1 A külföldi felperesek - egyebek mellett - adásvételi szerződéssel megvásároltak a magyar alperestől egy földterületet. Utólag szereztek tudomást arról, hogy ennek egyrészét az ingatlan-nyilvántartásban fel nem tüntetett súlyos használati korlátozások terhelik. E terület természetvédelmi területté nyilvánítása iránt három évvel korábban eljárás indult meg, ami még nem fejeződött be. Az alperes elmulasztotta a felperesek figyelmét a szerződés megkötésekor erre felhívni. Emiatt a Ptk. 306. §-ában meghatározott szavatossággal tartozik. A felperesek erre alapítva keresetlevelükben a Ptk. 370. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva a vételár megfelelő leszállítását követelik az alperestől.
Mivel a felperesek szándéka mezőgazdasági tevékenység folytatására irányult, ennek érdekében jelentős befektetéseket eszközöltek. A Természetvédelmi Hatóság a szerződéskötést két hónappal követően hozott határozata megtiltotta a "gyep" művelési ággal nyilvántartott terület felszántását és a gyeptakaró bárminemű bolygatását. Emiatt a felperesek által a földingatlan termővé tétele érdekében végzett eszközvásárlások jelentős mértékben feleslegesekké váltak. A felperesek emiatt keresetlevelükben a vételár-leszállításon túl közvetlen és közvetett káraik, valamint a Ptk. 310. §-a alapján elmaradt vagyoni előnyeik megtérítését követelték. Hivatkoztak a felperesek arra is, hogy az alperes a Ptk. 367. §-ának (1) bekezdése alapján őt terhelő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget és ezzel lett okozójává a felpereseket ért károknak.
2. Az alperes védekezésében a kereset túlnyomó részét képező vételár-csökkentési igény kapcsán előadta, hogy a felperesek a szerződés megkötése előtt soha nem közölték vele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban "gyep"-ként feltüntetett földön gabonatermesztést kívánnak folytatni, vagyis, hogy a terület művelési ágának megváltoztatását kívánják. Ilyen vonatkozásban az adásvételi szerződés semmiféle kikötést nem tartalmaz, az alperes csupán a szolgáltatott dolog szerződéskötéskor meglévő tulajdonságait szavatolta. Ennek folytán a felperesek szavatossági igényeinek nincsen meg a jogalapjuk.
Az alperes a felperesek egyéb kereseti követeléseit nem vitatta, de előadta, hogy ezekre nézve a felperesek kielégítést szerezhetnek abból az összegből, amit az alperes visszahagyott a társaságok bankszámláján azzal a rendeltetéssel, hogy abból az időközi fizetési kötelezettségeket teljesíteni lehessen.
A Választottbíróság ítéletében azt állapította meg, hogy az alperes nem követett el hibás teljesítésben megnyilvánuló szerződésszegést és így nem tartozik a felperesekkel szemben szavatossággal (Ptk. 305. §).
Ezt a Választottbíróság arra alapítja, hogy a felperesek tudták, illetve az ingatlan-nyilvántartásból tudniuk kellett, hogy a megvásárolt földterületnek a perben érintett része "gyep" művelési ágba tartozik, amit legelőként, illetve kaszálóként szoktak hasznosítani. Sem a szerződéskötést megelőzően, sem magában a szerződésben nem jelezték, hogy a tulajdonukba kerülő területen haszonnövények termesztésével kívánnak foglalkozni és hogy az átalakítás kapcsán jelentős befektetéseket (gépek, anyagok vásárlása) óhajtanak eszközölni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
