A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél élhet kifogással a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 51. § (1) bekezdése értelmében.
A bírósági gyakorlatban mára egyértelművé vált: egy hitelezőnek, miután alapvetően érdekelt abban, hogy az őt megelőző, vagy vele egy csoportba sorolt hitelezők igényét a felszámoló nyilvántartásba veszi-e (hiszen ez befolyásolja a saját igényének a kielégítését), kifogás előterjesztési joga van a felszámolóval szemben azért, mert az a másik hitelező igényét nyilvántartásba vette, illetve amiatt, hogy a hitelező igényét a kielégítési rangsorban hova sorolta (kereshetőségi jog).[1]
A hitelezőknek ez a versengő helyzete fennáll a csődeljárások során is. A csődeljárás akkor sikeres, ha az adós egyezségi javaslatát a biztosított, illetve nem biztosított hitelezői osztályban a hitelezői szavazatok többsége külön-külön elfogadja [Cstv. 20. § (1) bekezdés]. Figyelemmel arra, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelő által elismert követelésük minden 50 000 Ft-ja után rendelkeznek egy szavazattal, ezért rendkívül lényeges kérdés az, hogy ki válik hitelezővé, annak mekkora követelését ismeri el a vagyonfelügyelő, valamint hogy azt a biztosított, vagy a nem biztosított hitelezői osztályba sorolja.
A csődegyezség alapján az adós a hitelezők követelésének csak az egyezségben meghatározott mértékét köteles kiegyenlíteni, az ott meghatározott időtartamon belül. A kisebbség a többség szavazatával szemben nem rendelkezik jogosultságokkal, ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, és azt a bíróság jóváhagyja, úgy a kisebbségnek is tudomásul kell vennie a többség akaratát. Nem mindegy ezért, hogy ki fogja eldönteni az adós - és így a hitelezői követelések - sorsát.
Alapvető érdeke tehát a vagyonfelügyelő által elfogadott követeléssel rendelkező hitelezőnek, hogy olyan hitelező igényét ne fogadja el a vagyonfelügyelő, aki valójában nem rendelkezik követeléssel az adóssal szemben; ne fogadjon el többet, mint amennyivel az adós valójában tartozik; illetve ne fogadja el biztosított követelésnek azt az igényt, amelyet valójában a zálogtárgy értéke már nem fedezne, ezért nem biztosított.
A vagyonfelügyelők e besorolási tevékenységének ellenőrzése érdekében a bírói gyakorlat a felszámolási eljárásokban kialakított megoldást a csődeljárásokban is elismerte: az egyik hitelező kifogást terjeszthet elő a vagyonfelügyelővel szemben a Cstv. 15. § (3) bekezdése alapján a másik hitelező igényének elfogadása miatt, ha álláspontja szerint az elfogadott követelés nem áll fenn, nem akkora összegben áll fenn, vagy a vagyonfelügyelő azt rossz osztályba sorolta be. A Cstv. 15. § (3) bekezdése a vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezők, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt teszi lehetővé a vagyonfelügyelővel szemben kifogás előterjesztését.
A gyakorlat egységessé vált tehát abban, hogy - hasonlóan a felszámolási eljárásokhoz - a csődeljárásban az érintett hitelező nem csupán a saját igényével, hanem más hitelező követelésével, annak besorolásával kapcsolatban is előterjeszthet kifogást [Cstv. 15. § (3) bekezdés]. Nem zárható ki az sem, hogy az adós terjesszen elő kifogást a fizetésképtelenségi szakértőnek egy hitelező követelését nyilvántartásba vevő, azt besoroló határozata ellen.
Abban alakult ki azonban vita, hogy az a hitelező, akinek az igényét, vagy annak besorolását támadják, milyen eljárásjogi pozícióba kerül a kifogás alapján indult eljárásban: beavatkozóként vehet részt a vagyonfelügyelő/felszámoló (a továbbiakban: fizetésképtelenségi szakértő) oldalán, vagy pedig kényszerű pertársként. A téma fontosságát mutatja, hogy 2015. május 18-19. között megrendezett Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása külön napirendi pontként foglalkozott ezzel a kérdéssel és az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében állást foglalt a megfelelő jogintézmény alkalmazásáról. Jelen tanulmány célja, hogy a bírói gyakorlatban és a jogirodalomban megjelent álláspontokat alapul véve megvizsgálja a két eljárásjogi pozíció jogszabályban biztosított jogosítványait, mely összevetés eredményeként feltárhatóak az Országos Tanácskozás döntésének hátterében álló pro és kontra érvek.
A beavatkozás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy a feleken kívül harmadik személy is részt vehessen az eljárásban. Ez egy olyan jogvédelmi eszköz, amellyel a beavatkozó saját jogát, a jogos érdekeit védi, és ha a perbeli jogállása járulékos is, az érdeke önálló és a felek érdekétől eltérhet. A beavatkozás jogintézménye szolgálja a beavatkozó és a támogatott fél érdekét is, ezen túlmenően a pergazdaságosság általános érdekű célkitűzéseinek is a szolgálatában áll (Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpk.43.037/2007/5. számú végzés).
A Cstv. 6. § (3) bekezdése a Pp. megfelelő alkalmazása körében a csődeljárásban nem foglalkozik a beavatkozással, a felszámolási eljárásban csak a vitatott igény elbírálására és a kifogás alapján indult eljárásban engedi meg a beavatkozást, egyébként a jogintézmény alkalmazását kizárja [Cstv. 6. § (3) bekezdés bb) pont].
- 5/6 -
A beavatkozás megengedését a Pp. a jogi érdek fennállásához köti, ami attól függ, hogy a bíróság döntésének jogereje a beavatkozóra kiterjed-e. Valamely hitelezői igény nyilvántartásba vétele alapvetően befolyásolja a többi hitelező igényének kielégítését, tehát a kifogással érintett hitelező jogi érdekének fennállása ebben a körben nem vitatható. Sérelmes lenne számára, hogy abban az eljárásban - fizetésképtelenségi szakértő és egy másik hitelező jogvitájában - melynek alapján hozott bírósági döntés megváltoztathatja a saját követelését, annak besorolását, nem mondhatná el véleményét, nem tárhatná a bíróság elé bizonyítékait. Valamennyi fél érdekét, a jogbiztonságot az szolgálja, ha a bíróság lehetőséget ad a jogi érdekeit védő hitelezőnek, hogy a tudomására jutott kifogás alapján indult eljárásba beavatkozhasson (Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpk.43.037/2007/5. számú végzés).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
