A Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport 2018. március 22-23. között rendezett nemzetközi konferenciája a közép-európai térség reformhullámai köré szerveződött. A résztvevők az állam- és jogrendszer modernizációját vizsgálták olyan országokban, amelyek a Habsburg Birodalom, illetve később az Osztrák Magyar Monarchia területéhez tartoztak, vagy amelyekben ezen túl a Monarchia hatása érezhető volt. Ennek jegyében a magyar előadók mellett lengyel és japán kollégáink ismertették kutatásukat abban a vonatkozásban, hogy milyen befolyással bírt anyaországukra az osztrák jogalkotás. Az előadások nyelve a német és az angol volt, ugyanezen nyelveken a legtöbb, a konferencián elhangzott kutatás olvasható tanulmány formájában a Journal on European History of Law folyóirat 2/2018-as számában.
A konferencia első napja a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) székházában zajlott. Megnyitó beszédében Herger Csabáné, a Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport vezetője bemutatta a Kutatócsoport addigi tevékenységét, majd "Történeti jogösszehasonlítás Közép-Európában" ("Historische Rechtsvergleichung in Mitteleuropa")[1] című előadásában arról szólt, hogy miért lehetséges és kell a térség államainak jogtörténetét az összehasonlító módszer alkalmazásával vizsgálni. Ezt követően a délelőtt folyamán tudományos előadást tartott Prof. Dr. Andrzej Dziadzio (Jagello Egyetem, Lengyelország), Dr. Biró Zsófia doktorandusz (Pécsi Tudományegyetem), Prof. Dr. Dan Sato (Kyoto Egyetem, Japán) és Dr. Császár Kinga bíró, doktorjelölt (Pécsi Tudományegyetem).
Andrzej Dziadzio ("Die Schranken des ökonomischen Liberalismus in der Donaumonarchie. Der Fall des Gesetzes für Galizien über das Verbot der Ausbeutung" - "A gazdasági liberalizmus korlátai az Osztrák Magyar Monarchiában. A kizsákmányolás tilalmáról szóló galíciai törvény esete")[2] az Osztrák Magyar Monarchia részét képező Galícia vonatkozásában ismertette az uzsora tilalmának fejlődését a 19. században, kiemelve annak jelentőségét, hogy az uzsora első modern definíciójának megjelenése is ekkorra tehető. Biró Zsófia előadásában ("The foundational documents of the Austro-Hungarian compromise" -"Az osztrák-magyar kiegyezés alapvető dokumentumai") az osztrák-magyar kiegyezés közjogi kereteit vizsgálta, kitérve az annak alapjául szolgáló dokumentumok részletesebb elemzésére. Dan Sato ("Die Rechtsmodernisierung in Japan. Zum 150 Jahre Meiji" - "Jogi modernizéció Japánban. A Meiji-dinasztia 150 évére")[3] a Japánra gyakorolt európai hatások közül jelentős kapcsolódási pontokat fedezett fel az Osztrák Magyar Monarchia kapcsán, így például mind a magyar, mind az osztrák polgári perrendtartást alapul vették saját törvénykönyvük előkészítésekor. Császár Kinga ("Constitutional rights of women and the objectives of the Hungarian women's Movements (1867-1918)" - A nők alkotmányos jogai és a magyar női mozgalmak (1867-1918)")[4] előadásában vizsgálta az Osztrák Magyar Monarchia fennállása idején a női jogokkal kapcsolatban bekövetkezett változásokat, illetve az ezekre irányuló törekvéseket, amelyek ekkor elsősorban a választójog körül összpontosultak.
Március 23-án a konferencia folytatásának a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának Tanácsterme adott otthont. Változatos témájú előadások hangoztak el a nap folyamán Dr. Marian Malecki egyetemi docens (Jagello Egyetem, Lengyelország), Dr. Falus Orsolya egyetemi docens (Dunaújvárosi Egyetem), Dr. Marcin Kwiecien egyetemi docens (Jagello Egyetem, Lengyelország), Niklai Patrícia Do-
- 559/560 -
minika demonstrátor (Pécsi Tudományegyetem), Prof. Dr. Yuko Schimada (Kyoto Egyetem, Japán), Dr. Korsósné Delacasse Krisztina adjunktus (Pécsi Tudományegyetem), Dr. Piotr Michalik adjunktus (Jagello Egyetem, Lengyelország), Vincze Fanny Rose demonstrátor (Pécsi Tudományegyetem) és Dr. Herger Csabáné egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem) részéről.
