A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt a házigazdája a "25 years of protecting languages - The past and the future of The European Charter for Regional or Minority Languages" elnevezésű konferenciának. Az angol munkanyelven folyó szimpóziumon olyan szakemberek vettek részt, akik a legtöbb tapasztalattal és legmélyebb tudással rendelkeznek a Charta témakörében, hiszen többen közülük jelenlegi vagy volt tagjai a COMEX-nek (Committee of Experts of the European Charter for Regional or Minority Languages).
Az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az egyetlen jogilag kötelező érvényű nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét és támogatását célozza. Jelenleg több mint 200 nyelvi közösség mintegy 80 nyelvére vonatkoznak a Charta előírásai. Célja, hogy elősegítse ezeknek a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a fejlődését, és segítséget nyújtson az ilyen nyelveket beszélő embereknek abban, hogy használhassák a nyelvüket az iskolákban, munkahelyeken, médiában, bíróságokon, közigazgatásban, gazdasági és kulturális életben.
A kétnapos konferenciát Szabó Marcel alkotmánybíró, a rendezvénynek otthont adó egyetem Európajogi Tanszékének vezetője nyitotta meg. Az üdvözlőbeszéd után a vitaindító előadást Fernand de Varrenes, a Pretoria Egyetem Jogi Karának professzora, az Írország-Galway-i Nemzeti Egyetem adjunktusa tartotta meg, aki néhány hónapja még az Egyesült Nemzetek Szervezetének kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges jelentéstevői megbízatását is betöltötte. A kisebbségek nemzetközi emberi jogainak egyik vezető szakemberének tartott professzor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt három évtizedben a Charta hatékonyságát tekintve összességében visszalépés figyelhető meg. Rámutatott, hogy a dokumentum egy nagyon speciális környezetben született meg, ami nagyon kedvező volt az nyelvi jogok érvényesítése szempontjából. Napjaink miliője azonban már nem fordít, vagy inkább nem ezekre a jogokra fordítja a legnagyobb figyelmet, amit alátámaszt az is, hogy a Chartát ratifikáló tagállamok is hajlamosak elhanyagolni a vállalt kötelezettségeiket. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Charta nem kikényszeríthető, az államokon múlik, hogy eleget tesznek-e a számukra tett ajánlásoknak. Az előadó szerint fontos kiemelni azt is, hogy a Chartának voltak pozitív hatásai is, és mindenki közös érdeke, hogy ezekből minél többet megtapasztaljunk.
A következő előadást Jan de Groof, a College of Europe professzora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktora tartotta. A professzor - szoros együttműködésben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel - egy kutatást végez a Charta rendelkezéseinek érvényesüléséről az oktatásban, előadásában erről számolt be. Az előadó hangsúlyozta, hogy egy olyan pluralista világban élünk, amelynek fontos jellemzője a sokféleség és az inkluzivitás. Ennek fényében több érdekes és megosztó kérdést is felvetett a Charta jövőjével kapcsolatban, például azt is, hogy az Európába érkező bevándorlók által beszélt nyelveket is védje-e a dokumentum. Ez csak egy volt azon kérdések közül, amik a prezentáció után élénk beszélgetéshez, vitához vezettek.
Kardos Gábor (ELTE, a COMEX korábbi tagja) adott elő a regionális és kisebbségi nyelvek használatáról a bírósági eljárásokban. Kiemelte a nyelvhasználat szimbolikus jelentőségét az identitás kifejezésében és az egyenlőség megtestesítésében. Kritikája szerint a ratifikáció azon részei korlátozott értékűek, melyek lehetővé teszik, hogy csak egy bekezdést vagy részbekezdést válasszon az állam a kötelező érvényű részek közül. A professzor rendkívül érdekes betekintést nyújtott a COMEX munkájába, és további érdekes problémákat vetett fel, például azt, hogy sokan azért nem merik a kisebbségi nyelveket használni bírósági eljárásokban, mert úgy ítélik meg, hogy túl nagy a tét ahhoz, hogy a fordítások nehézségeivel is foglalkozni kelljen.
Egy rövid kávészünet után Vizi Balázs (tudományos tanácsadó, Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet) előadásával folytatódott a konferencia. Előadása középpontjában a kisebbségi nyelvek használata és annak elősegítése állt a közigazgatási hatóságok és közszolgáltatások terén. Az előadó hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy számára érthető nyelven kommunikáljanak vele a hatóságok. Szemléletes példát hozott Romániából a Covid-19 járvány idejéről, amikor kérdésként vetődött fel, hogy szükséges-e magyarul (is) kommunikálni a járványügyi intézkedésekről. Az előadó rámutatott a fennálló problémákra is, melyek közül kiemelte a kétnyelvű hivatalok kérdését. Hangsúlyozta, hogy fordításra és tolmácsolásra ugyan sokszor van lehetőség, azonban ennek költségét
- 37/38 -
a kérelmezőnek kell megtérítenie, így nem mindenki juthat hozzá a szolgáltatáshoz. Emellett fontos kiemelni azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználók és a hivatalban dolgozók sokszor nem ugyanolyan szinten beszélik az adott nyelvet, így könnyen előfordulhatnak félreértések, félrefordítások. Kicsit optimistább volt az előadó a közigazgatással kapcsolatos ügyintézés helyzetét illetően. Mivel ez egy formálisabban meghatározott terület, az online források adta lehetőségek kihasználása komoly alternatívát jelent. Ez mindkét félnek előnyösebb, hiszen az államnak kisebb költségei keletkeznek, viszont szélesebb körben hozzáférhetőek. Pozitív példaként hozta a fordítógépek (machine translation) használatát Olaszországból.
A soron következő előadó Robert Dunbar, az Edinburgh-i Egyetem professzora volt, aki a kisebbségi nyelvű média helyzetéről tartott előadást. Előadása elején kiemelte, hogy ez a terület rendkívül sokat változott a Charta szövegezése óta, így kívánatos, hogy a Charta is lépést tudjon tartani a digitális fejlődéssel, és szükségszerű átvezetni a Chartát "az analóg világból a digitális világba". Rávilágított arra is, hogy a fiatalabb generáció kevéssé használja a Chartában előírt és a COMEX által rendszerint javasolt kisebbségi nyelven működő televíziós csatornákat, bár hozzátette, hogy ezek jelentősége a mai korban is megmaradt, különösen az idősebb korosztály körében. Konklúzióként megfogalmazta, hogy ez a terület folyamatos változásban van, nem egyszerű feladat előre jelezni a trendeket.
A következő előadó, Viola Heutger, az Arubai Egyetem volt rektora, a 14. cikk kapcsán a határon túli cserekapcsolatról tartott előadást. A téma kifejtése során rengeteg jól működő példát hozott az utóbbi évtizedekből, főként az oktatás területéről. Előadásában hangsúlyos szerepet kapott a "Kingdom of Mobility" elnevezésű program, amely a tengerentúli holland fennhatóságú területről segíti a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók mobilitását az ország egyes részei között. Előadása végén konklúzióként kiemelte, hogy a kétnyelvűség egyre fontosabbá válik a mai világban, emellett hangsúlyozta a fiatal generáció bevonását a folyamatokba.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
