A bűnmegelőzési célzattal bevezetett megelőző pártfogás jogintézménye a jogágak metszéspontjában áll. A jogpolitikai cél a kriminológia és a büntetés-végrehajtás területét érinti. A büntetőjogi kapcsolat a büntethetőség objektív és szubjektív kategóriájából vezethető le. Az életkor és a belátás vizsgálata jelöli ki a gyermek-, illetve fiatalkorúval szemben alkalmazott felelősségre vonási eljárás színterét. Amennyiben a hivatkozott feltételek hiányoznak, úgy a gyermekvédelem rendszere közigazgatási hatósági eljárás keretében lép fel a gyermek érdekében.
A tanulmányt átívelő állítás szerint az egyre fiatalabb korban történő kriminalizálódás olyan állami beavatkozást igényel, amely figyelembe veszi a személyiségfejlődés folyamatát. Ezért tekintettel kell lenni a család személyiségformálásban betöltött szerepére és az életkorból fakadó speciális jogosítványokra. Tézisemet a megelőző pártfogás kapcsán érvényesülő és sérülő gyermeki jogok - különös tekintettel az Egyezmény 40. cikkére[1] - bemutatásán és kutatási tapasztalataim ismertetésén keresztül igyekszem igazolni. A megelőző pártfogás intézményével foglalkozó szakirodalom - az intézmény fiatal[2] voltára tekintettel - még meglehetősen gyér. A tanulmányban ismertetett tények nagymértékben a Baranya megyei gyakorlaton és az itt végzett empirikus kutatáson alapulnak.
Hatályos büntetőjogunk a fiatalkorú nevelését és védelmét tartja szem előtt, hangsúlyozva a szabadságelvonással járó intézkedés vagy büntetés ultima ratio jellegét.[3] Ehhez a szemlélethez illeszkedik a Gyermekjogi Egyezmény és az annak végrehajtását segítő nemzetközi egyezmények által hangsúlyozott bírói útról való elterelés lehetősége a fiatalkorú bűnelkövetők esetében. A gyermekvédelem és a büntető igazságszolgáltatás összefonódásának eredményeként létrehozott megelőző pártfogás a hatósági intézkedések sorában - a védelembe vételt kiegészítve - egy következő lépés a bűnmegelőzés területén.[4]
A jogalkotó által megfogalmazott cél egy olyan jogintézmény megalkotása volt, amely alkalmas a gyermek- és fiatalkorúak bűnmegelőzésére, és egyúttal a terheltek társadalomba történő visszailleszkedésére. Az intézmény bevezetését megelőzően is vita volt annak rendszertani elhelyezésére vonatkozóan. A gyermekvédelemben történő elhelyezése mellett szólt, hogy a büntetőjog már csak azokkal a fiatalokkal találkozik, akiknek bűnelkövetését nem akadályozta meg a rendszer.[5]
A gyámhatóság a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembevétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembevétel mellett a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak a szabálysértés elkövetéséről tájékoztató, a gyámhatóság felé tett jelzését követően megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése (a továbbiakban: kockázatértékelés)[6] beszerzése céljából.[7] Ha a fiatalkorú életkora és/vagy beszámítási képessége alapján már bűncselekmény tényállása is megvalósul, a közigazgatási hatósági eljárás és a büntetőeljárás - ahogy az a folyamatábrán is látható - párhuzamosan folyik. A közigazgatási hatósági és a büntetőeljárás során végzett nyomozási cselekmények és a döntések azonban időben elkülönülnek.
- 32/33 -
1. ábra: Folyamatábra a párhuzamosan zajló közigazgatási és büntetőeljárásról
A megelőző pártfogás mint hatósági intézkedés hárompólusú. Az eljárásban részt vesz a gyámhivatal, a pártfogó felügyelő, valamint a család- és gyermekjóléti központ (a továbbiakban: gyermekjóléti központ).[8] Az intézkedés elrendelését megalapozó határozatot a gyámhatóság (járási hivatal) hozza meg, annak végrehajtásáért is elsődlegesen a gyámhatóság felelős. A pártfogó felügyelő részt vesz mind az elrendelés szükségességéről való döntés előkészítésében (kockázatértékelés, környezettanulmány), mind a magatartási szabályok meghatározásában, és közreműködik a végrehajtásban. A gyermekjóléti központ a gyermekkel (fiatalkorúval) már korábban is kapcsolatban állhatott gyermekjóléti alapellátás nyújtása vagy védelembevétel keretében, akár anélkül is, hogy kriminális előélettel rendelkezett volna a gyermek/fiatalkorú. A gyermekjóléti központ feladata környezettanulmány elkészítése és a pedagógiai vélemény megküldése a pártfogó felügyelői szolgálatnak.
A gyámhatóság kötelezően elrendeli a megelőző pártfogást és a védelembevételt, ha arra korábban még nem került sor, abban az esetben, ha a pártfogó felügyelői szolgálat által elkészített bűnmegelőzési kockázatértékelés magas fokú. A kockázatértékelés elsődleges funkciója ez esetben nemcsak a döntéshozó informálása, hanem a döntés megalapozása is.[9] A gyámhatóság határozatában alapul veszi a pártfogó felügyelői és a gyermekjóléti központ esetmenedzsere által megállapított magatartási szabályokat. A gyámhatóság a bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelés közepes fokára tekintettel valamennyi körülmény vizsgálata esetén mellőzheti a megelőző pártfogás elrendelését. Ha mellőzi a megelőző pártfogás elrendelését, fél év elteltével felül kell vizsgálnia döntését. A felülvizsgálat a gyermek megváltozott körülményeit hivatott vizsgálni, szükség esetén a pártfogó felügyelői szolgálat újabb bevonásával. Ha a kockázatértékelés alacsony fokú, a gyámhatóság mellőzi a megelőző pártfogás elrendelését.
Az életkor kérdése kitüntetett fontosságú a büntető felelősségre vonás és az alkalmazott jogkövetkezmények szempontjából. A bevezetőben megfogalmazott állítás pontosításakor az alábbi három kérdést kell feltennünk: Mikor kerül kapcsolatba a gyermek vagy fiatalkorú személy a büntető igazságszolgáltatás rendszerével? A gyermekvédelem vagy a büntető igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik-e felelősségének megállapítása? Milyen közigazgatási hatósági intézkedés vagy büntető anyagi-, illetve eljárásjogi intézkedés elrendelésére kerül sor, és az eléri-e célját?
A három kérdésre adott együttes válasz alakítja egy-egy országban a - nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségeknek megfelelő - gyermek- és fiatalkorúakra vonatkozó büntetőpolitikát. A vétőképesség függvénye, hogy a felelősség megállapítása és a jogkövetkezmény meghatározása a gyermekvédelem vagy a büntető igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik-e. A gyermekvédelmi rendszer prevenciós hálózata elsősorban a veszélyeztetett gyermekre összpontosít. A büntető igazságszolgáltatás rendszerében kevésbé van lehetőség az egyéniesítő szempontok figyelembevételére. Összefoglalásul kijelenthető, hogy az életkorhoz rendelt felelősség megállapításakor tekintettel kell lenni a gyermek személyiségét alakító tényezőkre és szocializációs hátterére.
A fiatalkorúak igazságszolgáltatásával kapcsolatos rendszer a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy bűnösnek nyilvánított gyermekekkel foglal-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
