A kormány 2003 júliusában elfogadta az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvény tervezetét. A tervezet - a Kormány törvényjavaslataként - T/4625. számon került benyújtásra az Országgyűléshez és várhatóan októberben elfogadásra is kerül.
A törvényjavaslat célja, hogy folytassa az átlátható és teljes körű cégnyilvánosság megteremtésére irányuló jogalkotást, továbbá elősegítse a cégeljárás egyszerűsítését és gyorsítását, úgy hogy egyidejűleg figyelemmel van az európai jogfejlődési tendenciákra, a közösségi jogszabályok változására és a hazai gazdasági környezet alakulására.
2003 júniusában a közösségi jog olyan irányú változásáról született döntés, amely a nemzetközi jogfejlődés eredményeit hasznosítva, új jogintézmények kialakításával, illetve az informatikai lehetőségek fejlődésével áll összefüggésben, és egyúttal implementációs kötelezettséget is teremt Magyarország számára. A Tanács és az Európai Parlament ugyanis elfogadta a Tanács 68/151/EGK irányelvének (1. társasági jogi irányelv) módosítását, amely a cégnyilvánosság és a cégregisztráció egészen új feltételrendszerét teremti meg. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határidejét 2006. december 31-ben határozza meg.
Az új irányelv - az 1. társasági jogi irányelv hatályos 3. cikkében foglalt, cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések helyett - lehetővé teszi a hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság) számára, hogy cégbejegyzés iránti kérelmüket, illetve az annak mellékletét képező iratokat - választásuk szerint - elektronikus vagy papír alapú dokumentum formájában juttathassák el regisztráló hatóságukhoz (a cégbírósághoz). A tagállamoknak erre tekintettel kötelezővé teszi, hogy az online regisztrációhoz szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsák, azaz az elektronikus úton érkező okiratokat elektronikusan tartsák nyilván, és elektronikus úton adjanak ezekről az okiratokról felvilágosítást.
Az új közösségi norma azt is előírja, hogy 2007. január 1-jétől azokat az okiratokat is elektronikus formában kell nyilvántartani, amelyeket a társaság hagyományos formában, papír alapú iratként nyújt be a cégbírósághoz, mivel ez teszi csak lehetővé az online úton történő tájékoztatást, nyilvánosságra hozatalt. Az irányelv nemcsak a jövőben benyújtandó iratok vonatkozásában, hanem a cégek cégbíróságon tárolt, a 2006. december 31-ét megelőző - legalább - tíz évben keletkezett összes iratait illetően előírja, hogy azokat az ügyfél kérelmére papír alapú másolat vagy elektronikus okirat formájában rendelkezésére kell bocsátani.
Az új irányelv szerint a cégiratokról elektronikus úton kiadott másolatot - amely az ügyfél eltérő kérelme hiányában, egyszerű másolatnak minősül - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.
A törvényjavaslat a fenti célkitűzésekre figyelemmel biztosítja - az irányelv hatálya alá tartozó - korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok elektronikus úton történő bejegyzésének (változásbejegyzésének) lehetőségét, úgy, hogy ennek fokozatos bevezetése egyidejűleg - hosszabb távon - az elektronikus cégeljárás teljes körű alkalmazását készíti elő. A törvényjavaslat az elektronikus cégeljárás bevezetéséhez és a cégiratok elektronikus úton való megismerésének biztosításához szükséges törvényi szabályokat tartalmazza. Ennek keretében módosítja, illetve kiegészíti a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt (a továbbiakban: Ctv.), és hozzá kapcsolódóan kisebb változtatásokat iktat be a Polgári perrendtartásba (a továbbiakban: Pp.), a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvénybe (a továbbiakban: Ktv.), valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénybe (a továbbiakban: Ütv.).
Tekintettel arra, hogy a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező [Ctv. 21. § (2) bek.], a törvény - meghatározott technikai feltételek megléte esetén - feljogosítja az ügyvédeket és a közjegyzőket, hogy a papíralapú okiratokat elektronikus okirattá alakítsák át, és azokat minősített elektronikus aláírásukkal ellátva továbbítsák a cégbírósághoz. Elektronikus cégregisztráció esetén kötelezővé, míg egyéb esetekben lehetőséggé válik az eljárási illeték és egyéb fizetési kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítése.
Ha a jogi képviseletet közjegyző látja el, úgy a Ktv. új, elektronikus közjegyzői okiratra vonatkozó rendelkezései irányadók. A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az Ütv.-ben, illetve a Ktv.-ben szabályozott módon gondoskodik. Köteles a papír alapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha etekintetben a cégbíróságnak kételye merül fel. Abban az esetben, ha az adott ügyben eljárt ügyvéd kamarai tagsága, vagy a közjegyző szolgálata megszűnik, az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik. [Ctv. új 48/B. § (2) bek.]
A Pp. 195. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
"Az okiratnak az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van, ha az elektronikus okiraton a közokirat kiállítására jogosult minősített elektronikus aláírást helyezett el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan elektronikus okiratnak is, amelyet a törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít."
