A tag alapvető, elidegeníthetetlen tagsági joga a sportági szakszövetség közgyűlésén részvétel és szavazati jogának gyakorlása. A tag szavazati joga nem korlátozható. A sportági szakszövetséget belső autonómiája sem jogosíthatja fel arra, hogy a tag szavazati jogának mikénti gyakorlását minősítse és szankcionálja.
A felperesi sportegyesület az alperesi sportági szakszövetség tagja.
Az alperes elnöke a 2021. július 16. napján kelt meghívóval 2021. július 28. napján 10:00 órára összehívta az alperes 2021. évi rendes közgyűlését, ennek határozatképtelensége esetére 2021. augusztus 1. napján 10:00 órára a megismételt közgyűlést. A 2021. július 28. napi közgyűlés határozatképtelen volt, ezért 2021. augusztus 1. napján megismételt közgyűlést tartottak.
A megismételt közgyűlés elején rendbontás alakult ki. Az elnök több tagot kiutasított a teremből, akik ennek ellenére azt nem hagyták el. Az alperes elnöke, mint a közgyűlés levezető elnöke szavazásra bocsátotta a megismételt közgyűlés napirendi pontjainak elfogadását. A megismételt közgyűlés határozatával 48 igen, 60 nem és 4 tartózkodással nem fogadta el a közgyűlés napirendi pontjait.
Az alperes elnöksége 2021. július 29. napján módosította az alperes fegyelmi szabályzatát. A módosítások 2021. július 30. napján léptek hatályba.
A felperessel szemben sportfegyelmi eljárás indult. A fegyelmi tanács határozatával megállapította, hogy a felperes elkövette a fegyelmi szabályzat egyes pontjai szerinti fegyelmi vétséget, ezért 300 000 forint összegű pénzbírsággal sújtotta. A felperes fellebbezéssel élt a határozattal szemben.
Az alperes elnöksége mint másodfokú fegyelmi tanács másodfokú határozatával az elsőfokú fegyelmi határozatot megváltoztatta, és 150 000 forintra mérsékelte a pénzbüntetést.
A másodfokú határozat szerint sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény az, hogy a felperes az alperes megismételt közgyűlésén a napirendi pontok szavazásánál a "nem támogatom" szavazatával súlyosan veszélyeztette az alperes működésének jogszabályi rendelkezésekben is megfogalmazott céljainak elérését; valamint az, hogy a felperes nem küldte meg az alperesnek az alapszabálya 2015. december 5-i módosítását.
A felperes keresetében kérte az alperes elnöksége határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését.
A felperes előadta, hogy kezdeményezték az elnök és két elnökségi tag visszahívásának napirendre vételét, azért, mert 2021-ben már két lezáratlan gazdasági éve volt az alperesnek. A megismételt közgyűlésen az elnök még döntésre sem tette fel a kiegészítő napirendi javaslatot. A tagszervezetek az elnök erőszakos, antidemokratikus viselkedését látva csak "nem" szavazatukkal tudtak véget vetni a tagokat folyamatosan sértő levezető elnök által levezetett közgyűlésnek. A közgyűlésen a tagok szuverén joga, hogy milyen döntést támogatnak vagy vetnek el. A tagszervezet dönti el, hogy milyen szavazatot ad le, melyet senki nem korlátozhat, befolyásolhat, következtetésképpen nem büntethet. Olyan kötelezettsége nincs a tagnak, hogy adott kérdésben csak igennel szavazhat. A tagszervezet közgyűlésen való szavazati joga demokratikus alapjog, nem pedig sporttevékenység.
Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte.
Az alperes előadta, hogy a felperes keresetlevele hiányos, mivel nem jelölte meg, hogy mely jogszabályt sérti az alperes határozata. A keresetlevél hiányossága miatt az eljárás megszüntetése indokolt. Érdemben előadta, hogy elfogadhatatlannak tartotta a felperes jogi képviselője, mint a megismételt közgyűlésen jelen lévő meghatalmazotti képviselő által tanúsított megnyilvánulásokat, mint a "Mondjál le!", "Szégyelld magad!" mikrofonba üvöltése, skandálása, dobolás, füttyögés, szűnni nem akaró taps kezdeményezése, bekiabálások, állva tapsolás, háttal állás az alperes elnökségének, a levezető elnök szavába vágás, alperes elnökének hamis dolgokkal vádolása, a levezető elnök rendfenntartás érdekében tett jogszerű utasításainak megtagadása, a mikrofon engedély nélküli elvétele a levezető elnöktől. A felperes a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést kért, ezzel ráutaló magatartással elismerte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés feltételei, a jogellenes magatartás és a vétkesség fennállnak.
