Kevés olyan szektora van a gazdaságnak, ahol a beruházásvédelem jogi szabályozásának olyan hiányosságai lennének, mint a víziközmű-szolgáltatások. A víziközmű törvény 2025-ös átfogó módosítása jó apropót teremt arra, hogy áttekintsük a nemzetközi beruházásvédelem helyzetét ebben az egyre nagyobb jelentőséggel bíró szektorban. A tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen védelemben részesülnek nemzetközi magánbefektetők, és milyen tendenciák mutatkoznak a jövőre vonatkozóan.
There are few sectors in the economy where the regulatory framework for investment protection suffers from such significant shortcomings as in the water utility sector. The comprehensive revision of the Water Utility Act, expected in 2025, provides a timely opportunity to review the state of international investment protection in this increasingly significant sector. This paper examines what protections are afforded to international private investors and what emerging trends are shaping the future.
A vízközmű szolgáltatási ágazatban a bérleti üzemeltetés, vagyonkezelés és koncesszió kérdései több aspektusban is felvethetők, azokat nem először elemezzük[1]. Jelen tanulmány fókuszában a kapcsolódó szabályozási környezet aktuális változásainak elemzése áll, beruházásvédelmi aspektusok előtérbe helyezésével.
2025. május 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 64. számában, a vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv6.), amely több helyen módosította a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) rendelkezéseit.
Ez a jogszabály-módosítás nem attól vált jelentőssé, hogy az eddigiekhez képest milyen módosításokat tartalmazott, hanem attól, hogy az eredeti törvényjavaslathoz képest milyen módosítások nem kerültek be végül az elfogadott normaszövegbe. A Vksztv. módosítása, vagyis inkább a módosítás elmaradása jó apropót szolgáltat ahhoz, hogy áttekintsük a beruházásvédelem helyzetét a víziközmű-szolgáltatás területén.
Még 2025 március végén jelent meg az Energiaügyi Minisztérium (EM) weblapján egy rövid időre a Vksztv. és más vízügyi jogszabályok módosításának tervezete, majd véleményezésre megküldésre került a Magyar Víziközmű Szövetségnek (MAVIZ), amely 2025. április 2-án véleményezte a jogszabálycsomagnak a Vksztv. és a Vksztv. végrehajtására kiadott 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) módosításait.
Ebben a tervezetben megszüntetésre került volna a víziközmű-szolgáltatás három üzemeltetési típusából kettő, a bérleti-üzemeltetési szerződés és a koncessziós üzemeltetési szerződés, és a jövőre nézve gyakorlatilag egyetlen szerződéstípus maradt volna: a vagyonkezelési szerződés.
Idetartozik, hogy a jogszabálytervezet 13. § úgy egészítette volna ki a Vksztv. 87. §-át, hogy koncessziós szerződés kötésére és módosítására csak abban az esetben lett volna lehetőség, ha a felek 2024. április 30-án hatályos koncessziós szerződéssel rendelkeznek, ami azért lett volna ellentmondásos, mert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) még 2025. január 1-jei hatállyal is hagyott jóvá új koncessziós szerződést. Szerencsére erről az utóbbi rendelkezésről kiderült, hogy csak elírást tartalmaz és a tényleges dátum 2025. április 30. lett volna.[2]
Míg a jelen tanulmány fókuszába vont koncessziós szerződéstípus megszüntetése elsősorban a Magyarországon jelenlévő egyetlen külföldi befektető, a Veolia cégcsoport számára lényeges körülmény, addig a bérleti-üzemeltetési szerződés megszüntetése azonnal óriási felháborodást és bizonytalanságot váltott ki az önkormányzatok, és a még önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-szolgáltató cégek között. Feltehetően a tiltakozás eredményének tudható be, hogy az Országgyűlés weblapja szerint 2025. április 17-én benyújtott T/11623. számú törvényjavaslat már nem tartalmazta a bérleti-üzemeltetési szerződések megszüntetésre vonatkozó rendelkezéseket (a koncesszió megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket ekkor még igen).
Végül az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága soron kívül és határidő után, 2025. május 6-án olyan módosító javaslatot terjesztett elő a Vksztv. vonatkozásában, amely az eddigiekhez képest érintetlenül tartalmazta a koncesszióra vonatkozó rendelkezéseket, és a Módtv6. zárószavazásán végül ezzel a tartalommal került a jogszabály elfogadásra.
A koncessziós üzemeltetési szerződéstípus azért jelentős a víziközmű-szolgáltatásban, mert lehetőséget ad
- 26/27 -
arra, hogy az önkormányzati vagy állami tulajdonban álló víziközművek üzemeltetésében - és nem tulajdonában - a magántőke megjelenjen, ezért kiemelkedő a jelentősége a beruházásvédelem szempontjából.
Áttekintve a Vksztv. szabályozás történetét, könnyen megállapítható, hogy a jogszabály egésze a nemzeti tulajdonra épül, mind a víziközművek dologi tulajdonjoga kapcsán, mind víziközmű-szolgáltató társasági tulajdona tekintetében, megfeleltetve a Vksztv. 37. § (2) bekezdésben megfogalmazott követelményeknek.
A víziközművek nemzeti tulajdonra épülő rendszere egyfelől levezethető a Vksztv. 6. §-ból, míg az üzemeltetés nemzeti tulajdoni rendszere a Vksztv. 15. §-ból vezethető vissza, amely alkalmazandó háttérjogszabályként a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) alapelveit határozza meg.
A Vksztv. 16. § (6) bekezdés kizárólag az állami vagy önkormányzati, vagy ezek közös tulajdonában álló gazdasági társaságok részére teszi lehetővé a bérleti-üzemeltetési, vagy vagyonkezelési szerződés megkötését. Ebből a korlátozásból a Vksztv. 16. § (7) bekezdés kiveszi a holdingtípusú tulajdonlást.
A holdingtípusú tulajdonlást illetően a Vksztv. 2. § 28. pontja definíciót is ad, melyet a 2012. évi CVI. törvény illesztett be a Vksztv.-be. Ezen kívül a Vksztv. 16. § (8) bekezdés a munkavállalói résztulajdonosi program keretében keletkezett magántulajdont nem minősíti kizáró tényezőnek, magyarul az ilyen üzletrésszel, vagy részvénnyel rendelkező gazdasági társaságok bérleti-üzemeltetési, vagy vagyonkezelési szerződéssel rendelkezhetnek.
Ezeket a rendelkezéseket a Vksztv. 37. § (2) bekezdés c.) pontja, valamint a 37/A. § (5) bekezdés a.) pontja úgy védelmezte 2016. július 4. és 2025.január 1. között, hogy a víziközmű szolgáltatási és működési engedély kiadására jogosult MEKH a víziközmű-szolgáltató cég működési engedélyének kiadását megtagadja, ha a szolgáltató tulajdonosi szerkezete nem felel meg a fenti előírásoknak, illetve a már kiadott működési engedélyt visszavonja.
A Vksztv. főszabályként tehát minden olyan eset vonatkozásában, ahol a magántőke megjelent, a víziközmű-szolgáltató korlátolt felelősségű társaság és zártkörű részvénytársaság formájában működő víziközmű-szolgáltatóban, kizárólag a koncessziós üzemeltetési formát tartotta fent lehetséges üzemeltetési formaként, amelyet a jelen munka elkészítésekor még mindig, a Vksztv. 9. címe, ezen belül a Vksztv. 27. § szabályoz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