A törvényjavaslat - többek között - elektronikus közokiratnak nyilvánítja a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat általa kérelem elektronikus úton való benyújtásáról kiadott elektronikus igazolást, valamint a közjegyző által - a Ktv.-ben meghatározott alakszerűségek betartásával készített - elektronikus közjegyzői okiratot, annak hiteles kiadmányát, valamint az elektronikus közjegyzői tanúsítványt.
A Ctv. módosításához szorosan kapcsolódik, de némileg szélesebb kört fog át a Ktv. módosítása. E törvényjavaslat a Ktv.-t pusztán az elektronikus cégeljárás bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben módosítja. A törvényjavaslat 11. § (1) bekezdése megteremti az elektronikus közjegyzői okirat, az elektronikus hiteles kiadmány és az elektronikus közjegyzői tanúsítvány elkészítésének törvényi alapját. Amennyiben ezeket az okiratokat a közjegyző minősített elektronikus aláírásával látja el, az elektronikus közokiratnak minősül, és a papír alapú közjegyzői okirattal megegyező, teljes bizonyító erővel rendelkezik.
Ezen általános szabály kimondása azért nélkülözhetetlen, mert a Ktv. közjegyzői tanúsítványokról (így a másolatok hitelesítéséről) rendelkező 136. §-a a tanúsítványokra - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Ebből következően az elektronikus cégeljárás lefolytatásához elengedhetetlen elektronikus okiratmásolat-hitelesítés csak akkor szabályozható, ha a Ktv. már tartalmazza az elektronikus közjegyzői okiratra vonatkozó rendelkezéseket.
A 11. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papír alapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papír alapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni.
A papír alapú közjegyzői okiratra nézve a Ktv. 119. §-ának (1) bekezdése kötelezően úgy rendelkezik, hogy az az okiratot készítő közjegyző őrzésében marad. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg. Ha a közjegyzői okirat elektronikus úton készül el, az - elektronikus okiratként - korlátlan számban elkészíthető, így ilyenkor nem a kiadmány, hanem maga az okirat kiadásáról szól a törvény. Az ilyen okiratról papíron kiadmány vagy másolat adható. Ha az eredeti okirat papíron készült, úgy a közjegyző papír alapú és elektronikus hiteles kiadmányt vagy másolatot egyaránt adhat az ügyfél részére.
A 11. § (3) bekezdése tartalmazza az elektronikus cégeljáráshoz legszorosabban kapcsolódó azon szabályt, mely szerint a másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyző felügyelete mellett, elektronikus úton előállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papír alapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyző az elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minősített elektronikus aláírással látja el. Abban az esetben tehát, ha a közjegyző a papír alapú cégiratokról általa készített elektronikus másolatot (elektronikus okiratot) minősített elektronikus aláírásával látja el, úgy az elektronikus közokiratnak minősül, és a papír alapú közokirattal megegyező bizonyító erővel bír.
A törvényjavaslat 11. §-ában foglalt szabályok alapján tehát a közjegyzők - az ügyvédektől eltérően - a törvény eltérő rendelkezése hiányában [pl. Eatv. 3. § (2) bek.[2]] minden okiratot jogosultak elektronikus formában elkészíteni, illetve minden papír alapú okiratról készíthetnek elektronikus másolatot. Ez természetesen vonatkozik az elektronikus cégeljárásra is. Ebben az esetben az eredeti okiratok őrzése a Ktv. szabályai szerint történik.
A javaslat úgyszintén megteremti az elektronikus közjegyzői levéltár létrehozásának törvényi alapját. A 11. § (4) bekezdése szerint a közjegyző az általa készített közjegyzői okiratot és jegyzőkönyvi tanúsítványt, valamint a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában helyezi el. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a közokirat digitalizált másolatát, és azt minősített elektronikus aláírásával hitelesíti. Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző, szolgálatának megszűnését követően pedig a közjegyzői levéltár vezetője ad ki hiteles kiadmányt, másolatot, illetve bizonyítványt.
Az elektronikus közjegyzői levéltárban tehát elhelyezésre kerülnek a közjegyzői okiratok és határozatok hiteles elektronikus másolatai, amelyek így a közjegyzők - és közvetetten az ügyfelek - számára is hozzáférhetőek, és megismerhetők lesznek.
Jelenleg folyamatban van a strasbourgi székhelyű Európa Tanács előtt a jogi szektorban, többek között közjegyzőknél keletkező elektronikus dokumentumok archiválásáról szóló ajánlás kidolgozása, melyben kimondásra kerül, hogy a szabályszerű elektronikus aláírással ellátott dokumentumoknak ugyanolyan a joghatása, mint a papír alapú dokumentumoknak. Kamaránk a CNUE megfigyelőjeként a szövegtervezetre észrevételt tett. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Kopár Bernadett MOKK, jogi előadó
[2] 2001. évi XXXV. tv. 3. § (2) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 598-684. §-aiban szereplő, illetve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szerinti jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikus iratot vagy dokumentumot készíteni.
Visszaugrás