A bíróság az alperes elnöksége, mint másodfokú fegyelmi tanács határozatát hatályon kívül helyezte, a keresetet ezt meghaladóan elutasította.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a per tárgyát képező sportfegyelmi határozatban neki felrótt magatartást nem sporttevékenységgel kapcsolatban, hanem az alperes közgyűlésén tagsági jogai gyakorlása közben gyakorolta. A felperes tagsági jogviszonyából eredő kötelezettség és nem sporttevékenység az alapszabály megküldése, amelyet a felperes elmulasztott. Az alperes sportfegyelmi bizottságának hatásköre kizárólag sporttevékenységgel összefüggő magatartással kapcsolatban áll fenn. Az alperes másodfokú fegyelmi határozatának jogszabálysértő voltát azon az alapon állapította meg, hogy nem sporttevékenységnek minősülő magatartás körében határozott meg sportfegyelmi felelősséget, amire nem volt hatásköre. Ezért a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) 14. § (2) bekezdése szerint a másodfokú határozattal szemben lehet bírósághoz fordulni, ezért az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére nem volt hatásköre, így e vonatkozásban a keresetet elutasította.
- 57/58 -
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes és az alperes terjesztett elő fellebbezést.
A felperes a fellebbezésében az ítélet részbeni megváltoztatását kérte akként, hogy az elsőfokú fegyelmi határozatra is kiterjedően helyezze hatályon kívül a keresettel támadott másodfokú fegyelmi határozatot a bíróság. Ezen túlmenően az ítélet indokolását is támadta, a tényállásból törölni kérte annak megállapítását, hogy rendbontás alakult ki a teremben, az elnök több tagot kiutasított a teremből, akik ennek ellenére azt nem hagyták el, továbbá a módosítások 2021. július 30. napi hatálybalépését. Másodlagosan annak vizsgálatát kérte, hogy a keresetben megjelölt egyéb okok megalapozzák-e a határozatok hatályon kívül helyezését, vagy ha további bizonyítás szükséges, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
Az alperes fellebbezése elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárás megszüntetésére, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítására irányult. Harmadlagosan az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. A fellebbezése az elsőfokú eljárás szabályszerűségének és az elsőfokú ítélet anyagi jognak való megfelelősége felülvizsgálatára irányult. Kifogásolta más perekre tekintettel az "ítélet átmásolását". Meglátása szerint a jelen ügy speciális szakértelmet, szakirányú végzettséget, speciális szaktudást igényelt, speciális jogszabályok, a sportjog ismeretét. Érvelése szerint a sportfegyelmi jogkör a közgyűléssel összefüggésben is gyakorolható, a közgyűlésen megvalósítható fegyelmi vétség, és a bíróság a civil szervezet döntését nem mérlegelheti felül.
A felperes fellebbezési ellenkérelme - a fellebbezését meghaladóan - az ítélet helybenhagyására irányult.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az eljárás megszüntetésének akkor van helye, ha a keresetlevelet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) vonatkozó jogszabályhelyei alapján vissza kellett volna utasítani. E feltételek nem állnak fenn.
Az alperes speciális szaktudásra, a sportjogra mint szakjogra alapított fellebbezési előadása sem foghatott helyt. A jogvita elbírálásához szükséges tények megállapításához, megítéléséhez nem volt szükség olyan különleges szakértelemre, amely a Pp. 300. §-a szerinti szakértői bizonyítást tett volna szükségessé. A jogvita elbírálásában releváns tények: az alperes a felperessel szemben fegyelmi eljárást folytatott le és annak eredményeként hozta meg a kereset tárgyát képező határozatokat, továbbá az alperes a felperes mely magatartását tekintette fegyelmi vétséget megalapítónak, nem voltak a felek által sem vitatottak.
Az, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási indítványokat szükségtelennek ítélte, és a további bizonyítást mellőzve hozta meg érdemi határozatát, önmagában nem alapít meg eljárási szabálysértést. Az ítélet indokolásából megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság a döntését mire alapította, ezért az ítélet indokolásának esetleges hiányosságai sem adhattak alapot az ítélet hatályon kívül helyezésére.
Tény, hogy az alperes több tag sportszervezetével szemben a 2021. augusztus 1. napján megtartott közgyűlésen történtekre alapítva fegyelmi eljárást indított, és a másodfokú fegyelmi határozatokkal szemben több bírósági eljárás indult. Az egyes eljárásokban a jogvita tárgya alapvetően azonos. Ezért az, hogy az egyes peres eljárásokban hozott döntések hasonló, illetve közel azonos indokolást tartalmaznak, nem jelenti az alperes szóhasználata szerinti "átmásolást", és nem alapít meg eljárási szabálysértést.
Nem vitatott tény, hogy az alperes a felperessel szemben fegyelmi eljárást folytatott le, amelynek eredményeként került meghozatalra a keresetben megjelölt első- és másodfokú fegyelmi határozat. Az alperes másodfokú sportfegyelmi határozata tárgyában hozhat a bíróság döntést. Amennyiben az alperes által lefolytatott (első- és másodfokú) fegyelmi eljárás során az alperes által meghozott határozat jogszabályt, alapszabályt vagy fegyelmi határozatot sért, akkor a bíróság a támadott másodfokú fegyelmi határozat hatályon kívül helyezéséről rendelkezhet, és amennyiben nem rendeli el új határozat meghozatalát, abban az esetben a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése kihat az elsőfokú határozatra is, annak külön kimondása nélkül is. A másodfokú fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésével a bíróság a fegyelmi döntést semmisíti meg. A másodfokú fegyelmi határozat bíróság általi hatályon kívül helyezése ezért nem eredményezi az alperes elsőfokú fegyelmi szerve által hozott határozat fennmaradását, mivel az nem tartalmazott a másodfokú határozattól független fegyelmi döntést. A másodfokú fegyelmi határozat bíróság általi hatályon kívül helyezésével az elsőfokú fegyelmi határozatból így jogkövetkezmény nem származhat. Mindennek értelmében a bíróságnak külön nem kellett rendelkeznie a másodfokú fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése mellett annak az elsőfokú fegyelmi határozatra való kiterjedéséről.
