A közösségi védjegy rendszere 1996. január elsejétől funkcionál.1 A közösségi védjegyhatóság az EK védjegyhivatala, amely Alicantében (Spanyolország) székel.2 Hivatalos elnevezése a Belső Piac Harmonizációjának Hivatala.3 Jelen tanulmány Hivatal megjelöléssel nevezi meg a kérdéses hatóságot.
A Hivatal megnyitásának tapasztalatai jók voltak, mert már az első hónapokban számottevő mennyiségű bejelentést tettek, így
1996 januárjában 2850
februárjában 1619
márciusában 15 000
bejelentésre került sor.4
A Közösségi védjegy rendszere regionális jellege, újszerűsége ellenére beilleszkedik az Ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) rend-szerébe.5 Így például szerves kapcsolat van a PUE védjegyegyezményei és az 1989-ben létrejött Madridi Protokoll Rendszere között.6
Külön kiemelendő a közösségi védjegyrendszer nyitottsága. Ez azt jelenti, hogy akár a PUE bármely országából, akár a PUE-be be nem lépett országok közösségi védjegybejelentést tehetnek. Ezzel a lehetőséggel jelentős mértékben élnek közösségen kívüli bejelentők. Az Amerikai Egyesült Államok és Japán bejelentői 1996-ban 1325, illetve 1420; 1997-ben 7258, illetve 717; 1998-ban 8032, illetve 877 közösségi védjegybejelentést tettek.7,8,9
Az Európai Közösség védjegyrendszere nemzetek felett álló azonos anyagi és eljárási jogi normák szerint funkcionáló központi rendszer, amely részben az EK központi jogi szabályozására, részben pedig a tagállamok nemzeti jogrendszerére támaszkodik.
A közösségi védjegyrendszer legfontosabb jogi előírásait a Közösségi Védjegyről szóló 40/94 számú rendeletet - továbbiakban Védjegyrendelet - (Community Trade Mark Regulation - CTMR)10 tartalmazza, amely 1995-ben módosult.11
A közösségi védjegyjog forrásai közt kell megemlíteni a Hivatal eljárására (Implementing Regulation),12 az illetékre (Regulation on Fees)13 és a jogorvoslati rendszerre (Rules of Procedure- of Boards of Appeal)14 vonatkozó bizottsági rendeleteket, amelyek a védjegybejelentések tételére, és a jogorvoslati rendszerre vonatkozó részletes előírásokat tartalmazzák.
A közösségi védjegyrendszer további fő forrásaként tekinthetjük a Közösség egyes országai védjegyjogának harmonizációját előíró számú 40/89. számú direktívát15 (továbbiakban: Védjegydirektíva).
A Közösség egyes országainak nemzeti védjegytörvényei szintén a közösségi védjegyjog forrásai. Ezeknek a harmonizációja a Védjegydirektíva alapján valósult meg az 1988 és 1996 közötti időszakban.
Spanyolország már a Védjegydirektíva megjelenése előtt 1988-ban16 újraszabályozta védjegyjogát. A védjegy direktíva szerint jogszabályi harmonizációt megvalósító országok közül elsők a franciák,17 utolsók pedig az írek18 voltak.
A közösségi védjegyjog forrásai között meg kell említeni a Közösség védjegyrendszerébe a TRIPS Meg-állapodás19,20 által megkívánt változtatásokat átültető 3288/94. sz. Tanács által hozott rendelet.21
A közösségi védjegy az európai integráció központi védjegye, amely valamennyi közösségi országban hatályos. Ez azt jelenti, hogy a védjegyjogosultat védjegyére hivatkozással a Közösség 15 országában mindenhol megilleti a kizárólagos jog. Amennyiben a közösségi védjegy megszűnik, vagy azt törlik, az valamennyi tagállam vonatkozásában megszűnik a védjegyhez való jog.
A nemzetek feletti rendszer különleges vonásai:
- tizenegy nyelven lehet bejelenteni a közösségi, védjegyet: így spanyolul, dánul, németül, görögül, angolul, franciául, olaszul, hollandul, portugálul, finnül és svédül;22
- amennyiben a közösségi védjegyet nem adják meg, a bejelentés tárgyát képező bejelentés nemzeti védjegyként élhet tovább;
- a közösségi védjegy nemzetekfelettisége ellenére a védjegybitorlási eljárások folytatása nemzeti bíróságok előtt történik;
- a nemzetekfeletti közösségi védjegyrendszer mellett párhuzamosan több védjegyrendszer is létezik a Közösségen belül:
- a Madridi Megállapodás23 védjegyrendszere,24
- a Madridi Protokoll rendszere.25
A közösségi védjegyrendszer a különböző nemzetközi és nemzeti védjegyrendszerek között szerves kapcsolat áll fenn. Pl. a Madridi Protokoll annak hatály-balépéséig26 átmeneti jelleggel előírta, hogy a közösségi védjegybejelentés ténye a Madridi Protokoll rendszerében a bejelentés jogi megalapozásául elfogadható.
Érdemes megjegyezni, hogy a közösségi államok döntő többsége (15-ből 11) már korábban, azaz a 80-as évektől vagy még régebben tagja volt a Madridi Megállapodásnak. Ez azt jelentette, hogy a közösségi államok többségében - Nagy-Britannia, Írország, Svédország és Finnország kivételével - egy bejelentéssel egyszerre védjegyoltalmat lehetett szerezni.27
A Madridi Protokoll rendszere lehetővé teszi nemzetközi integrációs szervezetek csatlakozását a Madridi Megállapodás rendszeréhez.28 A csatlakozásnak két feltétele van: egyrészt az érintett integráció mindenegyes tagjának PUE tagnak kell lenni, másrészt pedig védjegyhatósággal kellett rendelkeznie. Mindkét feltételnek eleget tett a Közösség.29
A Közösség és a Közösség államainak a csatlakozása a Madridi Protokoll rendszeréhez ténylegesen megtörtént. A Madridi Protokoll rendszeréhez csatlakozott közösségi országok és a Madridi Egyezmény országai védjegyjogosultjai egyszerre két nemzetközi rendszerben is oltalomban részesíthetik védjegyeiket. A közösségi védjegyek bejelentői jogosultak nemzetközi védjegyoltalom megszerzésére a Madridi Protokoll alapján.
A Madridi Megállapodás és a Madridi Protokoll rendszere elismeri a közösségi védjegyet és a közösségi rendszer szintén elismeri a nemzetközi védjegyeket. A nemzetközi bejelentés alapulhat lajstromozott közösségi védjegyen, másrészt a nemzetközi védjegyre hivatkozással közösségi oltalmat is lehet szerezni.
Már a 80-as évek elején kialakult koncepció szerint a közösségi védjegyrendszer nemzetekfelettisége ellenére érintetlenül hagyta a nemzeti védjegyrendszereket.
A Közösség Bizottsága által a Tanácsnak 1984. augusztus 9-én előterjesztett közösségi védjegyrendelet tervezetében az áll, hogy a közösségi védjegyhez fűződő jog nem fogja a tagállamok védjegyjogát helyettesíteni. Ezért nem találták indokoltnak, hogy kötelezzék a Közösség vállalatait, hogy közösségi védjegyet jelentsenek be, és használjanak nemzeti védjegy helyett.30
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
