Azt a tényt, hogy a Szaúd-Arábiai Királyság, az Öbölvidék területileg legnagyobb állama és a Közép-kelet legnagyobb olajtermelője, az iszlám jogot a sari'át (scheriat, seria) alkotmányként és törvényként ismerte el, nem szabad figyelmen kívül hagyni, de nem kell természetesen túl sem értékelni, illetve semmi ok nincsen arra, hogy ez elriasztóan hasson. A gazdasági jogban a joghézagok kitöltésénél a sari'a a zsinórmérték, aminek kihatása megmutatkozik az általános szerződési jogban. A törvényhozásra is irányadó sari'a odavezetett, hogy a szaúd-arábiai gazdasági jogban találkozunk néhány olyan sajátossággal, amiket egy német jogász nem várna el, amik azonban megfelelő értesültség mellett a gazdasági tevékenységeket nem korlátozzák. Példaként hozzuk fel itt az általános kamattilalmat (riba), valamint azt a tény, hogy a sari'a számára az elévülés ismeretlen fogalom. A német jogból ismert olyan jogintézmények mint pl. a kellékszavatosság, nem tárgyai törvényi szabályozásnak, úgyhogy ajánlatos a sari'ával számolva a legprecízebb szerződési szabályozás. Másrészről a szaúd-arábiai társasági jog közelebbi megfigyelése során találkozunk jól ismert jelenségekkel is, különösen a kft.-t illetően. Elvként szögezhető le, hogy a szaúd-arábiai társasági jog kielégítő ismerete nélkül ennek az arab piacnak hosszú távon sikeres és intenzív meghódítása nem következhet be.
Ahhoz, hogy külföldi társaságok versenytárgyalásokon részt vehessenek, elengedhetetlen az együttműködés egy szaúd-arábiai partnerrel, mivel kormánymegbízásoknál kötelező előírás egy "service agent" (ügyviteli képviselő) bekapcsolása. Egy tervbe vett tevékenység társasági jogi szervezeti formái mellett figyelmet kell fordítani mindig a munkajogi és a tartózkodásjogi, valamint az importot szabályozó rendelkezésekre is.
A szaúd-arábiai munkajog foglalata az 1969. évi "Labour and Workmen Law" (A munkáról és a munkavállalásról szóló törvény - LaWL).
Ez a törvény kötelezően alkalmazandó valamennyi, Szaúd-Arábiában teljesítendő szerződésre. Egy német munkaszerződéssel Szaúd-Arábiába kiküldött munkavállaló is igénybe veheti a LaWL-ből folyó kedvezményeket.
A 100 vagy ennél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók kötelesek a szaúd-arábiai dolgozókat a valamennyi dolgozó legalább 5%-át kitevő mértékben műszaki kiképzésben részesíteni. A teljes munkaerőlétszám 75%-ának a szaúd-arábiaiakból kell kikerülnie.
Az e rendelkezéseket be nem tartó üzemeket a kormánymegbízásokból való kizárással és az állami hitelek megvonásával fenyegetik.
Az importeljárás messzemenően liberalizált. Egy külkereskedelmi ügyletekre feljogosított, szaúdi társaság szabadon importálhat. Az importengedélyt behatárolja a társasági tevékenység tárgya, és ezt be kell jegyezni a szaúdi cégjegyzékbe.
Az exportőr - tehát nem az ügynök vagy a szállítmányozó - köteles a következő dokumentumokat benyújtani: az "Eredeti tanúsítványhoz mellékelt Nyilatkozat" ("Appended Declaration to Certificate of Origin"), amennyiben a biztosítási kötvényt a konzultánsnak hitelesítenie kell, a "Biztosító társasághoz intézett mellékelt Nyilatkozat" ("Appended Declaration to Insurance Company"), és amennyiben a "Hajóraklevelet" a konzulátusnak hitelesítenie kell, "A hajóraklevélhez mellékelt Nyilatkozat" ("Appended Declaration to Bill of Lading").