Tényként volt megállapítható, hogy a felperessel szemben a fegyelmi eljárás a módosított fegyelmi szabályzat alapján került lefolytatásra, alapvetően a 2021. augusztus 1. napján tartott megismételt közgyűlésen történtek miatt.
Az alperesnek egy fegyelmi szabályzata és fegyelmi fórumrendszere van. Az alperes sportszervezet tagjával szemben nemcsak magához a sporttevékenységhez, hanem az alperesi tagsághoz, a tagi kötelezettségek megszegéséhez köthető tevékenység miatt is indulhat sportfegyelmi eljárás. Ebből következően az alperes sportfegyelmi eljárása nem kizárólag a sporthoz, hanem egyéb általános tagi kötelezettségekhez is köthető, az Stv.-ben és ennek alapján az alperes által megalkotott fegyelmi szabályzatban meghatározott fegyelmi vétségek esetén folytatható le, amely fegyelmi eljárás megnevezése egységesen az Stv. törvényi rendelkezéséből következően sportfegyelmi eljárás. Ezért az alperes sportfegyelmi bizottságának hatásköre nem kizá-
- 58/59 -
rólag sporttevékenységgel összefüggő magatartással kapcsolatban állhatott fenn.
A felperessel szemben lefolytatott fegyelmi eljárást alapvetően a felperesnek a 2021. augusztus 1. napján tartott megismételt közgyűlésen a napirendet "nem támogatom" szavazatában megnyilvánuló magatartása képezte.
Ebből az is következik, hogy annak nem volt ügydöntő jelentősége az elbírálásban, hogy a megismételt közgyűlésen rendbontás és kiutasítás ellenére a termet nem hagyták el a tagok.
A tag alapvető, elidegeníthetetlen tagsági joga a közgyűlési részvétel és szavazati jogának gyakorlása. A tag szavazati joga nem korlátozható. Az alperes működésére irányadó demokratikus önkormányzatiság elvével sem összeegyeztethető a tag szavazati jogának korlátozása. Ez alól kivételt legfeljebb csak az képezhet, ha az alapszabály összeférhetetlenségi okot határoz meg a tagra, meghatározott tárgyban, meghatározott feltétel mellett. A jelen esetben nem állt fenn olyan összeférhetetlenségi ok, amely alapján a felperes szavazati joga korlátozás alá esett volna. A felperes a közgyűlésen a szavazati jogát korlátozás nélkül, önállóan, saját belső meggyőződése szerint gyakorolhatta.
A 2021. augusztus 1. napján tartott megismételt közgyűlésen a jelenlévők szavazata alapján a napirendet elutasították, 48 igen, 60 nem és 4 tartózkodó szavazat mellett. Ebből következően nem kizárólag a felperes, hanem még 59 másik, a közgyűlésen részvételre jogosult és részt vevő tag is nemlegesen szavazott. Az alperes tagjai, így a felperes is szabad akaratuknak megfelelően voltak jogosultak szavazni. Az alperest a szavazásra jogosult tagjai által leadott szavazatok eredményeként meghozott közgyűlési határozat köti. Ezért függetlenül attól, hogy milyen tájékoztatást követően, miként szavazott a felperes az adott szavazásra feltett kérdésben a megismételt közgyűlésen, fogalmilag kizárt, hogy a tagi joga gyakorlása közben szabadon leadható nemleges szavazata az alperes működését, céljai elérését veszélyeztesse. A jelen esetben az alperest a belső autonómiája nem jogosíthatta fel arra, hogy a tag szavazati jogának mikénti gyakorlását minősítse és szankcionálja. A jelen lévő, szavazásra jogosultak többségének döntésével szemben pedig semmi nem alapozza meg annak megállapítását, hogy a napirendre leadott nemleges szavazat az alperes működését, céljai elérését veszélyezteti. Ezért a felperes nemleges szavazata a megismételt közgyűlésen fegyelmi vétség megállapítására nem adhatott alapot. Ebből következően az alperes által a felperessel szemben lefolytatott sportfegyelmi eljárásnak nem volt alapja, az annak eredményeként meghozott határozat jogszabálysértő, amely a súlyára is figyelemmel a támadott határozat bíróság általi hatályon kívül helyezésére alapot adott.
Ezek után a felperes által a keresetlevélben is hivatkozott további jog- és alapszabálysértéseket már nem kellett a bíróságnak vizsgálnia.
Az elsőfokú bíróság érdemi döntése, részben ugyan eltérő indokok alapján, megalapozott volt, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző bíró (Pesti Központi kerületi Bíróság).
Visszaugrás
