyzetben lévő, adott esetben gyengébb fél jogi eszközökkel való védelme nem idegen a polgári jog rendszerétől és módszereitől.
Nem vonható azonban a polgári jogi szabályozás alá a munkajognak az a része, ami éppen nem a magánautonómia körébe tartozó viszonyokat, hanem kollektív munkajogi viszonyokat szabályoz, illetve a munkajog közjogi jellegű szabályozása, ezek ugyanis sem tematikailag, a szabályozott társadalmi viszonyok körét illetően, sem pedig a jogi szabályozás módszerét illetően nem illeszthetőek a polgári jogi szabályozáshoz. Ezzel kapcsolatban egyébként dr. Prugberger Tamás utalt arra, hogy a svájci mintát alapul véve még az sem lenne kizárt, hogy a kollektív munkaszerződések jogát az egyéni munkaszerződésre vonatkozó joganyaggal együtt a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.
Ad 2. A vita résztvevői közötti összhang már korántsem volt egyértelmű, amikor a fenti elvi jellegű kérdésen túllépve annak kodifikációs leképezéséről volt szó. Dr. Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője szerint a lényeg valójában az, hogy erősíteni kell a polgári jogi eszmék érvényesülését a munkaviszonyok szabályozásában, s minden további kérdést technikai jellegűnek kell tekintenünk. Ezzel a nézettel csengett össze dr. Radnay József véleménye, aki szerint az igazi előrelépést az jelentené, ha az egyéni munkaszerződés a Ptk. általános szerződési szabályainak hatálya alá kerülne, s ehhez képest közömbös, hogy a részletes szabályok, vagyis a munkaszerződésre vonatkozó különös szabályok a Ptk.-ban vagy az Mt.-ben kerülnek leírásra.
Ezzel szemben többen utaltak arra, hogy itt nem csupán kodi-fikációs technikáról van szó, hanem sokkal többről. Dr. Gadó Gábor igazságügyi minisztériumi helyettes államtitkár véleménye szerint az egyéni munkaszerződésen alapuló munkaviszonynak a Munka Törvénykönyvében történő szabályozása - még ha ez a polgári jogi elvek figyelembevételével történne is - nem lehet azonos a Ptk.-beli szabályozással. A szabály elhelyezése ugyanis már önmagában is állásfoglalást jelenthet abban a kérdésben, hogy mit tekintünk a jogviszony lényegének. Dr. Vékás Lajos utalt arra, hogy az nagy eredmény lenne, ha a Ptk. egész általános szabályrendszerével a munkaszerződés mögé állna, ám ez nem csak technikai kérdés, hiszen ha a részletszabályok külön jogszabályban kerülnek megfogalmazásra, akkor az általános elvek érvényesülése kevésbé biztosítható a munkaszerződésekkel kapcsolatban. Utalt még arra is, hogy a Ptk.-beli szabályozás esetén az egyéni munkaviszony szabályozása kevesebb szeszélynek, esetlegességnek lenne kitéve, hiszen a polgári jogi viszonyok ösz-szességét szabályozó kódex változtatásával szemben - éppen az egész kódexet átfogó és vezérlő elvek hatása miatt - nagyobb visszatartó erő érvényesülhet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
