Hamza Gábor: "Nem akarunk csonka Európát..." Politikai, történelmi, jogi tanulmányok, cikkek és esszék, Elektra kiadóház, Budapest 2002.
E kötet Prof. Dr. Hamza Gábornak, számos monográfia, tanulmány, az európai magánjog fejlődéstörténetét bemutató,1 több nyelven napvilágot látott kézikönyv szerzőjének és az egyetemi oktatásban a communis opinio doctorum által mérvadónak tekintett, immáron nyolcadik kiadást megért római jogi tankönyv2 társszerzőjének az európai civilizációhoz és kultúrához, valamint az Európa-eszme és az európai identitás kérdésköréhez kapcsolódó írásaiból nyújt válogatást.3 Mit ért a szerző "Európa" alatt? Saját nézetét Hamza az előszóban a dantei Európa-képpel ütköztetve határozza meg: Dante számára az európai kontinens nem azonos a kulturális-vallási értelemben vett Európával, így tehát Konstantinápolyt és a görög-ortodox vallást követő Balkán-félszigetet nem számítja Európához, számára az európai egység jelképe az Itálián és a német területeken kívül az egész keresztény világot magába foglaló (Sacrum Romanum) Imperium.4 Akötet szerzője számára Európához tartozik valamennyi európai ország, sőt az európai hagyományok sok esetben figyelmet érdemelnek számos Európán kívüli ország esetében is; ezen európai hagyományok igen sokszínűek, ezért integrálhatja az ún. európai hagyomány a kontinens nyugati-latin és keleti-bizánci része között mindvégig fennálló ellentéteket. Különösen érvényes ez Magyarországra, ahol e két hatás ötvöződését a történelem folyamán mindvégig nyomon követhetjük.5
"Nem akarunk csonka Európát ... olyan Európát akarunk teremteni, amely a Kelet népeit is magába foglalja." A kötet címében a szerző Robert Schumann gondolatát idézi, akinek munkásságát és Magyarországhoz fűződő kapcsolatait a "Robert Schumann, az Európa-gondolat atyja" címet viselő tanulmányban mutatja be.6 Robert Schumann (1886-1963) az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó párizsi szerződés aláírása idején (1951. április 18.) francia külügyminiszter volt, s szintén külügyminiszterként írta alá Bonnban 1952. május 26-án az ún. Deutschlandver-tragot, amely Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint Franciaország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatait rendezte. 1952-ben Schumann ugyan távozni kényszerült a külügyminiszteri posztról, így az 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atom Közösséget létrehozó szerződés aláírásában már nem vehetett részt, ám az új Európáról szóló elgondolásai így is egyre ismertebbé és elfogadottabbá váltak.7 1953 és 1958 között sem szűnt meg kitartóan munkálkodni a közös Európa megteremtéséért, 1958-től 1960-ig pedig az Európa Parlament elnökévé választották; 1959-ben Karl Jaspersszel együtt Erasmus-díjban részesült. "Az egyesült Európa előképe a jövő egyetemes szolidaritásának" ? írja egy 1960-ból származó levelében, 1950. május 9-én tartott beszédében pedig kiemelte, miszerint "Európát nem lehet felépíteni egy nap alatt, sem valamely abszolút elsőbbséget élvező terv részeként; Európa a gyakorlat eredményein keresztül fog megvalósulni, melynek első lépése egy közös cél kijelölése".9 Robert Schumann több alkalommal, így 1930-ban, 1934-ben és 1935-ben is látogatást tett hazánkban, az utóbbi két alkalommal a francia nemzetgyűlés magyarbarát csoportjának tagjaként - látogatásai a korabeli, mérvadó francia sajtóban is kedvező fogadtatásra találtak. Látogatásaival egyértelműen bizonyságot tett amellett, hogy Magyarországot is az integrálódó Európa részének tekintette.10 A schumanni szellemiség kapcsán tesz említést Hamza Gábor a ius inter gentes fogalmát megalkotó Francisco de Vitoriáról, akinek gondolatához igen közel áll a schu-manni societas perfecta eszméje, "amelyben minden olyan eszköz rendelkezésre áll, amely alkalmas a közös cél, adott esetben az európai államok polgárai jogának, anyagi jólétének (bonum commune) és szellemi javakban való gyarapodására, illetve gyarapítására".11
