Ez az írás technikai kérdésekre fokuszál. Az erő, hatalom a mindennapok szavazása technikai megvalósulásán keresztül jelenítődik meg.
A fővárosi közgyűlés tagjai a főpolgármester, a fővárosi kerületek polgármesterei, valamint a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző kilenc képviselő.[1] Most nem taglalandó okokból a fővárosi közgyűlésben a javaslat elfogadásához a minden képviselő-testületben érvényesülő általános szabályok szerinti szavazatarány mellett a főváros lakosságszámának együttesen több mint a felét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata is szükséges. A lakosságszám megállapításakor a fővárosnak, valamint a fővárosi kerületeknek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jén meglévő lakosságszámát kell figyelembe venni.
Mindez alapvető strukturális jelentőséggel is bír,[2] emellett a technikai kérdések sem elhanyagolhatóak, különös tekintettel arra, hogy természetüknél fogva a strukturális hatások elhúzódóak, kialakulásukhoz, esetleges rögzülésükhöz hosszabb időre - ha a rendszer változatlanul marad -, akár több ciklusra van szükség, míg az eljárási-technikai kérdések azonnal felmerültek, s haladéktalanul választ követeltek.
Hagyományosan a gépi, informatikai lehetőségektől független modell átláthatósága, ellenőrizhetősége teremti meg azt a bizalmat egy rendszer iránt, amelyből kinő - kényelmi, gyorsasági, hatékonysági - szempontokra tekintettel a számítástechnikai rendszer elfogadottsága. Amit az egymásban általában nem bízó szereplők, tényezők saját szemükkel láthatnak, saját kezükbe foghatnak, azt könnyen (de legalábbis kénytelenségből) elfogadják valónak - talán igaznak is. Megbízottak, képviselők útján szintén működik mindez (szavazatszámláló bizottság).
A nyílt szavazások esetén különösebb fantáziát nem igényelt a megvalósítás, semmiképpen nem többet, mint magára a szabályra rácsodálkozás. Rokon területeket, analógiát keresve, akár a gazdasági társaságok, akár a társasházi közgyűlések határozathozatali rendje okkal merül fel a jogszabályi változó kezeléséhez, azzal, hogy a megoldandó kérdés rendezéséhez már éppen, hogy nem elegendőek az említett, letisztultabb eljárások.
Rögzítve az irányadó lakosságszámot, a polgármester közgyűlési tagok szavazatának technikai értelemben másodlagos (jelentőségét tekintve elsődleges) értéke könnyen követhető. A képzeletbeli kézi szavazásnál minden közgyűlési tag az egyik kezével hagyományos, általános szavazást végzi, de azok, akik polgármesterek is egyben, a másik kezükben egy képzeletbeli táblát tartva szavaznak a lakosságszámukra figyelemmel (a táblán a lakosságszám olvasható). Kétszeres szavazatszámlálással mindkét követelmény megvalósulása ellenőrizhető, a szavazás eredménye érzékszervek által közvetlenül észlelhető, ellenőrizhető.
Ebből következően a nyílt szavazások esetén a szavazatszámlálás minden aggály nélkül történhet - és történik is - szavazatszámláló gép alkalmazásával. A név szerinti szavazásnál - amely értelemszerűen egyben nyílt szavazás - még könnyebb közvetlenül észlelni, ellenőrizni a szavazás eredményét.
Mindez azt is jelenti, hogy a fővárosi közgyűlés jelenlegi gyakorlatában a szavazások messze túlnyomó többségét adó nyílt szavazások a Mötv. jelenleg hatályos szövege[3] alkalmazásával is aggálymentesen bonyolódnak.
Mi a helyzet a titkos szavazással, aminek az a lényege, hogy a szavazás nem mások előtt, nem mindenki által közvetlenül észlelhető módon történik?
Titkos szavazást a fővárosi közgyűlésben gyakorlatban a főpolgármester-helyettesek választásánál alkalmaznak.[4] Ez önmagában is fontos kérdés, olyan ügy, amelynél a határozathozatalba vetett bizalom megingása nem engedhető meg, de kétségtelen, hogy egy ciklusban életszerűen és normális helyzetben egy kezünk elegendő kell, hogy legyen az ilyen határozathozatalok megszámlálására. Természetesen egyetlen határozat - és különösen nem önkormányzati vezető megválasztásáról (vagy nem megválasztásáról) szóló határozat - sem lehet bizonytalan tartalmú, s további esetek is adódhatnak. Újabb főpolgármester-helyettesek választása történhet, további lehetőség a konfliktusos főpolgármester-helyettesi változás, a titkos szavazást igénylő leváltás, amikor a fővárosi közgyűlés a főpolgármester-helyettes megbízását visszavonja.[5] Emellett ne feledkezzünk meg a zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható kérdések esetében a titkos szavazás Mötv.-ben is fenntartott lehetőségéről sem.[6]
Látható, hogy a titkos szavazások száma nem okvetlenül elenyésző.
A fővárosi közgyűlésre szabott új rendelkezések előtt a gépi, informatikai lehetőségektől független modellt az egyszerű, szavazólapos eljárás jelentette, a szavazás és a számlálás könnyen lebonyolítható volt, közgyűlési tagok egy-egy - egyenlő - szavazattal rendelkeztek, az írásban leadott szavazatokat az erre a célra létrehozott szavazatszámláló megszámolta, az eredmény megállapítása nem lehetett kifogásolható.
A jelenlegi rendszerben a titkosság sérülne, ha a polgármester közgyűlési tagok személyre szabott szavazólapokat kapnának az általuk megjelenített lakosságszám feltüntetésével, hiszen így a szavazatszámlálásban résztvevők számára beazo-
- 39/40 -
nosíthatóak lehetnének. Ezért a szervezeti és működési szabályzat azt az eddigieknél elkerülhetetlenül bonyolultabb megoldást választotta, hogy a kézi szavazatszámlálással történő titkos szavazásnál két boríték kerül átadásra a képviselők részére a szavazás előtt. A polgármester képviselők egy nagyméretű borítékot kapnak a szavazólappal és egy kisebb zárt borítékot, amelyen feltüntetésre kerül, hogy a szavazathoz lakosságszám kapcsolódik és a kisebb zárt borítékban elhelyezésre kerülnek az adott kerületi önkormányzatnak megfelelő 20 000, 10 000, 5000, 2000, 1000, 500, 200, 100, 50, 10, 5, 2, valamint az 1 lakossági lélekszámot feltüntető kártyák (a kártyákon feltüntetett számok összessége kiadja a kerület teljes lakosságszámát). A nem polgármester képviselők egy nagyméretű borítékot kapnak a szavazólappal és egy külön kisméretű lapot, amelyen az kerül feltüntetésre, hogy a szavazathoz nem kapcsolódik lakosságszám.
A nagyméretű borítékok (bennük a szavazólappal és a kisebb méretű borítékkal, vagy a külön lappal) lezárt állapotban kerülnek összegyűjtésre. A szavazás eredményének megállapításához a szavazólapok "igen", "nem" és "tartózkodom" szavazatok szerint, valamint - érvénytelen szavazat esetén - érvénytelen szavazat kategóriája szerint kerülnek szétválasztásra, egyidejűleg az egyes szavazólapok mellett lévő kisebb borítékokban lévő kártyák is az "igen", "nem" és "tartózkodom" szavazatok szerint, valamint - érvénytelen szavazat esetén - érvénytelen szavazat kategóriája szerint szétválasztva külön-külön kerülnek összevegyítésre. Ezután a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat.
Ez a rendszer tisztességesen megoldja a titkosságot minden olyan esetben, amikor nem egyetlen olyan "igen" vagy "nem" vagy "tartózkodom" szavazat érkezik egy kérdésben, amely polgármester közgyűlési tag szavazata, mert ez utóbbi esetben a lakosságszám megjelenése miatt teljesen egyértelmű, hogy kinek a szavazatáról van szó. Hozzáteszem, hogy két-három (szellemi kapacitástól függően akár több) ilyen szavazat esetében is reálisnak tűnik a jó közelítéssel történő spekuláció a szavazók személyéről, de legalább nem teljes a bizonyosság.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
