Alaptörvényünk XX. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és a lelki egészséghez, az élethez és az emberi méltósághoz való jogot deklaráló II. cikkéből pedig a testi épséghez való jog is levezethető, amelyeknek az együttes kezelését az egymástól független alapjogi szabályozásuk ellenére az teszi indokolttá, hogy mindkettő az ember testi integritását védi, aminek sérelmét a Polgári Törvénykönyv a személyhez fűződő jogok megsértésének[1], míg a Büntető Törvénykönyv bűncselekménynek tekinti. A büntetőjogi védelem alapvetően a testi sértés bűncselekménnyé nyilvánítása által valósul meg[2], ami a hatályos szabályozás szerint egyetlen törvényi tényállás megfogalmazását jelenti, amely látszólag megfelelően kielégíti a testi épséghez és az egészséghez való jog érvényesülésének biztosítása érdekében a jogággal szemben támasztható követelményeket. Ezzel szemben tapasztalataink szerint pl. a fog elvesztését eredményező bántalmazás vagy egyéb bűncselekmény minősítése még mindig bizonytalannak látszik a gyakorlatban, noha gyakran előforduló tipikus esetről van szó, amire tekintettel indokoltnak tartottuk e kérdés behatóbb vizsgálatát, amelynek megkezdésekor a kiinduló feltevésünk az volt, hogy pusztán jogalkalmazási problémáról lehet szó, vizsgálódásunk eredményeként azonban nem egészen erre a végkövetkeztetésre jutottunk.
A probléma hátterének megvilágítása érdekében, a hatályos szabályozás bemutatása előtt, célszerűnek látszik a jelenlegi minősítési rendszer történeti kialakulásának áttekintése is.
Az 1878. évi V. törvénycikkel elfogadott Büntető Törvénykönyv a következők szerint szabályozta a testi sértés témánk szempontjából releváns kérdéseit:
"301. §. A ki másnak testét szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazza, vagy egészségét sérti, ha az ez által okozott sérülés, betegség vagy elmekór husz napnál hosszabb ideig tartott: a sulyos testi sértés büntettét, - ha husz napot tul nem haladott, de nyolcz napnál tovább tartott: a sulyos testi sértés vétségét, - ha pedig nyolc napnál tovább nem tartott, a könnyü testi sértés vétségét követi el.
302. §. A sulyos testi sértés bűntette három évig terjedhető börtönnel, - a sulyos testi sértés vétsége egy évig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, - a könnyü testi sértés vétsége pedig: hat hónapig terjedhető fogházzal és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
A felmenő ágbeli rokonon elkövetett testi sértés büntette: öt évig terjedhető börtönnel, - a sulyos testi sértés vétsége: három, - a könnyü testi sértés: két évig terjedhető fogházzal büntetendő.
303. §. Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő a testi sértés, ha annak következtében a sérült testének valamely nevezetesebb tagját, vagy érzékét, beszélő, halló, látó vagy nemző tehetségét elvesztette; ha e tagok, érzékek vagy tehetségek valamelyike használhatatlanná lett; ha a sérült nyomorékká vált; ha elméje megzavarodott; ha előreláthatólag hosszu ideig tartó betegségbe esett, vagy rendes foglalkozásának folytatására végkép, - vagy előreláthatólag hosszu időre képtelenné vált, vagy feltünően eltorzíttatott.
Ha pedig e sértések valamelyik felmenő ágbeli rokonon követtetett el: büntetése öt évig terjedhető fegyház."
Az 1961. évi V. törvénnyel elfogadott Büntető Törvénykönyv a testi sértés szabályozásának következő rendszerét vezette be:
"257. § (1) Aki másnak testi épségét vagy egészségét sérti, ha az okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyult, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával (könnyű testi sértés),
nyolc napot meghaladó gyógyulási idő esetén pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (súlyos testi sértés).
(2) A büntetés az (1) bekezdésben írt megkülönböztetéshez képest három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértést
a) különös kegyetlenséggel, vagy
b) visszaesőként, avagy
c) a súlyos testi sértést aljas indokból követték el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a súlyos testi sértéssel összefüggően garázdaságot (219. §) is megvalósítottak,
b) a testi sértés maradandó testi fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást idézett elő."
-727/728-
Az 1978. évi IV. törvénnyel elfogadott hatályos Büntető Törvénykönyvünk [Btk.] a következők szerint szabályozza a testi sértés bűncselekményét:
"170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.
(5) Aki a (2)-(4) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(7) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető."
A hatályos szabályozás rendszere a következő (1. számú) ábrával szemléltethető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