A délelőtti előadások sorát kezdte Marian Malecki ("Archeolgy of Law in Poland" - "A jog régészete Lengyelországban")[5], aki Galíciában található jogi kultúrtörténeti emlékeket mutatott be részletesen, így például szobrokat, épületeket, amelyeken a Habsburg Monarchia modernizációs intézkedései is jól nyomon követhetőek. Falus Orsolya ("Religious Tolerance in Hungary in the 16th Century. Intentions and Legislations of the Habsburg and the Ottoman Houses, that Ultimately Resulted in a Legal Modernization" - "Vallási tolerancia Magyarországon a 16. században. A Habsburg és az Oszmán házak törekvései és jogalkotása, amelyek jogi modernizációt eredményeztek")[6] előadásában rámutatott, hogy a vallási pluralizmus jellemezte közép-európai területeken az Oszmán Birodalom hódítása hogyan hatott a vallásszabadság későbbi megteremtésére, valamint miként élhettek együtt viszonylagos békében iszlám és keresztény felekezetek a török uralom idején. Marcin Kwiecien ("Versuchen der Verfassungsreformen in Ländern der Habsburg Monarchie in der 2. Hälfte des 18. Jahrhunderts. Verfassungsentwürfe von Peter Leopold für den Großherzogtum Toskana und "Charta Leopoldina" für Galizien" - "Alkotmányos reformokra tett kísérletek a Habsburg Monarchia országaiban a 18. század 2. felében. Péter Lipót toszkán nagyherceg alkotmánytervezete és a galíciai Charta Leopoldina")[7] a modernizáció kérdését alkotmányjogi szempontból közelítette meg, összehasonlítva I. Péter Lipót toszkán nagyherceg alkotmányozói törekvését és egyéb intézkedéseit (igazságszolgáltatás, közigazgatás, büntetőjog, állam-egyház viszony reformja) a galíciai nemesség alkotmányozó tevékenységével. Niklai Patrícia Dominika ("Durchführung des Volksunterrichtsgeseztes im Komitat Baranya nach 1868" - "A népoktatási törvény végrehajtása Baranya megyében 1868 után")[8] az Osztrák Magyar Monarchia létrejöttét követően megalkotott magyar népoktatási törvény rendelkezéseit vizsgálta a felekezeti és állami iskolák vonatkozásában, különös tekintettel a törvény helyi fogadtatására és végrehajtására Baranya megyében.
A második nap délutáni szekciójának első előadójaként Yuko Schimada ("Historische Entwicklung der japanischen Arbeitspraxis" - "A japán munkajog történeti fejlődése")[9] a japán munkajog fejlődésére gyakorolt külföldi hatásokat vizsgálta, választ keresve arra a kérdésre, hogy vajon hagyott-e nyomott az amerikai és német befolyáson kívül más európai ország ezen a területen. Korsósné Delacasse Krisztina ("Der Betrug in der ungarischen Strafrechtskodifikation" - "A csalás a magyar büntetőjog kodifkációjában")[10] előadásában a csalás tényállását vizsgálta, figyelmet fordítva annak megjelenésére a magyar büntetőjogi kodifikáció folyamatában, illetve összehasonlítva e vonatkozásában II. József büntető törvénykönyvét (Sanctio Criminalis Josephina) és a magyar Codex Criminalis tervezetet. Piotr Michalik ("A disgrace to British legislation"? - The Marriage Act of 1836 and the Introduction of Civil Marriage in England" - "A brit törvényhozás szégyene? - Az 1836. évi Házassági törvény és a polgári házasság bevezetése Angliában") rámutatott, hogy a modernizáció folyamatában Anglia modellértékű megoldásokkal vette ki a részét; a házasságkötés formai kellékeit 1754-ben szabályozták először oly módon, hogy az azok be nem tartásával kötött házasság nem csak tilos, de érvénytelen is lett, majd 1836-ban a házassági jog szekularizálását is megvalósították a polgári házasságkötés bevezetésével. Vincze Fanny Rose ("The American constitutional thoughts' impact on the Hungarian public law culture in the 19th century" - Az