A II. Fejezet "Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával vagy felfedésével összefüggő polgári peres eljárások" szabályait tartalmazza. Ennek rendelkezései (túlságos módon) a következők.
1. Az Üztv. 10. §-ának (1) és (3) bekezdése szerint e törvényben biztosított jogok érvényesítése bírói útra tartozik és arra a törvényszéknek van hatásköre. (E vonatkozásban utalás van bírói eljárás kizárására is, de ez a magyar jogrendszerben nem fordul elő.)
A (2) bekezdés szerint az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére, hasznosítására vagy felfedésére vonatkozó peres eljárást - az Üztv.-ben foglalt eltérésekkel - a Pp. szabályai szerint kell lefolytatni.
2. A Pp. 231. § (1) bekezdésén alapuló lehetőség folytán az Üztv. 11. és 12. §-a külön rendelkezik a peres eljárás titokvédelmének megőrzéséről.
Az üzleti titokra vonatkozó kötelezettség alanyi jogi szabályait e törvény 1-5. §-ai tartalmazzák. Ezekkel kapcsolatban a 11. § (1) bekezdése a polgári peres eljárásban részt vevő (mindenféle) személynek a titok megőrzésére vonatkozó kötelezettségeit írja elő. Ezek kötelezettsége az eljárásban való részvétel, továbbá az iratokhoz való hozzáférés során megismert üzleti titkok megőrzése.
E § (2) bekezdése szerint az eljárás során keletkezett titoktartási kötelezettség az eljárás befejezése után is
- 2/3 -
fennmarad. Megszűnését a (3) bekezdés két vonatkozásban határozza meg: az a) pont szerint akkor, ha jogerős határozat megállapította, hogy a per tárgya nem minősül üzleti titoknak, a b) pont szerint pedig akkor, ha a titok tárgya közismertté, vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára könnyen hozzáférhetővé válik [ez azonos az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjával].
A 12. § rendelkezése már a perrendtartás szabályait tartalmazza.
E § (1) bekezdésének a) pontja szerint az üzleti titok védelme érdekében a bíróság bármelyik fél indokolt kérelmére elrendelheti "a felek vagy harmadik személyek által benyújtott, üzleti titkot vagy a per tárgyát képező, feltételezett üzleti titkot tartalmazó dokumentumhoz, vagy azok üzleti titkot tartalmazó részéhez a felek és képviselőik által történő hozzáférés korlátozását".
E bonyolult szöveg értelmezése nehéz. Ha a dokumentum a per tárgyát képező üzleti titokra vonatkozik, akkor a perben álló feleket annak megismerésétől nem lehet elzárni. Az elzárás csak a dokumentumnak a titkot nem érintő elemeire vonatkozhat. Továbbá, ha az üzleti titok a gazdasági kapcsolatok perben nem álló tagjait is érinti, a bíróság döntheti el, hogy a dokumentum tárgyát vagy annak egy részét azok megismerhetik-e.
E § (1) bekezdésének b) pontja szerint a bíróság a tárgyalás nyilvánosságát, valamint a jegyzőkönyv megtekintését kizárhatja vagy korlátozhatja. Ez a rendelkezés a lényegét illetően azonos a Pp. 231. és 163. §-ával, de figyelembe kell venni a Pp. 626. §-ának az elektronikus hálózatra vonatkozó módszerét is.
A (4) bekezdés azt követeli meg, hogy a bíróság ezeket a rendelkezéseket szükséges mértékben, tisztességes módon határozza meg. Figyelembe kell venni a harmadik személyek jogos érdekeit is. Ez indokolt, hiszen a gazdasági folyamat (szándékos vagy ismeret nélküli) résztvevői vettek részt a perben.
A (2) bekezdés a tárgyaláson való részvétel és iratbetekintési vagy másolatkészítési jog minimális feltételeit tartalmazza. A (3) bekezdés szerint a bíróság a meghozott határozatokat - az üzleti titkot azokból kivéve "vagy kitakart formában" - megengedi megtekinteni azoknak is, akiket a titok nem érint.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
