Megrendelés

Sáriné dr. Simkó Ágnes: Az új Polgári Törvénykönyvről I. (CH, 2009/9., 12-14. o.)

A következőkben - a szaklap olvasónak érdeklődési körét figyelembe véve - ismertetjük az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjával elérendő célkitűzéseket, a főbb szabályokat és a törvény-előkészítés tervezett további menetrendjét. Egyúttal felhívjuk a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat hozzáférhető az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (www.irm. hu) honlapján.

1. Az új törvénykönyv célkitűzései

A közel 1200 §-os új Polgári Törvénykönyv több nagy kódex példáját (pl. BGB) követve önálló, de egymással szorosan összefüggő könyvekből fog állni. Ezek tartalmazzák az alapelvekre, a személyekre (a természetes és a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli jogalanyokra), a családi jogi kapcsolatokra, a dologi jogra (birtok, tulajdon), a kötelmi jogra (kötelmi jogi általános szabályok, az egyes szerződések, kártérítési felelősség), az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a törvénykönyv záró rendelkezéseit.

Az egyes könyvek - sőt azokon belül az egyes jogintézmények - céljai eltérőek. Ennek elsősorban a szabályozás eltérő tárgya az oka. Ugyanakkor vannak olyan - a következőkben bemutatásra kerülő - célkitűzések, amelyek az egész törvénykönyvet áthatják.

A kódex-jelleg előnyei

A kódex célja - ahogy arra már a koncepció is rámutatott - hogy erősítse a jogbiztonságot, segítse az önkéntes jogkövetést, javítsa a jogban járatlan emberek eligazodását a magánjogi szabályok között, biztosítsa az új Ptk. és a hatályos jogrendszer közötti koherenciát. Ezt szolgálja a törvénykönyv könyvekre bontott, áttekinthető szerkezete, követhető, logikus felépítése.

Újdonság, hogy minden rendelkezés előtti ún. szakasz címek (paragrafus-címek) találhatóak, amelyek megkönnyítik a laikus olvasó számára is a keresett szabály megtalálását. Egy mintegy 1200 §-ból álló és a magánjogi viszonyok széles körét átfogó törvénykönyv esetében ez nem elhanyagolható szempont.

Egy magánjogi kódexben természetesen nem elkerülhetőek a szaknyelvi fordulatok (gondoljunk például a banki vagy biztosítási szabályokra!). Az új kódex a közérthetőségre, egyszerű nyelvhasználatra törekszik valamennyi szabályozott témakörben, de különösen a családjog és az öröklési jog területén.

A törvénykönyv - ahogy a hatályos Polgári Törvénykönyv is - az utolsó paragrafusok között tartalmazza a fogalmak meghatározását. Az újdonság az, hogy jóval több definíciót ad az új tervezet a jelenlegi szabályozásnál. Ezek nagy része más jogszabályok meghatározásainak átvétele, de megtalálhatóak a törvénykönyv végén azok a fogalmak is, amelyeket elsődlegesen maga az új Ptk. határoz meg.

Szabályok a vállalkozások versenyképessége javítása érdekében

Az új kódex tervezete erősíti a szerződési szabadságot. Az szabályozási szemléletének kiinduló pontja, hogy eltérést nem engedő (kógens) szabály alkalmazása csak akkor indokolt, ha ennek feltétlen létjogosultsága előzetesen bizonyítást nyer. Minden más esetben pedig biztosítani kell, hogy a felek szabadon eltérhessenek a törvényi szabályoktól, az adott jogviszony jellegének megfelelően formálhassák szerződésüket.

Hasonlóképpen egyszerre elvi és gyakorlati jelentőségű, hogy a tulajdonosi autonómiát érintő kérdésekben a tulajdonnal való rendelkezés közjogi megterhelésére csak a feltétlenül indokolt esetekben kerülhet sor. Az új kódex csak akkor állapít meg ilyen terheket a tulajdonos számára, ha ennek magánjogi szükségessége is kellő mértékben alátámasztott. Az említett szemléletet tükrözi a tervezetben számos új jogintézmény, illetve a korábbi rendelkezések megújult szabályozása. Megfigyelhetjük ezt például a tulajdonjog tárgya, vételi és eladási opció, a visszavásárlási jog, bizalmi vagyonkezelés, lízing és a faktoring szerződés, a szerződési pozíció átruházása, szerződésen alapuló haszonélvezeti jog átruházása szabályozásánál.

A gyakorlat által igényelt változtatások

Az új kódex előkészítése során természetes elvárás volt a korábbi Ptk.-ban található és fennmaradó rendelkezések gyakorlatának beillesztése a tervezetbe. Így a bírói ítélkezés tendenciái és az adott jogintézményt alkalmazók tipikus megoldásai beépültek a törvényjavaslatba. Ezen túlmenően szükséges volt az is, hogy a gyakorlat által igényelt új jogintézményekkel, illetve a meglevők átalakításával, továbbfejlesztésével is kiegészüljön a tervezet.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére