A fogyasztók védelme, fokozott oltalma napjainkban különösen aktuális, mindenkit érintő, rendkívül komplex, szerteágazó és hatalmas, az utóbbi néhány évben is rengeteg új jogszabályt hozva gyakran módosításra kerülő joganyagot magában foglaló, igen jelentős, fontos téma, amelynek jogirodalma is óriási méretekre duzzadt. A fogyasztókat védő rendelkezések, a kereskedők visszaélései elleni szabályok az ókori és a középkori, feudális jogrendszerekben is megjelentek, különösen a vásári kereskedésre és az iparosok tevékenységére vonatkozóan (lásd például igazságos, tisztességes ártól, jó minőségtől való eltérés, csalás, uzsorakölcsön tilalma).[1]
A szociális piacgazdaság attributumainak, egyik fontos aspektusának megfelelve csak az 1960-70-es évekre sikerült jelentősebb áttörést elérni a fogyasztók érdekeinek védelme szempontjából. Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada mellett főként a nyugat-európai és a skandináv államokban fogadtak el fogyasztóvédelmi célzatú jogszabályokat.[2] A kommunista, illetve szocialista országokban ez a fejlődés az 1990-es évekig jellemzően váratott magára. A fogyasztóvédelmi jog, mint önálló jogterület a 20. század második felében, annak vége felé jött létre.
A jogterület fejlődésével és hazánk európai uniós integrációjával, különösen az 1990-es évek második felétől a fogyasztók védelme Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Ez a fejlődés azonban egyrészt nem mindig töretlen, másrészt pedig a gyakorlatban, az önkéntes jogkövetés, a tisztesség (jó erkölcs) szempontjából továbbra is igen súlyos problémákkal találkozunk. Erre való figyelemmel kiemelten hangsúlyozandó a helyes, emberközpontú - azaz nem anyagias, fogyasztási, hanem a személy kiteljesedését, tökéletesedését szolgáló - szemléletformálás szükségessége, amely végső soron minden ember igaz javára, boldogságára irányul - legyen szó jogosultról, azon belül fogyasztóról, vagy kötelezettről (például forgalmazóról, gyártóról).
A fogyasztók védelme érdekében - a jogon kívüli feltételek megfelelő megteremtése mellett, miként a társadalmi viszonyok is összetettek - a fokozott jogi biztosítékok komplex megközelítésű kiépítése szükséges. Ebben jó néhány jogágnak - élén az alkotmányjognak - kell sajátos eszközeivel és módszereivel közreműködnie.
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) M) cikkének (2) bekezdése tartalmazza, hogy Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Az indokolás szerint ezzel a versenynek a közjó általi ésszerű korlátozását rögzíti. Hangsúlyozandó, hogy az államnak a verseny tisztasága mellett a fogyasztók jogait is biztosítania kell, mivel lehet, hogy azok a tisztességes verseny mellett is sérülnek.[3] Számos polgári jogi jogintézmény és rendelkezés szolgál fogyasztói érdekeket.
Ilyen például az érvénytelenség, a közérdekű kereset, a kellékszavatosság, a termékszavatosság, a jótállás, a letéti szerződések, a termékfelelősség szabályozása körében, a fogyasztó hátrányára való eltérés kizárása, a bizonyítási teher megfordítása, a hosszabb határidő,
- 175/176 -
a kedvezőbb teljesítési hely és az elállási jog biztosítása, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés elfogadásának, a semmisségnek, a semmisségre való hivatkozásnak csak a fogyasztó érdekében történő lehetőségének a kimondása által látható.
Ugyancsak a fogyasztói pozíció erősítését szolgálják a jó néhány szerződéstípusra vonatkozó sajátos előírások (például a közüzemi szerződések, az utazási szerződés, a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződések, a fogyasztói hitelszerződések, a hálózati szerződések), továbbá az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés, a távollévők között kötött szerződés, a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások igénybevételére irányuló szerződések, illetőleg a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének szabályozása.[4]
A polgári jogi védelmet biztosító jogszabályok, jogszabályi rendelkezések körében[5] (is) megkülönböztetést teszünk aszerint, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti polgári jogi jogviszonyról van szó, vagy pedig nem. A szűk értelemben vett fogyasztóvédelmi jog, a definíciószerű fogyasztói védelem körében a fogyasztó és a vállalkozás közötti polgári jogi jogviszony jogi szabályozása által létező, fogyasztói többletvédelmet biztosító rendelkezésekről van szó. Mindemellett ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni azokra a tágabb értelemben vett, "klasszikus" fogyasztóvédelmi jogintézményekre, jogszabályi rendelkezésekre is, amelyek nem tartoznak ebbe a speciális, fogyasztói többletvédelmi szintbe, de értelemszerűen a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogviszonyban is alkalmazandóak (lásd például a kellékszavatosság és a jótállás általános szabályai).[6]
A Ptk. a fogyasztói többletvédelmet nem a régi Ptk. megoldásával, a fogyasztói szerződés defi-
- 176/177 -
níciójával[7] fejezi ki, hanem - bár a Ptk. 6:114. §-ának (2) bekezdése (és a 6:103. §, a 6:104. §, a 6:131. §, valamint a 6:444. § "címe") használja a "fogyasztói szerződés" szövegrészt[8] - a "fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés" szövegezéssel, amely a jogban kevésbé járatos címzettek számára kedvező változás, mivel a régi Ptk. fogyasztói többletvédelmet megjelenítő rendelkezései körében szereplő "fogyasztói szerződés", "fogyasztói szerződés esetében" szövegrészek alapján a fogyasztók kevésbé gondolták azt, hogy a fogyasztói többletvédelmet biztosító rendelkezések nem vonatkoznak azon jogviszonyaikra, amelyekben a másik fél is laikus (kétségtelen, a "vállalkozás" definícióját is ismerni kell, mert, például, a "vállalkozás" alatt nemcsak gazdasági társaságok értendők). A Ptk. alkalmazásában - új szabályként - vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.[9]
A Ptk. e fogyasztói többletvédelmet a zálogjog, a szerződés megkötése és értelmezése, a szerződés érvénytelensége, a szerződés teljesítése, a szerződésszegés, az adásvételi szerződés általános szabályai, a biztosítéki szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai körében jeleníti meg, de az utazási szerződés, a letét és a termékfelelősség szabályozásának fogyasztóvédelmi relevanciája is megemlítendő[10][11]
A verseny- és reklámjog területén különösen a fogyasztók korrekt és teljes tájékoztatáshoz fűződő érdekeit, továbbá bizonyos (agresszív) üzleti módszerek elleni védelmét szolgáló előírások, a tisztességtelen (megtévesztő) versenycselekmények és a gazdasági erőfölénynyel való visszaélések tilalmát rögzítő szabályok megfogalmazása kívánatos.[12]
- 177/178 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
