A bíróságokhoz 1994-ben benyújtott csődkérelmek aránya tekintetében Budapest áll az élen 42 százalékkal. A fővárost Pest megye követi 12 százalékkal, majd 5 százalékkal Heves, 4-4 százalékkal Komárom-Esztergom, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, 3-3 százalékkal Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, 2-2 százalékkal Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Nógrád, Fejér, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, 1-1 százalékkal pedig Zala, Veszprém, Vas és Tolna következik. A kilencvenes évek végi adatokkal nem érdemes összevetni a csődkérelmek megyei megoszlását, mert a csődök száma ekkor már országosan jelentéktelen.
A tendencia nem egyértelmű, de azért többé-kevésbé az a helyzet, hogy 1992-1994-ben a nyugati megyék voltak kedvezőbb helyzetben, s az iparosodottabb területek és a bányavidékek körzetében sokkal több csődeljárást folytattak le.
Ugyancsak 1994-ben a fővároson és Pest megyén kívül a legtöbb felszámolás iránti kérelem Baranya és Bács-Kiskun megyébe érkezett. A felszámolási kérelmek 36 százaléka a fővárosban, 8 százaléka Pest megyében, 5-5 százaléka Bács-Kiskunban és Baranyában, 4-4 százaléka Csongrádban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban, Komárom-Esztergomban, 3-3 százaléka Veszprémben, Szabolcs-Szatmárban, Nógrádban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Hevesben, Győr-Sopronban, Fejér, Vas megyében, 1-1 százaléka pedig Tolnában, illetve Zalában került benyújtásra.
2001-ben a felszámolások részaránya nőtt Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Be-reg és Zala megyékben, csökkent Komárom-Esztergom megyében és Budapesten, a többi megyében pedig csak kis mértékben változott. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség tekintetében 1992-1994-hez viszonyítva növekedett az elmaradott térségek hátránya az ezredforduló időszakában.
2003. január 1-jén a nemzetgazdaság egészében a működő és bejegyzési kérelem alatti gazdasági társaságoknak több mint a fele működik Budapesten (40,3 százalék) és Pest megyében (11,8 százalék). A cégjegyzékben regisztrált gazdasági társaságok megoszlási részarányában a Borsod-Abaúj-Zemplén megye (4,1 százalék), Bács-Kiskun megye (4,0 százalék) és Hajdú-Bihar megye (4,0 százalék) követi őket. A további sorrendben következik Győr-Moson-Sopron megye és Baranya megye (3,5-3,5 százalékkal), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (3,2 százalékos részvételi, megoszlási aránnyal).
A működő cégek számát és megoszlási részarányát tekintve a megyék tekintetében négyezer körüli gazdasági társaságot jelentő értékkel Nógrád megyében (1 százalék) van a legkevesebb cég regisztrálva, míg Vas megyében 1,7 százalék, Heves megyében 1,8 százalék és Békés megyében 1,9 százalék a cégek százalékos részaránya az ország egészéhez viszonyítva.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
