A globális minimumadó szabályainak bevezetésével egyidejűleg lehetőséget kaptak a társasági adóalanyok, hogy a korábban valamilyen oknál fogva be nem jelentett részesedéseiket utólag bejelentsék egy többletadó bevallása és megfizetése fejében. Az utólag bejelentett részesedések kapcsán azonban kérdésként merül fel, hogy az adóalapot hogyan kell meghatározni többek között az elidegenítés dátuma és a számviteli nyereség, illetve veszteség és a vételár valamint a 2023. december 31-ei piaci ár egymáshoz képesti alakulása esetén.
In parallel with the introduction of the global minimum tax rules Hungarian taxpayers have a one-time opportunity to apply forcapital gains exemption for shares that previously didn't qualify in exchange for one-time cash tax payment. However, the question arises as to how the tax base for the disposal of such shares should be determined in the light of the different accounting gain and loss scenarios and the time of the alienation.
A globális minimumadó szabályainak hazai jogszabályba ültetésével összefüggésben a társasági adót érintően egyéb kiegészítő szabályok is bevezetésre kerültek. Az egyik ilyen jellegű módosítás a bejelentett részesedéseket érintette, amely lehetővé tette, hogy egyes olyan részesedések is bejelentetté váljanak egy meghatározott többletadó megfizetése esetén, amelyek korábban nem voltak azok. Az utólagos bejelentést az adózók a 2023. adóévükre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitvaálló határidő lejártáig tehetik, illetve tehették meg. Azzal kapcsolatosan több kérdés is felmerül, hogy az ily módon bejelentett részesedések értékesítése esetén pontosan, hogyan kell a társasági adóalapot megállapítani, az egyéves tartási időt honnan kell számítani, ugyanis a jogszabály és a rendelkezésre álló tájékoztatók nem teljesen egyértelműek. Ezen cikk bemutatja, hogy a szerző álláspontja szerint miként történik a társasági adóalap kiszámítása részesedés értékesítésének eltérő eredményű eseteiben. A szabály újdonságára való tekintettel kevés szakmai anyag áll rendelkezésre a témát illetően, így a cikk a jogszabály, a jogszabály bevezetésének indoklása és az adóhatóság ezen témát érintő tájékoztatója, valamint a cikk szerzőjének ezen anyagok értelmezése alapján készült.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 2007 óta ad lehetőséget az adózóknak arra, hogy az ellenőrzött külföldi társaságokon kívül[1] belföldi vagy külföldi személyekben szerzett részesedéseiket bejelentsék az adóhatóság felé és így az ezen részesedésekhez kapcsolódó, adóalapban megjelenő eredményükkel az adóalapot módosítsák. A Tao tv. 4. § 5. pontja definiálja a bejelentett részesedést, amelynek a szabály bevezetése óta az egyik feltétele, hogy az adózó a szerzést egy meghatározott időn belül bejelentse az adóhatóság felé. 2014 óta ezen bejelentésre 75 nap áll rendelkezésre, azonban a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: GLOBE törvény) lehetőséget adott, hogy ezen határidőt be nem tartó adózók is alkalmazhassák 2023. december 30-án meglévő részesedéseik után a bejelentett részesedésekhez kapcsolódó kedvező adózási korrekciókat, ha utólagosan bejelentik ezen részesedéseiket.
A globális minimumadó szabályait bevezető GLOBE törvény a Tao tv. kapcsán is tartalmazott módosításokat[2], amelyek közül az egyik az volt, hogy az adózóknak lehetőséget adott arra, hogy a 2023. december 30-án bejelentett részesedésnek nem minősülő, de a Tao tv. 4. § 5. pontjában előírt feltételeket egyébként teljesítő részesedéseket utólagosan bejelentsék a 2023. adóév adóbevallásának benyújtására nyitva álló határidőig[3]. Tehát azon adózók, akik a törvény által korábban megadott határidőben vagy egyéb feltétel nem teljesülése miatt nem jelentették be az adóhatósághoz a részesedésüket, azok egyfajta "amnesztiára" való lehetőséget kaptak.
Az utólagos bejelentés ára pedig az, hogy a részesedés könyv szerinti értéke és független felek által alkalmazott piaci értéke 2023. december 31-én fennálló, a számviteli eredményben nem szereplő, nyereségjellegű különbözetének húsz százaléka után a hatályos társasági adókulccsal számított adót az adózó bevallja és megfizesse a 2023-as adóév társasági adóbevallásának
- 51/52 -
benyújtására nyitva álló határidőig. Ezen különbözet alapján megállapított adóalap mérséklésére pedig nincs lehetőség, tehát ezt az adóalapot az általános adóalap és egyéb csökkentő tételek alkalmazásától függetlenül kell megállapítani és megfizetni[4]. A 2023. december 31-ei piaci érték megállapításához szükséges az erre a napra rendelkezésre álló piaci értékelés, amelyet a jogszabály alapján független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértőnek kell elkészítenie[5].
A bejelentett részesedések esetében egy kiemelt kérdés, hogy a jogszabályban előírt adóalap-korrekciót mikor kell alkalmazni. Részesedések értékesítése esetén, ha a könyvelésben veszteség jellegű különbözet kerül elszámolásra, akkor az adózónak ezen veszteséggel az adóalapját meg kell növelnie, tehát az adóalapban nem lesz elismert az értékesítésen realizált veszteség[6]. Nyereség jellegű különbözetnél azonban csak akkor alkalmazható a számviteli nyereség értékével megegyező adóalap-csökkentő tétel, ha a részesedést az adózó legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván[7]. Tehát csökkentő tétel alkalmazásához szükséges egy előírt tartási idő, míg a növelő tétel alkalmazásához nem.
Felmerül azonban a kérdés, hogy az utólagosan bejelentett részesedéseknél, hogyan kell értelmezni a csökkentő tételhez szükséges egyéves tartási idő kezdő napját. Ugyanis ezen dátum lehet akár a részesedés eredeti szerzésének időpontja, amikortól kellene nézni a tartási időt, ha határidőben megtörtént volna a bejelentés, de lehet az a dátum is, amikorra ki kellett számítani a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét (2023. december 31.), továbbá az a nap is, amikor az utólagos bejelentést megtette/megteszi az adózó[8]. Ha a jogszabály adóalap-csökkentést előíró szövegezését nézzük, akkor egészen pontosan úgy szól az előírás, hogy akkor alkalmazható a csökkentés, ha a "...részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván...". Ebből kiindulva az utólagosan bejelentett részesedéseknél is a tartási idő kezdő napja az a nap, amikor az adózó eszközei közé bekerült az adott részesedés, hiszen a jogszabály nem azt írja elő feltételként az adóalap-csökkentéshez, hogy bejelentett részesedésként tartsa azt nyilván az adózó, hanem csak annyit, hogy folyamatosan az eszközei között legyen nyilvántartva egy évig. Ettől eltérően az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium által kiadott, utólagos részesedésbejelentéshez kapcsolódó tájékoztató[9] 10) kérdésére adott válasza alapján a tartási idő 2023. december 31-től indul, mintha úgy kellene tekinteni, hogy a részesedés szerzése ezzel a dátummal történt volna meg. Tehát az utólagosan bejelentett részesedések esetében a Tao tv. 7. § (1) dz) pontja szerinti csökkentő tételt az adózók csak a 2024. december 31-e utáni eladások esetén alkalmazhatják a tájékoztató alapján. Ez azonban megkérdőjelezhető a szerző véleménye alapján, hiszen a jogszabály szövegezéséből ez nem olvasható ki.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