A kötetben másodikként közzétett, "Cicero állambölcseletének aktualitása és európaisága" címet viselő tanulmányban a szerző a De oratore,12 a De re publica és a De ojficiis13 hármasságán nyugvó cicerói államelméletet14 teszi vizsgálódásának tárgyává; e művek közül különleges figyelmet szentelvén a De re publicának.15 A dialógus formájában írott De re pub-licában16 Cicero az ideális államformát, az optimus status rei publicaet kívánja meghatározni, s az egyes államformákat taglalván arra a meggyőződésre jut, miszerint az ideális államformát maga Róma, a libera res publica valósította meg. Róma államrendje ugyanis - amint ezt számos antik történetíró, így például Dionysius Halicarnassensis, Plutarchos, Cassius Dio és Tacitus is megállapították - a mikté politeián, a kevert alkotmányon nyugszik,17 ami ideális mértékben ötvözi a monarchikus, az arisztokratikus és a demokratikus elemeket. A De re publica megalapozottsága többszörös, hiszen nem csupán a korabeli irodalomba - Cicero történelmi példái során huszonkilenc latin és százhuszonhét görög auctorra hivatkozik -, hanem a hagyományos római értékrendbe - legitimációs célzattal számos alkalommal utal Róma alapítására és az alapítás szakrális mozzanatához18 szervesen kapcsolódó auc-toritas, lex, traditio és religio fogalmakra19 - való beágyazottsága megkérdőjelezhetetlen. A római hagyományokhoz történő ezen visszatérés a corpus Cicero-nianumban a későbbiekben nagy hatást gyakorolt a konzervatív gondolkodókra, ugyanakkor liberális vonásnak tekinthetjük azon tételét, miszerint születésénél fogva, társadalmi és jogi statusától függetlenül egyenlő,20 valamint a zsarnokság feltétlen elutasítását: "Ki tudta volna tehát azt21 akkor államnak, azaz a nép ügyének nevezni, amikor mindenki egyetlen férfinek volt alávetve és nem létezett sem a jog közös köteléke, sem pedig annak a közösségnek az egyetértése és társulása, amely maga a nép? ... Ahol tehát tyrannus van, ott nem egy romlott államról van szó, miként ezt már tegnap mondottam, hanem miként azt most már a megfontolás mondatja velünk, egyáltalán nem is létezik semmiféle állam."22 A cicerói állambölcselet hatástörténetének vizsgálata során számos, az európai szellemtörténetet markánsan formáló szerzőnél fedezhető fel Cicero befolyása; a reneszánsz auctorai közül kiemelhető Petrarca, Salutati, Niccoli, Bracciolini és Macchia-velli, a XVII. század filozófusai közül Grotius, Hobbes és Lock, a XVIII. század gondolkodói közül Voltaire, Montesquieu, Diderot, Rousseau, Burke, Hume és Adam Smith. A Drumann és Mommsen által igen sötétre festett és elsősorban a Caesarral szembeni23 kontrasztra koncentráló Cicero-portrét Zielinski, majd Strasburger vette revízió alá, s helyezte vissza Cicerót a szónokot és a bölcselőt az európai kultúrtörténetben őt méltán megillető helyére.24
Hamza Gábor "Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányfejlődése és Európa" című tanulmányának25 mottójául is szolgálhatna a William Gladstone által 1878-ban az amerikai alkotmányt méltató kijelentése, melyben - a brit íratlan alkotmánnyal összevetve - azt "ama legcsodálatosabb műnek, amelyet az emberi elme és szándék valaha is alkotott" nevezte.26 Az 1787 májusában Philadelphiában összeülő Constitutional Convention által megalkotott, 1789. március 4-én hatályba lépő alkotmány tehát immáron több mint két évszázadra tekinthet vissza,27 amit utóbb az 1791-es Bill of Rights tett teljessé - szemben a kontinensen legrégebben elfogadott 1814-es norvég és 1868-as luxemburgi alkotmánnyal. Megállapítható, hogy az alapító atyák, különös tekintettel a kiemelkedő szerephez jutó George Washingtonra, Alexander Hamiltonra, Benjamin Franklinre és James Madisonra, ismerték és behatóan tanulmányozták az antikvitás és az újkori európai állambölcselők munkáit.28 Tanulmányában a szerző kiemelt hangsúlyt helyez a Supreme Court alkotmányfejlesztő szerepének vizsgálatára, amelynek jelentőségét szentenciaszerűen foglalja össze Evans Huges 1907-ben tett kijelentése, miszerint "a Supreme Courtra nézve az alkotmány az irányadó, azonban az alkotmány az, amit mi, a bírák állapítunk meg".29
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
