A bitcoin és egyéb kriptovaluták, illetve a működésük alapjául szolgáló blokklánc-technológiát használó rendszerek lehetővé tették, hogy felhasználóik valós időben, az interneten keresztül értékeket ruházzanak át egymásra és szerződjenek egymással biztonságosan, automatizáltan, bizalmasan, és ami a legfontosabb, harmadik fél közreműködése nélkül. Ezek a feltételek megteremtették a megfelelő környezetet a kriptotőzsdék és azon belül új, elsősorban korai fázisú start-up cégeknek kedvező tőkebevonási formák kialakulásához. A felügyeleti hatóságok, bankok és egyéb közvetítők szerepének az alapul szolgáló technológia segítségével történő kikapcsolása kétségkívül formabontó megoldás, azonban a felhasználókat, befektetőket védő szabályok és garanciák hiánya már több esetben is megmutatkozott e rendszerek működése során. E progresszív, gyorsan változó és fejlődő alternatív pénzügyi rendszer közelebbi megismerése, nemzetközi és Európai Unió-beli szabályozási tendenciáinak vizsgálata, illetve a jogalkotó felé támasztott új kihívásainak elemzése hasznosnak bizonyulhat a gyakorlati és az akadémiai szféra részére egyaránt.
A kriptovaluták, vagyis a kriptográfiával biztosított, decentralizált, állami hatóságoktól és bankoktól független blokklánc hálózatokon működő virtuális valuták, mint a bitcoin vagy az ethereum nem csak új digitális fizetőeszközökként kerültek a figyelem középpontjába az elmúlt években. A jelenlegi felhajtást elsősorban a kriptovalutákra épülő és szintén blokklánc technológián alapuló, központi elszámolóház nélkül úgynevezett okos szerződések felhasználásával üzemelő kriptotőzsdék felemelkedése, valamint az azokban rejlő lehetőségek váltották ki. A kriptotőzsdéken új nyilvános forrásgyűjtési formaként megjelenő, többnyire erősen spekulatív és kockázatos, úgynevezett elsődleges nyilvános érme kibocsátások (initial coin offering - ICO), találóbb azonban a "tokenkibocsátások" kifejezés, a szabályozatlanságuk és az alapul szolgáló blokklánc rendszerek technológiai progresszivitásának okán könnyedén magukban hordozzák a befektetési és fogyasztói piacok fenekestül való felforgatásának lehetőségét, így a felhajtás nem is oly meglepő. Az ICO-k a nyilvános tőzsdei kibocsátás és a közösségi finanszírozás egyes jellegzetességeit hordozzák magukon, 2014-ben jelentek meg és 2017 óta váltak kiváltképp népszerűvé.
Egy ICO során a kibocsátó egy blokklánc-alapú tőzsdén kriptovaluták (úgynevezett tokenek) kibocsátásával szerez tőkét ötletének, cégének finanszírozásához, a befektető pedig általában szintén kriptovalutával, például bitcoinnal fizet.[1] Szabályozási szempontból azonban a legtöbb helyzetben az ICO-kon keresztül kibocsátott tokenek tulajdonképpen teljesen szabályozatlan értékpapírokként értelmezhetőek, így az ilyen blokklánc alapú kibocsátások számos jogi kérdést vetnek fel, egységes értékpapírjogi értelmezésük és elhelyezésük fejlődése pedig az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is egyaránt kezdeti, lassú és komplex, egyes kivételeket leszámítva lényegében tőzsdefelügyeleti hatóságok által kibocsátott közleményekben, állásfoglalásokban merül ki. A felhasznált technológia lehetővé teszi a kriptovaluták fizikai és jogi határokon túl való könnyed mozgatását egy központi felügyeleti hatóság bevonása nélkül, így azok helyzetének (és nem utolsósorban tulajdonjogának) hatósági nyomon követése értelemszerűen nagyban megnehezül.[2] A központi, hatósági kontroll kikapcsolása, feleslegessé tétele egy digitális és decentralizált, alternatív pénzügyi rendszer létrehozásával, és ezáltal a bürokráciából és centralizáltságból fakadó potenciális visszaélések megelőzése ugyanis a lentebb ismertetésre kerülő cypherpunk mozgalom és annak szellemi műhelyével szoros kapcsolatban
- 126/127 -
álló blokklánc technológia és a kriptotőzsdék egyik legfőbb mozgatórugója.[3]