amerikai alkotmányos gondolatok hatása a magyar közjogi kultúrára a 19. században") a modernizáció jogfilozófiai hátterét vizsgálta Magyarországon, ennek során a hangsúlyt az amerikai hatás feltárására helyezte, amelyet a tengerentúli jogi kultúra gyakorolt a magyar politikusokra, írókra. Herger Csabáné ("Die Bedeutung des vertraglichen ehelichen Güterrechts in der Modernisierung des ungarischen Privatrechts" - "A szerződéses házassági vagyonjog jelentése a magyar magánjog modernizációja során")[11] a házassági vagyonjogi szerződések jelentőségét vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy volt-e illetve milyen szerepe volt e szerződéseknek a magyar
- 560/561 -
magánjog fejlődésében abban az időszakban, amikor kodifikált jog a rövid ideig hatályban lévő Osztrák Polgári Törvénykönyvön kívül nem állt rendelkezésre hazánkban.
A kétnapos rendezvény remek alkalmat szolgáltatott arra, hogy egy témát - nevezetesen a modernizáció folyamatát, annak előzményeit és következményeit - különböző vonatkozásaiban megközelítve szakmai viták alakuljanak ki, ismeretségek köttessenek és legfőképpen ismertessük és megismerjük egymást kutatásait. Mindezt színesítette a résztvevők látogatása a siklósi várba, valamint a Szepessy Ignác utcai Klimo Könyvtárba, ahol történeti jelentőségű dokumentumokat, könyveket tekinthették meg. ■
JEGYZETEK
[1] Herger Csabáné: "Das Unterschiedliche und das Verbindende". Konferenz der Dezső-Márkus-Forschungsgruppe für Vergleichende Rechtsgeschichte in Pécs (22.-23. März 2018). Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 212-215. o.
[2] Dziadzio, Andrzej: Vertragsfreiheit in der Donaumonarchie. Das Gesetz für Galizien über das Wucherverbot. Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 216-222. o.
[3] Sato, Dan: Die Rechtsmodernisierung in Japan. Unter besonderer BErücksichtigung der mitteleuropäischen Einflüsse. Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 260-265. o.
[4] Császár Kinga: The Constitutional Rights of Women and the Objectives of the Hungarian Women's Movements (18671918). Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 273-275. o.
[5] Malecki, Marian: Transformations of the Habsburg Monarchy Based on Relics of Legal Culture in Galicia. Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 247-255. o.
[6] Falus Orsolya: The Antecendents of Civil Modernization. A Historical Example of Freedom og Religion during the Turkish Occupation in Hungary. Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 236-239. o.
[7] Kwiecien, Marcin: Habsburgische Verfassungsentwürfe vom Ended es 18. Jahrhunderts. Das Großherzogtum Toskana und die galizische Charta Leopoldina. Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 266-272. o.
[8] Niklai Patrícia Dominika: Die Modernisierung des Volksunterrichts in Ungarn. Umsetzung des Gesetzes über den Volkunterricht im Komitat Baranya nach 1868. Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 231-235. o.
[9] Schimada, Yuko: Modernisierung der japanischen Beschäftigungspraxis. Hatte der Westen einen Einfluss darauf? Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 256-259. o.
[10] Korsósné Delacasse Krisztina: Der Betrug in der ingarischen Strafrechtskodifikation an der Schwelle des 19. Jahrhunderts. Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 240-246. o.
[11] Herger Csabáné: Die Bedeutung des vertraglichen ehelichen Güterrechts in der Modernisierung des ungarischen Privatrechts. Journal on European History of Law 2018. Vol. 9/2018 No. 2. 223-230. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató, PTE ÁJK.
Visszaugrás
