Dr. Balogh Zoltánné: Lehet-e büntetni a törvénytisztelő önkormányzatot? (Jegyző, 2012/2., 15-16. o.)

A kormányhivatalok új eszköze 2012. január 1. napjától a törvényességi felügyelet. A törvényességi felügyeleti feladatokat az Alaptörvényben és az új sarkalatos törvényben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: új Mötv.) olvashatjuk. Az új Mötv. mint sarkalatos törvény hatályba lépése lépcsőzetesen valósul meg, mellyel párhuzamosan a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései fokozatosan hatályukat vesztik.

Az első jelentős változást a törvényességi munka területén dolgozók és az önkormányzatok számára egyaránt az hozta, hogy 2012. január 1. napjától megszűnt a régi Ötv. szerinti törvényességi ellenőrzési jogkör, azt felváltotta egy az ellenőrzésnél erősebb jogosítvány: a felügyelet. A kormányhivatal tehát a helyi önkormányzatok felett a továbbiakban törvényességi felügyeletet gyakorol, melynek részletes szabályait - a várhatóan közeljövőben megjelenő - kormányrendelet állapítja majd meg.

A változás a törvényességi munka mechanikájában is fordulatot hozott, mely azt jelenti, hogy jelenleg az Alaptörvény és még öt különböző hatályú Ötv., valamint a folyamatosan módosuló jogszabályi környezet alapján dolgozunk, attól függően, hogy milyen időszakot érint, vagy fog érinteni a megoldandó probléma.

Az Alaptörvény deklarálja a kormányhivatalok számára a legfőbb jogosítványokat. Az Alaptörvény 32. cikk (4) bekezdése szerint a kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát, ha a rendeletet, vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja. A 32. cikk (5) bekezdése szerint a kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásnak megállapítását. Amennyiben a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által meghatározott időpontig nem tesz eleget, a kormányhivatal kezdeményezésére a bíróság elrendeli, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg. Ez az úgynevezett "aktuspótlás", mely újdonságával a médiában, a szakmai, oktatói és tudományos berkekben is nagy rácsodálkozást okozott, hiszen ilyen jellegű jogalkotás korábban még nem volt ismeretes.

Az Alaptörvény felhatalmazásán alapulva az új Mötv. részletesen szabályozza a további kormányhivatali törvényességi felügyeleti feladatokat, melyek között az intézkedések széles spektrumát találhatjuk meg. A törvényességi felügyelet keretében a kormányhivatalok információt kérhetnek az érintettektől, javaslatot tehetnek az önkormányzati működésre, szervezetére, döntéshozatali eljárásra, törvényességi felhívással élhetnek jogszabálysértés észlelése esetén, testületi ülés összehívását kezdeményezhetik a polgármesternél a törvényességi kérdések megtárgyalására, ha a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. A kormányhivatalok kezdeményezhetik a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás visszatartását, megvonását, pert indíthatnak a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt, fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek a polgármester ellen és a polgármesternél a jegyző ellen, kezdeményezhetik az Állami Számvevőszéknél a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását. A törvényességi felügyelet végső soron az önkormányzati határozat végrehajtásának felfüggesztését is eredményezheti, de ez már a bírói döntés körébe tartozik.

A legvégsőbb eszközként a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal javaslatot tehet az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatására, melyről a Kormány indítványára - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően - az Országgyűlés dönt. Mindezek a felügyeleti intézkedések komoly eljárási szabályok és határidők betartásával valósulhatnak meg a jövőben. E felsorolt eszközök jobbára a régi Ötv. szerint is beletartoztak a régi törvényességi ellenőrzési jogkörbe azzal a változással, hogy az önkormányzati rendeletek jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát már nem az Alkotmánybíróságtól, hanem a Kúriától lehet kérni, az Alkotmánybírósághoz csak az önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetén lehet fordulni. A jogszabálysértő önkormányzati határozat felül-

- 15/16 -

vizsgálatát pedig a törvényszéknél lehet kezdeményezni.

Mégis mindezeken a fent felsorolt felügyeleti eszközökön túl talán a legsúlyosabb következményt egy másik újabb felügyeleti eszköz, a törvényességi felügyeleti bírság jelentheti az önkormányzatok oldaláról nézve, mivel az egyben büntetést is jelent számukra. A törvényességi felügyeleti bírság egy olyan újonnan bevezetett eszköz, mely korábban semmilyen formában nem létezett a törvényességi munka területén. A törvényességi felügyeleti bírságot az érintett személyekre, önkormányzatokra szabhatja ki a fővárosi és a megyei kormányhivatal, mely jelenleg 38 650 Ft-tól 386 500 Ft-ig terjedhet alkalmanként és ismételten is kiszabható. A többi felügyeleti intézkedéshez képest a leginkább valós veszélyt egy bírság kiszabása jelentheti, hiszen az napi szinten és azonnal érinti az önkormányzati működést. A törvényességi felügyeleti bírság nem csak új, de egy merőben sajátos intézmény a magyar jogrendszerben. Nem anyagi jogi és nem eljárás jogi jellegű bírság. Célja az, hogy az érintettet rábírja a feladat ellátására, a közszolgáltatás elvégzésére, az önkormányzati rendelet megalkotására, a határozat meghozatalára, a fegyelmi eljárás lefolytatására, a jegyzőkönyv beküldésére. Azzal, hogy természeténél fogva pénzbeli fizetési kötelezettséggel jár, pénzbüntetés jelleggel bír, azonban már kisebb súlyú szabálytalanságoknál is alkalmazható. Legfőbb szerepe az, hogy rábírja az önkormányzatokat a törvényes működésre és egyúttal az úgynevezett nagyobb baj - a súlyosabb jogszabálysértések -, végső soron az Alaptörvénybe ütközés elkerülésére.