ad. B/1. A Pp. szerint kereseti kérelem előterjesztése olyan személlyel szemben, aki nem peres fél, nem lehetséges.
A "Polgári eljárásjog, kommentár a gyakorlat számára" (HVG-ORAC, 1994) című könyvben a Pp. 121. §-ához írt magyarázat szerint a kereset a felperesnek "a bíróság elé terjesztett kérelme aziránt, hogy a felperesnek magánjogi jogviszonyát vagy általában azokat a tényeket, amelyek magánjogi érdekét kiteszik, az alpe- ressel szemben derítse ki, s ez alapon jogi érdekét az alperessel szemben érvényesítse."
A felperes tehát megállapítást, marasztalást csak az alperessel szemben kérhet. Olyan személlyel szemben, aki félként a perben nem szerepel, kereseti kérelem nem terjeszthető elő, hisz perbeli nyilatkozatok tételére csak a feleknek van joga és lehetősége, így a perben félként nem szereplő személynek érdekei védelmére nincs lehetősége.
Általános elv a polgári eljárásjogban, hogy a bíróság a fenti okokból kizárólag azzal szemben hozhat határozatot, aki a perben félként szerepel. A Cstv. 40. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban kialakított bírósági gyakorlat szerint azonban a felszámoló perindítása esetén a hitelező nem áll perben, ez azonban azt jelenti, hogy e perben őt érintő kereseti kérelmet nem lehetne előterjeszteni. Az, hogy a vizsgált kereseti kérelem a perben nem álló személy (jelen esetben a hitelező) érdekét szolgálja, még nem alapozza meg az ilyen kereset létjogosultságát.
ad. B/2. A Polgári perrendtartás szabályai szerint azonos perállású személyek közötti elszámolási viszony nem bírálható el egyazon perben.
A Pp. 1. §-ában rögzíti, hogy a törvény célja a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való eldöntése, a polgári ügyekben felmerült jogvitában. A polgári per célja pedig - egyezően a törvény céljával - ugyancsak az érdekeltek között keletkezett jogviták eldöntése. A perben elfoglalt pozíciók a felperesi és az alperesi, és a peres eljárás során e két pozícióban lévő felek között felmerült jogvitát bírálja el a bíróság. A Pp. szerint a felperes kereseti kérelmet, az alperes ellenkérelmet, esetleg viszontkeresetet terjeszt elő, a két fél kérelmei természetesen egymás ellen irányulnak, egymással ellentétesek, különben nem lenne jogvita a felek között, és nem kerülne sor az eljárásra.
Bár előfordulnak olyan esetek, amikor a jogvitában közvetlenül nem érintett felek perben állása is szükséges - például a tulajdoni pereknél -, de ebben az esetben a közvetlenül nem érintett, de perbe vont alperesekkel szembeni kereseti kérelem a jogvitában ténylegesen érdekelt alperessel szembeni kereseti kérelemnek való helyt adás tűrésére való kötelezés.
A polgári peres eljárás kontradiktórius eljárás, azaz egymással szemben ellenérdekű felek állnak, az eljárás célja az ellenérdekű felek közötti jogvita eldöntése, és nem több. Előfordulhat, hogy az azonos perbeli pozícióban álló felek között is áll fenn jogvita, még a per tárgyát képező jogvitában is, de az adott eljárásban az azonos perbeli pozícióit betöltő személyek közötti jogvita nem bírálható el, hiszen ezáltal az eljárás vagy háromoldalúvá válna, vagy egy peres eljáráson belüli újabb peres eljárás alalakulna ki, amire viszont a Pp. rendelkezései nem adnak lehetőséget (hiszen az azonos perbeli pozícióban álló felek egymással szemben eljárásjogi nyilatkozatot nem terjeszthetnek elő; sem a kereseti kérelem, sem az ellenkérelem, sem a viszontkereset, illetve a beszámítási kifogás nem alkalmas erre).
A két - azonos perbeli pozíciót elfoglaló - szerződő fél közötti elszámolási viszony tehát nem lehetséges ugyanabban a perben. Ez ellentétes a Pp. szabályaival, másrészt, ha a Pp. szabályait lerontó specialitásra hivatkozunk, akkor pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen speciális rendelkezést a Cstv. nem tartalmaz.
II. Az ellentmondások áttekintése után érdemes megvizsgálni, hogy a Ptk. és a Pp. rendelkezéseit, alapelveit figyelembe véve a Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése alapján milyen esetek képzelhetők el.
Tekintettel arra, hogy véleményem szerint nincs tisztázva az, hogy hatálytalanságról vagy érvénytelenségről van szó, mindkét jogintézményre felvázolom a példákat, illetve a felszámoló jogállása szempontjából is figyelembe veszem a két lehetőséget:
1. Hatálytalanság esetén három változat merülhet fel, ezek az alábbiak:
A) felperes: - a hitelező
alperesek: - az adós és a vele szerződést kötő személy
kereseti kérelem: - a szerződés felperessel szembeni hatálytalanságának megállapítása
- a felperes kéri, hogy az adóssal szerződést kötő személy tűrje, hogy az adóssal szembeni követelését a felperes kielégítse
+ a szerződést kötő személy a felszámolás keretében érvényesíti esetleges igényét az adóssal szemben.
AKADÁLY: a vagyontárgynak/pénzösszegnek az adós vagyontömegébe kellene visszajutni, a hatálytalanság jogkövetkezményei miatt azonban ez nem lehetséges. Felmerülhet az a kérdés is, hogy miért ne szolgálhatna csak a pert indító hitelező igényének kielégítésére a vagyontárgy/pénzösszeg? Hiszen valamennyi hitelező előtt nyitva áll a perindítás lehetősége, ugyanakkor a többiekhez viszonyítva az kerülne hátrányosabb helyzetbe, aki pert indított, és vállalta a kockázatot. Egyébként is csak a magával szembeni hatálytalanságot kérheti a felperes a fentebb már ismertetett okokból
B) felperes: - az adós
alperes: - az adóssal szerződést kötő személy kereseti kérelem: - a szerződés felperessel szembeni hatálytalanságának megállapítása
AKADÁLY: az adós nem indíthat ilyen pert
C) felperes: - a felszámoló (saját jogán) alperesek: - az adós és a vele szerződést kötő személy
AKADÁLY: a felszámoló nem kérheti a hatálytalanság megállapítását a maga irányában, de a hitelező irányában sem + a felszámoló az adós képviseletében szintén nem indíthat ilyen pert - (ld. B)
KÖVETKEZTETÉS: A hatálytalanság megállapítása iránt csak a hitelező indíthat pert, de a Ptk. rendelkezései, illetve a Cstv. jelenlegi rendelkezései önmagukban nem alkalmasak a teljes megoldásra.
2. Megtámadás (érvénytelenség) esetén szintén három változat lehetséges:
A) felperes: - a hitelező
alperesek: - az adós és a vele szerződést kötő személy kereseti kérelem: - a szerződés érvénytelenségének megállapítása, eredeti állapot részleges helyreállítása iránti kérelem, amely alapján a vagyontárgy/pénzösszeg visszakerülhetne az adós vagyontömegébe
- vagy a maga javára kéri marasztalni a szerződést kötő személyt, az adóst pedig tűrésre kötelezni
+ a szerződést kötő személy a felszámolás keretében érvényesíti esetleges igényét az adóssal szemben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
