A cégeljárásban kötelező jogi képviseletet többnyire ügyvédek látják el, így nem hagyható figyelmen kívül az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (továbbiakban: Ütv.), amely az okiratok elektronikus úton való ellenjegyzéséhez szintén minősített elektronikus aláírást követel meg. A Pp. 196. §-ában meghatározott teljes bizonyító erő is csak az ilyen elektronikus ellenjegyzéshez fűződik. Az ügyvédi ellenjegyzés további szabályait az Ütv. 27. § és 27/A. § tartalmazza.
Az időbélyegző egy elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett. Egy elektronikus adat - mint például egy file a merevlemezünkön - könnyedén módosítható, ekkor az állományhoz tartozó lementési időpont megváltozik ugyan, tükrözve az utolsó hozzáférés vagy módosítás időpontját, de ez utólag különösebb nehézség nélkül megváltoztatható. Az operációs rendszerek beépített lehetőségei tehát nem nyújtanak megfelelő védelmet. A megoldást az egyirányú lenyomat-képző (hash) függvények, az elektronikus aláírás és az időbélyegző jelentik. Az időbélyegző így bizonyítékként szolgálhat arra, hogy a feladó "időben" feladta küldeményét és a fogadó pedig "időben vagy időn kívül" megkapta azt. Amennyiben az állomány megérkezéséről a címzett visszaigazolást küld, ezt is lehet időbélyegezni, így megállapítható az az időpont, amelyben már biztosan a címzettnél volt a küldemény. A cégeljárásban az időbélyegző funkciója kettős: egyrészt alapulvételével megállapítható, hogy az okirat aláírásának időpontjában a minősített elektronikus aláírás alkalmazására való jogosultság fennállt-e. Másrészt megállapítható, hogy a kérelem a törvény által meghatározott benyújtási határidőn belül érkezett-e, figyelemmel arra, hogy a törvény a bejegyzési (változásbejegyzési) határidő elmulasztásához szankciót fűz.
A Ctv. 36. § (3) bekezdése szerint elektronikus cégeljárás esetén a cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.
(4) A bejegyzési kérelem előterjesztője - választása alapján - az adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemmel együtt előterjesztve a Cégszolgálat útján juttathatja el az illetékes szervezethez. Az ilyen módon továbbított adatok nem képezik a cégnyilvántartás részét.
(5) Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét jogi képviselő közreműködésével elektronikus úton is teljesítheti. Az eljárásra egyebekben a 37-38. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(6) E §, valamint a 37-40. § rendelkezései csak az elsőfokú eljárásban alkalmazhatók.
Az elektronikus cégeljárás keretében érkezett kérelem kapcsán a cégbíróság értelemszerűen maga is elektronikusan jár el, a keletkezett cégiratokat pedig kizárólag elektronikus formában tartja nyilván a Ctv. 40. §-ának szabályai szerint. A régi Ctv.-hez képest új rendelkezés a törvényben, hogy a bejegyzési kérelem előterjesztője az elektronikus bejegyzési kérelem benyújtása során lehetőséget kap arra, hogy az adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartáshoz szükséges egyéb adatokat, illetve ezek változásait is a bejegyzési kérelemmel együtt juttathassa el ezekhez a szervezetekhez. Ez a cégeljárásnak nem része, az ilyen módon a fenti szervek irányába teljesített adatszolgáltatás tartalma nem kerül be a cégnyilvántartásba. Mivel a bejegyzési kérelem benyújtása a Cégszolgálat útján történik, ezeket a további adatokat is a Cégszolgálat továbbítja a megfelelő szervezethez. A Ctv. - a rendszeréből, felépítéséből és rendelkezéseiből kitűnően támogatja az elektronikus cégeljárás alkalmazását. Ezért is teremti meg az elektronikus cégeljárás szabályai alkalmazásának lehetőségét abban az esetben is, ha a törvény valakit valamely irat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül, a személyében kötelez. Ebben az esetben - ha az érintett személy közvetlenül terjeszti elő a beadványt - a jogi képviselet nem kötelező, de amennyiben ez a személy úgy dönt, hogy a kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, akkor köteles jogi képviselő útján eljárni. Ezzel a rendelkezéssel a Ctv. - hasonlóan a régi Ctv.-hez - eleget tesz az 1. számú társasági jogi irányelv új 3. cikk 2. pontja második bekezdésében foglalt követelménynek, mely szerint a tagállamoknak az elektronikus ügyintézést nemcsak a cégek, hanem más bejelentésre kötelezett személyek vagy szervezetek számára is lehetővé kell tenni.
A Ctv. fentiekben ismertetett rendelkezései csak az elsőfokú eljárásban alkalmazhatók, ebből következően a (rendes, rendkívüli) jogorvoslati eljárásokban az eljárás, a határozathozatal papír alapú okiratokon alapul (elektronikus iratok kinyomtatott másolata, esetleg a jogi képviselők által digitalizált okiratok eredeti példányai).
Az elektronikus cégeljárás kötelezővé válására tekintettel a 2007. évi LXI. tv. 13. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosítja a Ctv. 36. § (3) és (5) bekezdését 2008. július 1. napjától kezdődően:
"36. § (3) A cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.
36. § (5) Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén, minősített elektronikus aláírás alkalmazásával maga is teljesítheti. Ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, illetve az elektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására a jogi képviselő jogosult. Az eljárásra egyebekben a 37-38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."
A Ctv. 37. § (1) bekezdése szerint a jogi képvise-lő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. A hatóságok, pénzügyi intézmények vagy más szervek által kiadott - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.
(2) A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a köz-jegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papír alapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak alapos kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
