Az üzemi tanácsokról szóló német törvény értelmében kollektív szerződés egységes vállalati üzemi tanács létrehozását írhatja elő, ha ez az üzemi tanács létrehozását megkönnyíti, illetve a munkavállalók érdekeinek szakszerű védelmét szolgálja (BAG 7 ABR 27/08 - NJW 2009/33/XXXVI. old.).
Használt gépjármű adásvételénél minden további nélkül nem szükséges, hogy a gépjármű valamennyi része eredeti állapotának feleljen meg. A szokásos állapotot nem cáfolja, ha néhány (lényeges) elemet műszakilag kifogástalanul felújítottak. Az adásvételnél az objektíve indokolt vevői elvárás az irányadó, amely általában a hasonló dolgok szokásos állapotának felel meg. Nem döntő, hogy a vevő ténylegesen milyen állapotot vár el és ettől való eltérés esetén erre miként reagál (BGH VIII ZR 191/07 - NJW 2009/32/VIII. old).
Az a szerződés, amellyel a kézműves-mester egy kézműves üzemnek kizárólag a mester-címe használatát bocsátja rendelkezésre anélkül, hogy ténylegesen üzemvezetőként tevékenykedne, semmis (BAG 5 AZR 355/08 - NJW 2009/34/2554. old.).
A munkáltató nem köteles a munkavállalóját, akivel olyan szerződést köt, amely a munkavállaló külföldön történő foglalkoztatását is megengedi, a szerződéskötéskor figyelmeztetni, hogy a külföldi államban történő meghatározott tartózkodás jövedelmi/bér-adófizetéssel járhat (BAG 8 AZR 161/08 - NJW 2009/35/2616. old.).
A munkáltató 19 munkavállalóval - más munkáltatók mellett - a berlini egyetemi klinikák klíma, fűtési és villamossági berendezései karbantartását végezte. Ezt az egyetem 2005. évben megszüntette, és a jövőre nézve egyetlen munkáltatóval kötött szerződést. Emiatt a 19 főt foglalkoztató munkáltató munkavállalói munkaviszonyát felmondással megszüntette. Ez ellen a 19 munkavállaló közül az a hat munkavállaló lépett fel keresettel, akiket a pályázatot elnyert munkáltató alkalmazott és továbbfoglalkoztatott. A bíróság a munkavállalók keresetét elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy az új szolgáltató nem vett át gazdasági egységet identitásának megőrzése mellett. Az EU Bíróság újabb gyakorlata szerint ugyan nem szükséges, hogy az átvett üzem vagy üzemrész szervezeti önállósága az átvevőnél fennmaradjon (NJW 2009/251. old.). Az üzem-átszállásnak mégis feltétele, hogy a funkció- és a cél-összefüggés a különböző átvett tényezők között fennmaradjon. Ezért a körülmények figyelembevételével adott esetben nem áll fenn üzemutódlás. Az új szolgáltató a feladatot 1900 alkalmazottal látja el, akik közül 340 végez technikusi munkát, teljesen másféle, a korábbinál átfogóbb feladatokat ellátva, lényegesen másféle szervezetben, mint a korábbi munkáltató. Az érintett munkavállalók korábbi munkahelye tehát nem maradt fenn. Egymagában az a körülmény, hogy a technikusok ugyanazon a helyen és szobákban dolgoznak nem döntő (BAG 8 AZR 158/07 - NJW Spezial 2009/17/547-548. old.).
Ha a munkavállaló munkabére nem éri el az érintett ágazatban és gazdasági régióban szokásos kollektív szerződéses munkabér kétharmadát, a megállapodás a BGB 138. § II. bekezdésébe ütközik (BAG 5 AZR 436/08 - NJW 2009/34/X. old.).
Ha a munkáltató önkéntes, külön juttatásnál kellő indok nélkül egyes munkavállalókat a többieknél hátrányosabban díjaz, az érintett munkavállalók igényelhetik, hogy az előnyösebben díjazott munkavállalókhoz hasonlóan bírálják el őket is (BAG 10 AZR 666/08 - NJW 2009/34/XXXII. old.).
Ha a külszolgálatban foglalkoztatott, az ügyfeleknél karbantartást és javítást végző munkavállaló az úti időre díjazásban részesült, ezt a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja. Ha a külső munkákat ellátó munkatársnak a napi kiindulási helye megváltozik, ennek általában nincs jelentősége a munkavállaló által teljesített utazási időre járó térítés szempontjából. Az ügyfeleket látogató és annak során karbantartási, javítási munkát végző munkavállaló a lakásáról a kirendeltséget, majd onnan az egyes ügyfeleket kereste fel, az utazási időre munkabérben részesült. Utóbb a kirendeltséget megszüntették, és ettől kezdve a munkatárs a lakásáról indult és a napi munkát ott fejezte be. Ettől kezdődően a munkáltató munkabért csak az első ügyfélhez utazás, majd az utolsó ügyféltől való hazautazás idejére fizet, ha ezek ideje a 30 percet meghaladta. A bíróság határozata szerint az eredeti megállapodást kell alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló közvetlenül a lakásáról indul munkavégzésre, és ugyanoda tér vissza. Az utazási tevékenység külső munkát ellátó munkavállalónál a szerződéses főkötelezettségek körébe esik, nemcsak az első és az utolsó megrendelő esetében. Az eredeti szerződési szabályozás alkalmazását az utóbbi üzemi szabályozás nem zárta ki (BAG AZR 5 292/08 - NJW-Spezial 2009/17/546-547. old.).
Ha a munkáltató munkavállalójának éveken át fenntartás nélkül karácsonyi juttatást fizetett, a munkavállaló karácsonyi juttatás iránti, üzemi gyakorlaton alapuló igényét nem érinti, ha a munkáltató később a karácsonyi juttatás fizetésénél közli, hogy a karácsonyi juttatás önkéntes teljesítés, igényt nem alapoz meg és ennek a munkavállaló három évig nem mond ellent (BAG 10 AZR 281/08 - NJW 2009/33/2475. old.).
A munkáltató szociális terve az életkortól és a munkáltatónál töltött időtől függő végkielégítési szabályozást tartalmazhat. Ennek során a nyugdíjra jogosult munkavállaló juttatása csökkenthető, illetve kizárható. Általános szociálpolitikai érdek, hogy a szociális tervek különböztethetnek aszerint, hogy a munkahelyüket üzemi okból elvesztő munkavállalókat milyen gazdasági hátrányok érik (BAG 1 AZR 198/18 - NJW 2009/33/VIII. old.).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