Ezekre az okiratokra egy német közjegyző útján be kell szerezni az illetékes tartományi bíróság elnökének felülhitelesítését és a kölni Szövetségi közigazgatási hatóság véghitelesítését. Be kell nyújtani ezek mellett kísérő okmányokként angol nyelven a kereskedelmi számlákat, a származási bizonyítványt és esetleg az előállítói nyilatkozatot, ha az áru nem Németországból származik. Megjegyzendő, hogy a szaúd-arábiai rendeltetésű szállítmányoknál a kísérő okmányokban a gyári jelzésben nem szabad a "Perzsa-öböl" megjelölésnek szerepelnie, hanem mindig az "Arab öböl" szöveget kell alkalmazni. A szaúdi nagykövetség konzuli osztálya rámutatott arra, hogy azokat az okmányokat, amelyeket a Szaúd-Arábiai Királyság nagykövetségének konzuli osztálya nem hitelesített, a szaúd-arábiai vámhatóságok nem ismerik el, és az áruk behozatalát nem engedik meg.
Bizonyos áruknál az exportőrnek szüksége van "Szerződésnek való megfelelőségi tanúsítvány"-ra ("Certificate of Conformity"), mielőtt az árukat Szaúd-Arábiába útnak indítják. Ezeknél az áruknál 76 termékkategóriáról van szó, amelyekre nézve a "Saudi Arabian Standards Organisation" (SASO - "Szaúd-Arábia-i Szabványügyi Hivatal") minőségellenőrzés céljára lajstromozási eljárást vezetett be. Az importőrnek szüksége van a SASO tanúsítványára, mert különben nem tudja megszerezni a vámbizonylatot.
A külföldi beruházások állami támogatásának területén elmondható, hogy az 1978. évi "Foreign Capital Investment Law" ("Külföldi Tőkeberuházási törvény" - FCIL) alapján létrejött a "Foreign Capital Investment Commitee" ("Külföldi Tőkeberuházási Bizottság") az Ipari és Villamossági Minisztérium mellett. Ez a Bizottság adja ki, támogatásra való érdemesség esetében, a külföldi tőkeérdekeltséggel bíró Joint Venture-vállalatoknak a szükséges engedélyt, úgy hogy ezek a vállalatok olyan kiváltságok birtokába kerülnek, amelyek egyébként csak a hazai vállalatokat illetik meg.
Az ipar területén engedélyezett project-ekre nézve alkalmazhatók lesznek az FCIL 7. cikkelyének (1) bekezdése alapján a "Protection and Encouragement of National Industry Law" ("A hazai ipar védelméről és előmozdításáról szóló törvény") rendelkezései. Ezzel ezek a joint-venture-project-ek azonos szintre kerültek a köztámogatásban részesülő szaúdi társaságokkal, és velük azonos támogatásokat kapnak. Ezek közé tartozik pl. a mentesülés a pótalkatrészekre, szerszámokra, nyersanyagokra és csomagolóanyagokra megállapított vámok alól, amennyiben ezek Szaúd-Arábiában nem szerezhetők be. Értékes bérelhető terület áll ezen felül rendelkezésre az ipari övezetekben, és reexportra szánt bizonyos termékek mentesülnek az adók és exportilletékek alól. Mindezen felül a Szaúd-Arábiában előállított termékek tekintetében külföldi konkurens termékek behozatalát kontingensekhez kötik, megtiltják vagy védővámokkal terhelik meg.
Mezőgazdasági és ipari területen a joint-venture-project-eket a jövedelmi és a társasági adózástól tíz évre, egyéb területeken öt évre mentesítik mindaddig, amíg a tőke 25%-át egy szaúd-arábiai polgár nyújtja.
A Pénzügy- és Gazdasági Minisztérium felügyelete alatt a riyadhi "Saudi Arabian Industrial Development Fund" ("Szaúd-Arábia-i Iparfejlesztési Alap") joint-venture-project-ek számára kamatmentes beruházási kölcsönt folyósít, amennyiben szaúdi félnek legalább 25%-os tőkerészesedése van, és megvan a "Foreign Capital Investment Committee" engedélye. A kölcsön mértéke elérheti a beruházási volumen 50%-át, de ez függ a szaúdi partner részesedésétől és a támogatásra érdemességtől. A "Saudi Industrial Development Fund" részéről nyújtott finanszírozás magában foglalja mind a létesítési és a felfutási költségeket, mind pedig három hónapra szólóan a folyó üzemköltségeket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
