A gyermekpornográfia vitatott jogi jelenségnek számít, amely súlyosan sérti a gyermekek jogait. Egy olyan bűncselekményről van ugyanis szó, amely a gyermekek szexuális - és akár kereskedelmi - célú kizsákmányolását jelenti. A gyermekpornográf felvételek terjesztése nagyon gyakran visszafordíthatatlan kárt képes okozni a gyermekek testi és lelki fejlődésében. A mai információtechnológiai fejlettség következtében azonban még súlyosabb következményekkel is járhat, hiszen a felvételek még hosszú évekkel később is elérhetők maradnak. A modern technológia azt is lehetővé teszi, hogy újfajta előállítási módszerek terjednek el, amelyekkel az elkövetők a gyermekpornográfiát tiltó szabályok kijátszására tesznek kísérletet.
Az Igazságügyi Minisztérium adatai alapján az internet elterjedését megelőzően az 1980-as évekre az Egyesült Államokban szinte teljesen megszűnt a gyermekpornográf tartalmak kereskedelme, mivel szinte lehetetlen volt azt anonim módon elkövetni. Ezt követően azonban a tendencia megfordult, és a cselekmények számának növekedése az évi 150%-ot is elérte, nem kis részben az internet nyújtotta anonimitásnak köszönhetően. Ráadásul az új környezet globálissá tette az ilyen felvételek cseréjét.[2]
A gyermekpornográfia nem tekinthető új jelenségnek, már az 1960-as években is jelen volt, ennek ellenére még sincs nemzetközileg elfogadott fogalma, meghatározása államonként eltér. Léteznek nemzetközi minimumstandardok, amelyek megfogalmaznak egy szilárd jogi alapot az ilyen típusú magatartások büntetésére és az elkövetők felelősségre vonására vonatkozóan. Kérdés azonban, hogy mindez elegendőnek tekinthető-e.
A tanulmányunk elsősorban az online gyermekpornográfia büntető anyagi és eljárásjogi kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel a jelenség változásaira és a digitális elkövetési környezetből eredő kihívásokra.
A gyermekkor egy átmeneti és múló állapot, amelyet a gyermek maga után hagy, miután idősebbé válik és halad a felnőttkor felé. A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képek azonban sokáig az online környezetben elérhetők, sőt a felnőtté válásukat követően is még terjeszthetők, cserélhetők, eladhatók és megvásárolhatók. Az online terjesztés lehetővé teszi, hogy a képek, illetve felvételek különböző országokban is hozzáférhetővé váljanak akár a későbbiekben is. Mivel a gyermekpornográfiát ábrázoló felvételek birtoklása számít bűncselekménynek, ezért az, hogy az adott gyermek már felnőtté vált nem jelenti azt, hogy az őt ábrázoló felvétel már nem számít tiltottnak.
Fokozott figyelmet kell szentelni arra, hogy a gyermek terminológiáját hogyan kell használni, különös tekintettel az online szférára. A gyermek szexuális kizsákmányolással és bántalmazással (sexual exploitation and abuse) szembeni védelme nem csökkenthető azért, mert az a gyermek online tevékenységéhez kapcsolódik.[3] A korhatár megállapítása egy vitatott kérdés a gyermekek esetében. A nemzetközi dokumentumok többsége egységesnek tekinthetők az életkort illetően, de kisebb eltéréseket mutatnak. Az 1989-es Gyermekek Jogairól Szóló ENSZ Egyezmény[4] vonatkozásában a gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, de ez alól kivételt biztosít, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok értelmében a nagykorúságát már korábban eléri. A Budapesti Egyezmény[5] pedig a gyermek helyett a kiskorú fogalmát használja. Az Egyezmény szerint kiskorúnak minősül az a személy, aki még nem töltötte be 18. életévét, de az aláíró felek alacsonyabb korhatárt is meghatározhatnak, amely azonban nem lehet kevesebb a 16. életévnél.
