Megrendelés

Európai Unió Közjegyzőségeinek Konferenciája (KK, 2005/10., 26. o.)

Verseny a szabad foglalkozások ágazatában, különös tekintettel a közjegyző hatósági jellegére

Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Konferenciája (CNUE) reagál az Európai Bizottság 2005. szeptember 5-én kiadott jelentésére a szakmai szolgáltatások, ágazatában zajló verseny tárgyában. "A közfeladatok ellátását külön kell kezelni az európai versenyjogban. A közjegyzők tevékenységüket e területen gyakorolják, amely nem rendelhető alá pusztán a szabad verseny szabályainak" - jelentette ki Paolo Piccoli elnök mély meggyőződéssel.

"Különös figyelmet kell szentelni a közhatalmi jellegű tevékenységeknek. E tekintetben a közjegyzők hatósági státusban vannak, amely alapvetően különbözik a többi szabad szakma jogállásától. E státusnak tükröződnie kell a szakmai szabályokban is". A CNUE ezért üdvözli, hogy a Bizottság ezt elismeri, amikor megállapítja, hogy "a latin típusú közjegyzői szakma (amelyre néha a »civil law notaries« kifejezést, is használják) olyan független szakemberekből áll, akik tanácsokat adnak magánszemélyeknek, kérésükre szerződéseket készítenek, részt vesznek közokiratok előállításában és kvází-bírói feladatokat látnak el. Kinevezésüket az államtól kapják, közfeladatokat végeznek és közhivatalt töltenek be. Mindazonáltal nem állami tisztviselők, az államtól függetlenek és gazdaságilag önállóak". Ez a szakma létezik Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Spanyolországban, Észtországban, Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában, valamint a világ több mint 50 más országában, köztük Kínában.

Ugyanakkor a Bizottság azt is elismeri, hogy a versenyjog nem alkalmazható a közszolgálati tevékenységek gyakorlására. Megállapítja, még akkor is "ha a közhatalom gyakorlása gazdasági tevékenységet nem mutat, a vállalkozás fogalma elvont, tág értelmezésű. Egy adott szervezet részben folytathat gazdasági tevékenységet, és részben elláthat közhatalmi feladatot". Arra azonban az Európai Bizottság nem világít rá, hogy mit kell érteni ez alatt.

"Szabályozási keretre van szükség annak biztosítására, hogy mindenki hozzájusson a magas minőségi színvonalú közjegyzői szolgáltatásokhoz" - pontosít Piccoli elnök, és hozzáfűzi, hogy "a közjegyzőség a modernizáció útjára lépett Európa-szerte. Megemlíthetjük például az új technológiák széles körű alkalmazását: a közjegyzőség aktívan előmozdítja az állami nyilvántartások, elektronizálását (ingatlanok, cégek stb.) és ugyancsak beleveti magát az elektronikus közjegyzői okiratok elkészítésébe. Hozzájárul tehát az e-kormányzáshoz és az-igazgatás egyszerűsítéséhez".

"A közjegyzőség már hosszú idővel azelőtt megindította ezt a fejlődést, mielőtt a Versenyjogi Főigazgatóság megtette volna kezdeményezéseit. A közjegyzőség terméke a jogbiztonság, amelyet magánszemélyeknek és vállalatoknak kínál 19 tagországban és a közvélemény egyre nagyobb fontosságot tulajdonít ennek a terméknek. A közjegyzőség ezzel a közjóra irányuló innovációval járul hozzá a Lisszaboni Stratégiához és ahhoz, hogy Európa a vállalatalapítások helye legyen. A gazdaság szereplőinek szükségük van a valódi bizalom térségére".

A CNUE ezen kívül több koherenciát igényel az Európai Unió egyes szakpolitikai területei között. A versenyjognak a korábbinál fokozottabban figyelembe kell vennie az igazságügyi politikát, amelynek a Hágai Program értelmében a szabadságot, a biztonságot és az igazságosságot kell szolgálnia, valamint az ezek megvalósításához szükséges minőségi követelmények teljesítését. Végül a jogrendszer jó működése - amelyhez a közjegyzők vitathatatlanul hozzájárulnak - alapfeltétel ahhoz, hogy biztosítsuk azt a vonzerőt, amely a vállalatalapításokhoz és a beruházások magas szintjéhez szükséges. ■

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére