Az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott az Eötvös Károly Intézet panaszának, amely szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény I. fejezetének 8-as cikkébe ütközik a TEK bírói engedély nélküli titkos megfigyelését lehetővé tevő törvény. A bíróság szerint a 8-as cikkbe foglalt magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartását, mint alapvető emberi jogot csak meghatározott esetekben lehet megsérteni, például nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, vagy zavargás, bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme esetén. Az ítélet alapján az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti, továbbá a titkos megfigyelést független döntéshozó szervnek kell jóváhagynia. Az intézet két munkatársa azt kifogásolta, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyelést. 2012-es nyilatkozatuk szerint a TEK bírói kontroll nélküli tevékenysége sérti az Alaptörvényben is megfogalmazott magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. A kérdéssel az Alkotmánybíróság is foglalkozott, azonban 2013-ban elutasította a két panaszos beadványát. (vs.hu - http://vs.hu/mind/osszes/draga-lesz-a-tek-es-megfigyeles-0112#!s1)
Kihirdette a 3400-3800 MHz-es frekvenciasáv szabad, illetve felszabaduló blokkjaira tavasszal kiírt frekvenciaárverés eredményét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A felső sávban nyertes DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., valamint az alsó sávban nyertes Vodafone Magyarország Zrt. együttesen 896,6 millió forintot ajánlott, összesen tíz felhasználói alapblokkra a 3400-3800 MHz-es frekvenciasáv hasznosításáért. Az eredményhirdetésen Aranyosné dr. BörcsJanka, az NMHH főigazgatója kiemelte, hogy az elnyert frekvenciák szabad felhasználásúak: a hatóság nem írja elő, hogy mire kell használniuk azokat a nyerteseknek, arra viszont kötelezi őket, hogy valóban használatba vegyék. Ennek érdekében a nyerteseknek két éven belül ki kell kérniük a rádióengedélyt, illetve négy éven belül használatba is kell venniük a blokkokat. Az NMHH májusban közzétett új spektrumstratégia alapján a következő öt évben az NMHH a hazai frekvenciakészletből összesen hét sávot készít elő értékesítésre a 700 MHz-es sávtól a 26 GHz-esig. A hatóság ebben az időszakban összességében 160 MHz-nyi spektrumot kíván elérhetővé tenni a mobilszolgáltatók számára, melynek következtében mind a kapacitásukat, mind a hálózati lefedettségüket tovább bővíthetik a cégek. A szervezet elképzelései szerint mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy 2020-ra az országos beltéri vezeték nélküli internet (mobilnet) lefedettség 99 százalékosra nőjön (24.hu)
Sokkal több erőforrást fordítanak a nagyobb online cégek a közösségi tartalom szűrésére - az új önkéntes vállalás értelmében minden bejelentést 24 órán belül ki fognak vizsgálni, a törvénytelen tartalmakat pedig törölni fogják. Az EU-s kezdeményezés az ISIS-féle internetes propaganda visszaszorítását célozza. Először Németország indított kampányt a szélsőségesek ellen, a német kormány elsőként a Facebookot kényszerítette rá, hogy sokkal aktívabban lépjen fel a felületén a helyi törvényekbe ütköző posztok ellen. A Facebook januárban adta be a derekát, egymillió eurós finanszírozási kerettel antirasszista kampányt indított, és együttműködésre lépett a helyi civil szervezetekkel. Az akkor bejelentett megoldás részeként a Facebook egy külső céget bízott meg azzal, hogy a felhasználói bejelentéseket megvizsgálja, az egyértelműen törvénysértő anyagokat pedig azonnal törölje. A most bejelentett uniós kezdeményezés gyakorlatilag ennek a kiterjesztése, a programban pedig a Facebook mellett más cégek is részt vesznek, így a közösségi oldalon túl a Twitter, a Google, a YouTube és a Microsoft is nyilatkozott arról, hogy (önkéntesen) vállalják a részvételt a programban. Eszerint 24 órán belül kivizsgálják a bejelentések "többségét", és az uniós, illetve tagországi törvényekbe ütköző (idegengyűlölő, rasszista, zsidó- és iszlámgyűlölő, szélsőséges csoportokba beszervező) tartalmakat törölni fogják. (HWSW.hu)
A francia információszabadságért felelős bizottság, az adatvédelmi feladatokat is ellátó CNIL (Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés) bejelentette, hogy három hónapot adnak a Microsoftnak arra, hogy változtassanak azon, hogy a Windows 10 a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjt adatokat róluk. Amennyiben a vállalat ezt nem hajtja végre, szankciókat vezetnek be ellenük. A hatóság kifogásai között szerepel, hogy a Microsoft gyűjti a Windows és a Windows Store felhasználási adatait, monitorozza, hogy a felhasználók milyen alkalmazásokat töltenek le, illetve mennyi időt töltenek azok használatával; a Microsoft-fiókba történő belépéskor nincs korlátozva a hibás PIN-beütések száma, így a felhasználói adatokat nem védik megfelelően; a Windows 10 telepítésekor alapértelmezetten egy hirdetési azonosító is aktiválódik, mely lehetővé teszi a Windows alkalmazások, illetve harmadik felek alkalmazásai számára, hogy monitorozzák a felhasználó böngészési tevékenységét, hogy célzott hirdetéseket juttassanak el hozzá; a Windows 10 nem ad lehetőséget a sütik letiltására; a Microsoft az európai felhasználók adatait a már érvénytelen Safe Harbor keretrendszer előírásai alapján továbbítja az Egyesült Államokba. A Microsoft közleményben reagált a felszólításra, és elmondják, hogy bár ők magas szintű adatvédelmi megoldásokat építettek a Windows 10-be, örülnek, hogy a CNIL javaslatai alapján ezeket még jobbá tehetik. Biztosítják a hatóságot arról, hogy a következő hónapokban szorosan együtt fognak működni velük, hogy a jelzett problémákat megvizsgálják, megértsék, és ha szükséges korrigálják. (ITCafe.hu)
A Bizottság újabb lépéseket tett annak vizsgálata során, hogy a Google ár-összehasonlító és hirdetésekkel kapcsolatos gyakorlata sérti-e az uniós szabályokat. A Bizottság két kifogásközlést küldött a Google-nek. A Bizottság kiegészítő kifogásközlésben erősítette meg előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az internetes találati oldalain. A Bizottság különálló kifogásközlésben tájékoztatta a Google-t azon előzetes véleményéről, miszerint a társaság az erőfölényével visszaélve mesterségesen korlátozza harmadik fél honlapok azon lehetőségét, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg. A kiegészítő kifogásközlés ismerteti azon további bizonyítékok és adatok széles körét, amelyek alátámasztják a Bizottság előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az általános keresési eredmények megjelenítésekor. A további bizonyítékok többek között a következőkre terjednek ki: az a mód, ahogyan a Google a saját ár-összehasonlító szolgáltatását előnyben részesíti a versenytársaiéval szemben; annak adatforgalomra gyakorolt hatása, hogy egy adott honlap hányadikként jelenik meg a Google keresési találatok között; valamint a Google ár-összehasonlító szolgáltatása adatforgalmának alakulása a versenytársaiéval összehasonlítva. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a felhasználók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket - ez hátrányos a fogyasztók számára és elfojtja az innovációt. A Bizottság kifogásközlést küldött a Google-nek azokra a vállalat által bevezetett korlátozásokra vonatkozóan is, amelyek egyes harmadik fél honlapok számára nem teszik lehetővé, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg. A Bizottság mai kifogásközlésben ismertetett előzetes véleménye szerint e
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