A Lanzarote Egyezmény[6] értelmében pedig a gyermek minden 18 éven aluli személy és kivétel alkalmazását nem engedélyezi. A 2011/92/EU számú irányelv[7] értelmében gyermeknek minősül bármely 18 évesnél fiatalabb személy és kiegészül a beleegyezési korhatár fogalmával is, amely azon életkort jelenti, amely alatt a nemzeti joggal összhangban tilos a gyermekkel folytatott szexuális tevékenység. Ezek alapján megállapítható, hogy a gyermeknek nemzetközi jogi meghatározása általánosan a 18. életévhez kötött, de az egyezmények egy része eltérést enged, amelyből adódóan az egyes országokban szabályozási különbözőségek mutatkozhatnak. Jogi szempontból fontos lenne az egységes "gyermek" definíció, ezáltal egyértelműen meghatározható lenne, hogy milyen tartalom vagy anyag minősül gyermekpornográfiának és hatékonyabban tudnának fellépni globálisan e bűncselekménnyel szemben. Külön érdekesség, hogy a német büntetőjog a 14 év alattiakra vonatkozó gyermekpornográfiát és a 14 év felettieket, de még a 18 év alattiakat érintő fiatalkorú pornográfiát különböztet meg.[8]
Számos országban a gyerekek már a 18. életévük betöltését megelőzően szexuális cselekményt folytatnak, és ebből a szempontból nem lehet egy 7 éves gyermeket és egy 17 évest egyenlően kezelni. A különböző nemzeti jogokban nincs összhang a szexuális beleegyezési korhatár és a sértetti életkor között a gyermekpornográfia esetében. Az európai országok többségében a harmonizált szabályozásnak köszönhetően a 18. életévét be nem töltött személyekről készült ilyen jellegű tiltott felvétel bűncselekménynek minősül - amelyet a magyar 2012. évi C. törvény (Btk.) is követ -, míg például a szexuális beleegyezési korhatár nagyobb eltéréseket mutat országonként: Magyarországon a 14. életévhez[9], Spanyolországban a 13.-hoz, Németországban és Belgiumban a 16. életév betöltéséhez kötött. Mindenképpen szükség lenne egy nemzetközi vagy legalább európai szintű konszenzusra az említett életkorok közelítésére vonatkozóan.[10]
További kérdést vet fel, hogy a magyar Polgári Törvénykönyv 2:10. §-a értelmében a kiskorú 16 évesen házasságot köthet gyámhatósági engedéllyel és ezzel nagykorúvá válik. A hatályos gyermekpornográfia tényállása azonban nem kiskorúról, hanem 18. életévét be nem töltött passzív alanyról szól, ezért a házasságban lévők egymásról, még beleegyezés esetén sem készíthetnek olyan felvételt, amelyen a szereplő házastárs 18 év alatti. Ezzel szemben például az Egyesült Királyságban büntetlenséget biztosítanak az élettársi vagy házastársi kapcsolat fennállása esetén, de harmadik fél által készített felvételnél már nem érvényes ez a büntetlenségi klauzula.[11]
A gyermekeket érintő fogalmak esetében eltérő megközelítések jellemzőek államonként, nincs ez másképpen a gyermekpornográfia esetében sem, hiszen a meghatározása függ az adott ország erkölcsi, vallási, társadalmi, gazdasági és kulturális tényezőitől és jelentős eltérések adódhatnak jogrendszerenként. Ezért szükség lenne
- 32/33 -
az együttműködés elősegítése érdekében, hogy egy egységes fogalomhasználat elfogadottá váljon nemzetközi szinten. Az Europol és Interpol elutasítja a gyermekpornográfia fogalmának a használatát, helyette a gyermek szexuális bántalmazását vagy kizsákmányolását ábrázoló anyag (child sexual abuse material vagy child sexual exploitation material) szakkifejezést használják, mert sokkal pontosabban tükrözi a súlyosságát és a valós természetét a tartalomnak és kétségbe vonja azokat az elképzeléseket, amelyek szerint az ilyen magatartások a gyermek beleegyezésével végrehajthatók.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