Ezen folyamatok megkérdőjelezhetetlen technológiai progresszivitásuk előnyei mellett természetesen komoly befektetővédelmi, illetve pénzmosással és adóelkerüléssel kapcsolatos aggályokat is előidéznek, amit a kriptovaluta-kereskedelemmel és kriptotőzsdékkel összefüggő, egyre sűrűbben és nagyobb volumenben megjelenő visszaélések is alátámasztanak. Az Europol is hangsúlyozta a 2018 júniusában Hágában tartott konferenciáján, illetve egyéb közleményeiben,[4] hogy a blokklánc alapú rendszerek nyújtotta anonimitást nem egyszer bűnözői csoportok is előszeretettel kihasználják tranzakcióik zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. A 2017-ben lekapcsolt AlphaBay nevű weboldal például, mely sokáig a legnagyobb internetes feketepiac volt a sötét weben és az illegális kábítószerek és egyéb tiltott vegyületek kereskedelmére specializálódott, fénykorában 200 000 felhasználóval és 40 000 kereskedővel rendelkezett, akik között az üzlet mindvégig bitcoin-al és egyéb kriptovalutákkal került lebonyolításra.[5] Fontos megemlíteni még a lekapcsolásáig szintén a sötét weben, bitcoinnal és anonim módon üzemelő SilkRoad, tehát találóan selyemút névre keresztelt online drogpiacot, melynek létrehozója és üzemeltetője, bizonyos Ross Ulbricht többek között kábítószer-kereskedelem és pénzmosás miatt jelenleg is jogerős, életfogytig tartó börtönbüntetését tölti az USA-ban.[6]
A kriptovaluta-kereskedelem azonban további érdekes, és nem kevésbé égető kérdéseket is felvet. Kimutatások szerint a kriptovaluta-bányászat, vagyis a kriptovaluták speciális, digitális módon való termelési, előállítási folyamatának összesített energiaigénye irreálisan nagy, így környezetvédelmi szempontból történő szabályozásának szükségessége is felmerül.[7] Nem hiába nevezik digitális aranynak, hisz kitermelése a valós aranyéhoz hasonlóan nagy teljesítményt vesz igénybe.
További alapvető probléma még a nemzetközi színtéren a kriptovaluták jogi fogalmának kidolgozatlansága. Gazdasági perspektívából közelítve a meghatározás ugyan tekinthető többnyire egységesnek, miszerint a kriptovaluták kriptográfiát alkalmazó, digitális, decentralizált, központi kibocsátó nélkül létrehozott eszközök, melyek értékkel rendelkeznek így csere- és fizetőeszközként alkalmazhatóak a kereskedelmi forgalomban. Azonban a hagyományos jogi terminológiával való megközelítés pénzügyi és generális polgári jogi oldalról is nehézségekbe ütközik.[8] Így jelenleg az, hogy egy adott ICO során kibocsátott token épp beleesik e valamely értékpapírjogi rendszer kereteibe, és ezáltal annak szabályai alkalmazandóak e rá, azt a jellemzőinek, jellegzetességeinek eseti vizsgálatával lehet csak megállapítani.
Felmerül hát a kérdés: hogyan és mi alapján illenek bele a kriptovaluták és az azokkal való kereskedelem, legfőképp a kriptotőzsdék működése és specifikusan az ICO-k a jelenlegi értékpapír-piaci szabályozások kereteibe? Miként lehetne azokat a leghatékonyabban rászabni ezekre az új jelenségekre? Vagy esetleg egy hagyományos értékpapír-piaci szabályozásokon kívüli, egységes Lex Cryptographia[9] megalkotása célravezetőbb lenne? Ugyanakkor fennáll a veszélye annak is, hogy a túlzottan centralizált jellegű szabályozási attitűd pont a kriptovaluták egyik legnagyobb vonzerejét, a központi ellenőrzés alóli mentesség opcióját lehetetlenítené el. Amíg azonban a kriptovaluták és kriptotőzsdék világa ilyen extrém, rövid idő alatt bekövetkező kilengéseket produkál, és egy robosztus kriptovaluta buborék víziója egyre közelebbinek tűnik,[10] szükségesnek mutatkozik a bizonyos szintig uniformizált (elsősorban befektetővédelmi célú) szabályozás kidolgozása, amely képes olyan mértékű folyamatos alkalmazkodásra és akklimatizációra, ami nem zavarja meg és lehetetleníti el a blokklánc alapú tőzsdei kereskedés innovációit. Mielőtt azonban a tanulmány részleteiben is tárgyalná ezeket a kérdéseket, szükséges áttekinteni a kriptovaluták, a blokklánc technológia és az okos szerződések működési és történeti hátterének alapjait, illetve tisztázni az ICO fogalmát és feltárni egyes kockázatait, továbbá a téma fontosságának alátámasztása érdekében számszerűen is bemutatni e jelenségek piaci helyzetét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
